VGF&HKL szaklap

Októberi melankólia

2006. október 10. | Meyer József |  29 022 | |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Nem lehetünk eléggé szerények és óvatosak, ha a jelenünk gazdasági viszonyairól morfondírozunk, kiváltképp ebben a választott szegmensben, jelesül a gazdasági előnyszerzések világában, melyre ez a cikk is vállalkozik. Ezért fontos, hogy a megállapításokat példákkal is megerősítsük.

Két tudós ember

Friedrich Nietzsche végső soron a hatalom akarását tekintette az élet alapvető megnyilvánulási formájának. Az ember fölötti ember ilyen eszményének szörnyű bukása dacára az elmélet újra kivirágzik a politikai és gazdasági vezetésünk elképzeléseiben, a klasszikus értelemben vett morál és a szolidaritás hathatós kiiktatásával, ami mélyen lehangoló. A másik nagy gondolkodó, az általunk méltán tisztelt hazai közgazdász tudósunk, a néhai Andorka Rudolf egy vélekedését okvetlenül fel kell idéznünk. Egy cikkében nem kevesebbet állított, mint azt, hogy a politikusok mindenkor szabadon megválaszthatják a "forgatókönyvet". Lehet az optimista vagy pesszimista egyaránt. (Egyéni vélekedésként felvetjük: fontos, hogy azt viszont egy kormányzati cikluson belül ne váltogassák).

A korrupció gazdasági kényszer

Ezt a közismert tényt sem kell állandóan bizonygatnunk, amennyiben a ránk mért és hosszú távra kiválasztott peszszimista forgatókönyv folyamatosan, több cikluson átívelő, szűkített újratermelésekhez vezet. Vagy azt tagadva növekedésről beszélnek, miközben a forrásokat minden területen drasztikusan apasztják, viszont ami megmarad, annak elosztási köre is folyamatosan, egyre megbízhatóbb és ismertebb partnerekre szűkül. Ebben a belterjes folyamatban előfordulhat olyan sebességkülönbség, ami a növekedés hamis illúzióját eredményezheti. Egy ilyen kifelé védhetetlen, befelé pedig mérhetetlenül agresszív miliőben a gazdaság érdekeltjei egyszerre olyan kényszerhelyzetben találhatják magukat, hogy a piaci részvételük fenntartása érdekében létrehozott korrupciós potenciáljukat folyamatosan növelniük kell, különben kirostálódnak.

Számlagyárak, mosodák

Elégséges néhány ismertebb budapesti címet beírnunk a cégkeresőbe ahhoz, hogy megbízható képet alkothassunk a gazdasági bűnözés aktuális lehetőségeiről. Egy sokak által kedvelt telken például 79 vállalkozót sorol fel a program, többségüktől X százalék kifizetése fejében lekönyvelhető számlát kaphatunk. Fölösleges bizonygatnunk, hogy ott és a közvetlen környezetben senki sem tud róluk semmi közelebbit. Igaz viszont, hogy ez egy "összesen-adat", vagyis tartalmazza az időközben megszűnteket is. Magától értetődik, hogy az APEH által kezdeményezett adategyeztetési akciók után ezek a fantomcégek elvben megszűnhetnek. Azonban a postásokat még senki sem kérdezte: vajon mennyire kóstálják azoknak a vállalkozásoknak a számát, amelyek még az ő számukra is elérhetetlenek?

A mosodák is végtelenül egyszerű vállalkozások, és az előzőktől eltérően abszolút törvényesek. Könnyen felismerhetők, azonosíthatók, elsősorban a kapcsolatrendszerük szerint. Egészen felületes tájékozódás is elégséges. Ezek a gazdasági egységek többnyire nem foglalkoztatnak saját kivitelezőket, fizikai dolgozókat, nem vesznek részt árversenyekben, kis rizikójú és nagy eredménytartalmú részfeladatokat oldanak meg, persze papíron. A gazdaszervezetek megrendelésekkel ostromolják őket, és az alvállalkozói körük is teljesen azonos. Mérlegadataik kedvezők. A jövedelem kimentése bizalmi elven működik, aminek az a lényege, hogy azt a tényleges tulajdonosra semmiképp se lehessen visszavezetni. Az ügyvezető (stróman) felvesz ötvenmilliót, leadózza, és a legnagyobb diszkréció keretein belül kézben továbbítja szíves felhasználásra. Mivel a bérre vonatkozó nyugdíjjárulék-alap maximuma 6 325 450 Ft/év, ezek a jövedelemmozgások a társadalom mérlegelési körén kívülre kerülnek, irritáló hatásukat elveszítik.

Ezzel visszaérkeztünk a bevezetőben már említett übermensch-filozófiához, illetve annak gyakorlattá válásához, ami már lényegesen súlyosabb bűn, mint a kettős mérce alkalmazása. Itt válik világossá és egyértelművé a rendszerünk képmutató jellege, amennyiben a számlagyárak működését büntetni rendeli, míg a mosodák működésével szemben nincsenek aggályai. Önkényesen korlátozva a nyugdíjak járulékalapját, szemérmetlen módon tesz engedményeket a jövedelmek között pusztán azért, hogy az elviselhetetlen anyagi különbségeket a társadalom zokszó és kontroll nélkül fogadja el.

Nincsen tényleges verseny

Papírforma szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevő vállalkozó az, aki nyer. Ez a megvalósulási ár azonban az önköltség alatt van! Nyilván nem pontosan igaz, de korrelációs összefüggést kereshetünk a nem-fizetések, vagyis a körbetartozások végösszege és egy tulajdonképpen elvárt eredménytartalom között. (Mérhetetlen cinizmusról tanúskodnak azok a vélekedések, amelyek a nemzetközi összehasonlításban indokolatlanul nagyszámú építőipari vállalkozásaink meglétét teszik meg bűnbaknak. A vállalati nagyságot meghatározó termelési kvóták eltérései megakadályozzák az összehasonlításokat.)

Eltávolodva az elméleti fejtegetésektől, vegyünk egy belterjességében is közérthetőbb példát. Kedvenc alvállalkozónk kap egy beárazott költségvetést, összességében ez alá kell mennie. Ő kockáztat, és mennyiségileg önkényesen lefelé javított, de egységáraiban magasabb költségvetést küld vissza: abban bízva, hogy mi csak az alacsonyabb végösszeget nézzük, nem vizsgáljuk át az összes tételt. Határtalan szerencséjére nem kérünk tőle teljességi nyilatkozatot, így előáll egy olyan helyzet, miszerint úgy nyert el tőlünk egy munkát, hogy a miénknél magasabb egységárakat tudott kiharcolni az összes költségvetési tételében. És ebben még az is benne van, hogy a nyomvonalak pontos hossza a tényleges mennyiségek felmérésében utólag őt igazolja, tényleg kevesebb.

Ha nem, az sem baj, mert jönnek a "pótmunkák", az általunk elismert méregdrága egységárakon.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem