Gáznyomás-szabályozás
2007/4. lapszám | Németh Richárd | 34 913 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A földgázt - túlnyomó többségében - napjainkban már nem az előfordulás vagy tárolás helyén, hanem az attól nagy távolságra lévő fogyasztási helyeken használják fel. A földgáz szállító- és elosztóvezetékek hálózatán keresztül éri el a fogyasztási hely telekhatárát. A fogyasztási helyen elhelyezett fogyasztói készülékek csatlakozó- és fogyasztói vezetékekkel kapcsolódnak az elosztás és a szállítás rendszeréhez. A fogyasztó - aki a vezetéken keresztül a saját felhasználási céljára megvásárolja az energiahordozót - számára a szükséges mennyiségű és megfelelő nyomású gázt kell biztosítani úgy, hogy a gázellátó rendszer létesítése, üzemeltetése mind műszaki, műszaki-biztonsági, mind gazdaságossági szempontból a legoptimálisabb legyen.
Különösebb bizonyítás nélkül belátható, hogy egy vezeték szállítókapacitása a nyomás emelésével növekszik, tehát a szállításban és az elosztásban célszerű a lehető legnagyobb nyomást alkalmazni. A biztonságtechnika oldaláról nézve azonban a lehető legkisebb nyomás alkalmazása tűnhet a legbiztonságosabbnak.
A fenti célok megvalósítása érdekében ezért olyan, különböző nyomású vezetékszakaszokból álló gázvezeték-rendszerek épültek, illetve épülnek, amelyekben gáznyomás-szabályozás történik a gázátadás-gázfogadás helyén, a fogyasztási hely telekhatárán vagy annak közelében, de adott esetben a gázmérő vagy a fogyasztói készülék előtt közvetlenül is. A különböző nyomásfokozatú vezetékekre más-más hatóságok előírásai érvényesek. A rendeltetés szerint pedig a létesítéssel és üzemeltetéssel, valamint a tulajdonjogokkal és biztonsági feltételek betartásával kapcsolatosan eltérők az előírások.
Mivel a teljes gázellátó rendszernek csak a gáznyomás-szabályozás szempontjából történő részletes ismertetése is meghaladná e cikk terjedelmét, ezért a továbbiakban csak a fogyasztási hely telekhatáráig létesített elosztóvezetékről üzemelő, házi, egyedi gáznyomás-szabályozókról, illetve e berendezéseket és - szükségszerűen - más járulékos szerelvényeket és tartozékokat is magukba foglaló gáznyomás-szabályozó állomásokról írok az életbe lépett szabályozás, valamint az erre épülő szolgáltatói technológiák tükrében.
Szabályozás, gáznyomás-szabályozó berendezés
Nem célom a szabályozás(technika) - bizonyára sokak által ismert - témakörét részletezni, de szükségesnek tartom a fogalom "emészthető" formában történő rövid ismertetését. A fogyasztó gázellátását egy olyan rendszerről biztosítjuk, melynek nyomása változó, és magasabb értékű, mint a fogyasztói igény, ezért az ellátórendszert a fogyasztói készülékkel összekötő vezetékbe egy olyan "fojtószerelvényt" kell beépítenünk és működtetnünk, amely a fogyasztó tervezett határok között változó fogyasztása ellenére is "közel állandó" és - a gáz fojtása (expanziója) következtében - kisebb értékű nyomást biztosít. A fogyasztó szempontjából a nyomás "állandósága" lényeges üzemviteli és biztonságtechnikai kérdés, hiszen a készülékek tervezett üzemi paraméterei (stabil égés, leadott hőteljesítmény stb.) csak megfelelő csatlakozási gáznyomással garantálhatók. Mindez azonban nem biztosítható a fojtószerelvény egyszeri, célszerűen történő beállításával, mivel egyrészt az ellátórendszerből érkező gáz nyomása - ahogy azt már említettük - változó (gondoljunk csak arra, amikor a téli csúcsidőszak megnövekedett gázigénye következtében az elosztóvezeték nyomása lecsökken), másrészt a fogyasztó a saját törvényszerűségei szerint változtatja gázigényét. A fojtószelep kimenő nyomásának állandó értéken tartásához az átáramlási keresztmetszet folyamatos utánállítására, szabályozásra van szükség. Azért, hogy ez az értéktartó szabályozási feladat megvalósuljon, meg kell adni a kimenő nyomás értékét, meg kell mérni a kialakuló nyomás tényleges értékét, a két nyomásértéket össze kell hasonlítani, és az eltéréstől függően a folyamatba be kell avatkozni. A beavatkozás az átáramlási keresztmetszet módosításával történik, aminek hatására a kimenő nyomás megváltozik, tehát a nyomásmérést, az előírt értékkel történő összehasonlítást ismét el kell végezni, és a folyamatba ismételten be kell avatkozni. Ily módon a szabályozás egy zárt hatásfolyamat, a szabályozási kör formájában valósul meg.
A (közvetlen működésű) gáznyomás-szabályozó tehát az a berendezés, amely a fojtószerelvényt (szerelvényeket) tartalmazza és megfelelően működteti. A kívánt kimenő nyomás értékét (alapjel) a szabályozó rugó megfelelő előfeszítésével adjuk meg, a mérést és az öszszehasonlítást membránnal végezzük. Az alapjeltől való eltérés esetén a beavatkozással (szelepelmozdulás) a fojtás mértékét változtatjuk.
A gáznyomás-szabályozók-kal kapcsolatos fogalmak
. Megengedett bemenő oldali nyomás (pbmax): az a legnagyobb bemenő oldali nyomás, amelyen a nyomásszabályozó az előírt feltételekkel folyamatos üzemelésre alkalmas [bar; mbar].
. Bemenő nyomás (pb): a gáz nyomása a nyomásszabályozó bemenetén [bar].
. Megengedett kimenő oldali nyomás (pkmax): az a legnagyobb kimenő oldali nyomás, amelyen a nyomásszabályozó az előírt feltételekkel folyamatos üzemelésre alkalmas [bar; mbar].
. Kimenő nyomás (pk): a gáz nyomása a nyomásszabályozó kimenetén [bar; mbar].
. Gázfogyasztó készülék csatlakozási nyomása (Pc): a gáz nyomása közvetlenül a gázfogyasztó készülék előtt.
. Gázfogyasztó készülék: olyan készülék, amely éghető gázokkal működik. (A "gáz" szó ebben a tekintetben "éghető gáz"-t jelent, azaz minden 15 °C hőmérsékleten és 1 bar abszolút nyomáson gáznemű halmazállapotban lévő éghető gázt.)
. Gáznyomás-szabályozó: segédenergia nélkül működő készülék, amelynek feladata a rajta átáramló gáz nyomásának meghatározott értékre csökkentése és tűréshatárok között tartása, a zavaró változóktól (bemenő nyomás változásától és a változó térfogatáramtól) függetlenül.
. Gáznyomás-szabályozó pontossága: a szabályozás minőségére utaló jellemző, a működési tartományon belül a pozitív vagy negatív szabályozási eltérés legnagyobb abszolút értékének az átlaga a névleges kimenő nyomás százalékában kifejezve.
. Fogyasztói nyomásszabályozó: az a készülék, amely az elosztóvezetéken érkező gáz nyomását a fogyasztóval kötött szerződésben vagy szabványban meghatározott mértékre csökkenti, és közel állandó értéken tartja.
. Készülék-nyomásszabályozó: az a nemzeti szabványnak megfelelő készülék, amely a fogyasztói vezetéken érkező gáz nyomását a gázégő csatlakozási nyomásértékére csökkenti.
. Gázmérő-nyomásszabályozó: a gázmérő elé, annak kötésébe szerelt nyomásszabályozó.
. Házi nyomásszabályozó: nem közterületen elhelyezett, legfeljebb 40 m3/h térfogatáramú, segédenergia nélkül működő fogyasztói nyomásszabályozó, amelynek a bemenő nyomása legfeljebb 16 bar.
. Egyedi nyomásszabályozó: az olyan nyomásszabályozó, amelynek gázterhelése nagyobb, mint 40 m3/h, de legfeljebb 200 m3/h, és bemenő nyomása kisebb, mint 100 bar.
. Biztonsági gyorszár: olyan segédenergia nélkül működő mechanikus biztonsági berendezés, amely önműködően megszünteti a gáz áramlását, ha az általa védett rendszerben nem megengedett nyomást észlel. Csak kézi beavatkozással nyitható. Az alsó határú gyorszár a beállított nyomástartomány alsó határán, a felső határú gyorszár a felső határán zár.
. Biztonsági lefúvató berendezés: olyan segédenergia nélkül működő szerelvény, amely ha az általa védett rendszerben valamely beállított értéknél nagyobb nyomást észlel, akkor nyit, és a beállítottnál nagyobb nyomásnak megfelelő gáztömeget a külső térbe engedi mindaddig, amíg a védett rendszerben a nyomás a megengedett értékre nem csökken.
. Gázhiány-biztosító: az a segédenergia nélkül működő mechanikus biztonsági záró szerelvény, amely valamely beállított értéknél - záró nyomásnál - kisebb nyomás esetén önműködően zárja, korlátozza a gáz áramlását. Megfelelő nyomás esetén a nyitás automatikus, kézi beavatkozást nem igényel. Zárt helyzetben meghatározott, az automatikus nyitáshoz szükséges gáz-térfogatáramot átengedi.
. Áramláskorlátozó: olyan szerelvény, mely a gyártója által meghatározott térfogatáramú gázáramlást meghaladó mértékű áramlás esetén automatikusan zárja a gáz útját.
. Hőre záró elem: olyan szerkezet, amely 95 °C feletti környezeti hőmérsékleten önműködően lezárja a gáz útját. 100 °C környezeti hőmérsékletnél a hőmérsékletérzékelőben (1. ábra, 4) lévő forraszanyag megolvad, a tartógolyó szabaddá (5) teszi a vezetőcsap (7) elmozdulását, és a záróelemet (3) az előfeszített zárórugó (6) a házban (1) kialakított tömítőülékbe préseli. A szerelvény 925 °C-ig terhelhető, és legalább 60 percig tömít úgy, hogy csak egy megengedett maximális gázmennyiség (150 l/h) szivárog át az elemen. Mindkét elem (áramláskorlátozó, hőre záró) alkalmazása az éghető anyagú flexibilis csővel készülő készülékbekötéseknél kaphat fokozott jelentőséget, megjegyezve, hogy napjainkban már nem éghető anyagú, rugalmas elemmel is kialakíthatunk feszültségmentes készülékbekötéseket.
Gáznyomás-szabályozók szerkezeti felépítése és működése
Ma már rengeteg cég gyárt olyan kompakt házi vagy egyedi gáznyomás-szabályozókat, melyek közös jellemzője, hogy a szabályozás, mint alapfunkció mellett további - a fogyasztó, valamint a fogyasztói rendszer védelmével összefüggő - biztonságtechnikai részfunkciókat megvalósító szerkezeti egységek (biztonsági gyorszár és lefúvatószelep, túláramra, hőre záró biztonsági záróelemek, gázhiány-biztosító, biztonsági membránok stb.) is a gáznyomás-szabályozó szerves részét képezik. Emellett jellemzően házi és egyedi teljesítménykategóriában (4-50 m3/h gázterhelésre) megjelentek a kétfokozatú, kompakt nyomásszabályozók is.
Kétfokozatú, kompakt házi gáznyomás-szabályozók jellemzői:
. a szabályozó (értelemszerűen) két darab nyomásszabályozó egységet tartalmaz, tehát a belépő oldali nyomást két lépcsőben szabályozza a beállított kilépő nyomás értékére,
. mivel az 1. szabályozási fokozat kimenő nyomása (az a köztes nyomás, ami egyben a 2. szabályozási fokozat belépő nyomása) viszonylag széles belépő nyomástartományban "állandó" értékű, ezért a gáznyomás-szabályozó által leadott gázmennyiség kevésbé függ az elosztóvezetéki gáznyomás változásától,
. jobb a készülék szabályozási pontossága, ami jellemzően 5%,
. a pontosabb - minőségibb - szabályozás pontosabb gázmennyiség-mérést biztosíthat,
. mivel a köztes nyomás értéke jelentősen kisebb, mint a bemenő nyomás (középnyomás), ezért a 2. szabályozási fokozat meghibásodása esetén a fogyasztói vezetékrendszerre kisebb (~150-250 mbar) nagyságú nyomás kerülne akkor, ha a beépített biztonsági egységek valamilyen oknál fogva nem lennének képesek a beavatkozásra (ez szinte minden esetben csak tudatos és felelőtlen emberi magatartással idézhető elő), - beépített - jellemzően alsó és felső kapcsolású - biztonsági gyorszárral és lefúvató szeleppel rendelkeznek,
. korszerű kialakítás esetén az azonos alapkialakításra épülő típusok különféle átömlési irány, beépítési és csatlakozási méret megvalósítását teszik lehetővé amellett, hogy a korábban beépített (túlnyomórészt egyfokozatú) gáznyomás-szabályozókkal is csereszabatosak,
. további biztonságtechnikai részfunkciókat megvalósító elemeket, szerkezeti egységeket is integrálhatnak,
. napjaink szabályozói megfelelnek a legszigorúbb európai követelményeknek is (pl. a készülékház, valamint az erőátvitelben közvetlenül résztvevő alkatrészek fokozott szilárdsága stb.),
. a szabályozóból - a szerkezet egyszerűsítésével - egyfokozatú gáznyomás-szabályozó is kialakítható.
Kétfokozatú, kompakt házi gáznyomás-szabályozó szerkezeti felépítése, működése
A gáznyomás-szabályozó egység működése
A beépített gázszűrőn, a beömlő furaton és a nyitott gyorszár-szelepen keresztül a gáz a szabályozó 1. fokozatának csőszelepéhez (1. fojtás) jut. Az 1. szabályozási fokozat érzékelő membránját a fokozat kimenő nyomása (köztes nyomás) tartja rugóerő ellenében egyensúlyi helyzetben. Gázelvételnél - a köztes nyomás csökkenésével a záró irányú erő lecsökken - a csőszelep a rugóerő hatására nyitási irányba mozdul el, és a közbenső nyomású gáz az átvezető furatba áramlik. Az átvezető furaton keresztül a gáz a 2. szabályozási fokozat szelepülékéhez (2. fojtás), majd onnan a kilépő csonkba jut. Az üléket lezáró szelepet a 2. fokozat érzékelő membránja karáttételen és rudazaton keresztül mozgatja. A membránt a kimenő nyomás tartja a szabályozórugó ellenében egyensúlyi helyzetben. A 2. szabályozási fokozat működése - elviekben - megegyezik az 1. szabályozási fokozatnál leírtakkal, tehát gázelvételnél nő, fogyasztáscsökkenésnél csökken az átáramló keresztmetszet. Ha a gázelvétel teljesen megszűnik, akkor a szabályozási fokozatok lezárják a gázáramlást. A gáztömör záráshoz a névleges működési nyomásnál nagyobb nyomásértékre (záróerőre) van szükség, ezért gázfogyasztás hiányában a gáznyomás-szabályozó utáni zárt vezetékszakaszban a szabályozó névleges kilépő nyomásánál - a zárónyomás-osztálynak megfelelő - jellemzően 10-20%-kal nagyobb nyomásérték, a zárónyomás alakul ki.
A biztonsági gyorszár-egység működése
A belépő nyomású térben - a gázáramlás irányát tekintve az 1. fokozat előtt - lévő gyorszár-szelep mindaddig nyitva van, amíg a gyorszár-membránt és a hozzá kapcsolódó kehelyszerű alkatrészt a kimenő nyomás rugók ellenében egyensúlyi helyzetben tartja. A kehely egy kosárszerű alkatrészben függőlegesen elmozdulni tudó golyókat kívülről a gyorszár-tengely kisebb átmérőjű lépcsőjéhez nyomja, és így megakadályozza azt, hogy a tengely végéhez rögzített szeleptányért a zárórugó a szelepülékre zárja. Ha a szabályozó kimenő nyomása egy beállított alsó értéknél kisebb vagy egy felső értéknél nagyobb, akkor a membrán a kehelylyel együtt jobbra vagy balra mozdul el. Mindkét esetben a golyók kimozdulnak a tengely válla alól, és a szeleptányért a zárórugó a ház részét képező szelepülékre zárja, megszüntetve ezzel a - belépő nyomású - gáz áramlását. A felhúzógomb (vagy a kicsavarható és fordított helyzetben a gyorszár-egység tengelyére rögzíthető záródugó) meghúzásakor a szeleptányér a szelepülékről elemelkedik. A beállított kimenő nyomás kialakulása után a membrán visszaáll, a golyók a tengelyt reteszelik, és a gyorszár nyitott helyzetben marad.
A biztonsági lefúvatószelep működése
A beállított lefúvatási nyomás elérésekor a 2. szabályozási fokozat membránja - a lefúvató, valamint a szabályozórugó erőhatásának ellenében - elemelkedik a lefúvató szeleptől (a szabályozó 2. fokozatának szelepe zárt helyzetben van), így a gáz a rugóházon található zárósapka résein át a szabadba, illetve ha a sapka helyére lefúvató-vezeték csatlakozik, akkor ebbe a vezetékbe távozik. A rendellenesen magas túlnyomás megszűnésekor a szelep visszazár.
Egyfokozatú, kompakt házi gáznyomás-szabályozó jellemzői:
. a szabályozó egy darab nyomásszabályozó egységet tartalmaz, tehát a bemenő nyomást egy lépcsőben szabályozza a beállított kimenő nyomás értékére,
. a leadott gázmennyiséget a bemenő nyomás értéke jelentősen befolyásolja, ezért magasabb belépő nyomáson nagyobb, alacsonyabb értéken pedig kisebb gázmennyiséget ad le, emiatt a különféle belépő nyomás-tartományokhoz eltérő típusú szabályozók tartoznak,
. a készülék szabályozási pontossága jellemzően 10%,
. a szabályozási fokozat meghibásodása esetén a fogyasztói vezetékrendszeren a bemenő nyomással megegyező nagyságú nyomás alakulhat ki akkor, ha a beépített biztonsági egységek valamilyen oknál fogva nem lennének képesek a beavatkozásra (ezt már tudatos és felelőtlen emberi magatartással elő is idézték),
. beépített - jellemzően alsó és felső kapcsolású - biztonsági gyorszárral és lefúvató szeleppel rendelkezik,
. szerkezete egyszerűbb, mint a kétfokozatú szabályozóé, ezért némileg olcsóbb is annál,
. hazánkban jelenleg ezekből a típusokból üzemel a legtöbb (pl. KHS-2 típuscsalád).
Egyfokozatú, kompakt házi gáznyomás-szabályozó szerkezeti felépítése, működése
A gáznyomás-szabályozó egység, illetve a biztonsági lefúvató szelep működése
Az egyfokozatú gáznyomás-szabályozó működése elviekben megegyezik a kétfokozatú szabályozó 2. szabályozási fokozatánál ismertetettekkel. A lefúvató szelep működése szintén a korábbiakban leírtakkal jellemezhető.
A biztonsági gyorszár-egység működése
A záróelem mindaddig nyitva van, amíg a gyorszár-membránt a kimenő nyomás a rugó ellenében egyensúlyi helyzetben tartja. A gyorszártengely az elmozdulás ellen - a kisebb átmérőjű vállkialakításnál - egy reteszcsappal rögzített. Ha a szabályozó kimenő nyomása egy beállított alsó értéknél kisebb vagy egy felső értéknél nagyobb lesz, akkor a membrán felfelé vagy lefelé mozdul el. Mindkét esetben a reteszcsap kimozdul a tengelyvállból, és a záróelemet - az indítógombban elhelyezett - zárórugó a ház részét képező szelepülékre szorítja, megszüntetve a gáz áramlását.
Az indítógomb lassú benyomásakor a záróelem a szelepülékről azonnal nem emelkedik el - mivel a külső oldalára ható belépő nyomás az elemet a szelepülékre nyomja -, ezért az elmozduló gyorszártengely kúpos vállrésze először csak egy kisebb átáramló keresztmetszetet biztosít a kezdetben nyitott állapotú szabályozószelepen keresztüli gázfeltöltéshez. A megoldással csökkenthető a szabályozó indítási túllendülése. A megfelelő nyomás kialakulása után a membrán az eredeti pozícióba áll viszsza, a reteszcsap a tengelyt rögzíti, és a gyorszár nyitott helyzetben marad.
Kompakt, egyedi gáznyomás-szabályozók jellemzői:
. a gyártók - a gyártás gazdaságosságát szem előtt tartva - nagyon gyakran a házi kategóriájú gáznyomás-szabályozók teljesítményét fokozzák a szelepátmérők - kétfokozatú nyomásszabályozók - esetén a köztes nyomás növelésével, illetve egyéb műszaki megoldással (pl. kiegyenlített szelepek, merülőcső), vagy mindezek mellett - "adminisztratív" megoldásként - a legkisebb belépő nyomás megengedett értékének a felemelésével,
. tapasztalataim szerint egy kétfokozatú gáznyomás-szabályozó esetén a fenti megoldásokkal a teljesítmény - a szabályozás minőségének a jelentős romlása nélkül - 50 m3/h névleges teljesítményértékig növelhető,
. 50 m3/h névleges fogyasztás felett, kisnyomású névleges kimenő nyomásra tervezett szabályozó esetén a kilépő oldal névleges méretének a növelése is indokolt lehet azért, hogy a kilépő gáz sebessége egy megengedett legnagyobb érték alatt maradjon,
. egyes egyfokozatú, közvetlen működésű, egyedi gáznyomás-szabályozók névleges kimenő nyomása a bemenő nyomástól függően akár középnyomású is lehet,
. a szabályozók elé minden esetben önálló gázszűrő egységet kell beépíteni.
A készülék nyomásszabályozók jellemzői:
. az MSZ EN 88 szerinti készülék-gáznyomás szabályozók legfeljebb 200 mbar bemenő nyomásig alkalmazhatók,
. a szabályozókat a külső mechanikai igénybevételekkel szembeni szilárdság szempontjából különféle szabályozócsoportokba lehet sorolni,
. a szabályozókat a bemenő nyomáshoz és az átáramló mennyiséghez tartozó kimenő nyomástól való eltérés alapján szabályozóosztályokba lehet sorolni,
. a szabályozó membrán sérülése esetén korlátozott a kiáramló gáz mennyisége (biztonsági membrán, a légzőnyílásokba épített mennyiségkorlátozó),
. a biztonsági membránnal vagy menynyiségkorlátozóval szerelt készülékeket - szinte kizárólag - csak vízszintes membránsíkkal lehet beépíteni,
. opcióként - a biztonsági membrán nélküli kialakítások - biztonsági lefúvatószeleppel is készülhetnek,
. egyes típusok - nem rendellenes - tulajdonsága, hogy a gázelvétel megszűnéskor nem zárnak gáztömören, ezért ezt a tényt a készülék üzemvitelének szempontjából figyelembe kell venni.
A gázmérő-nyomás-szabályozók jellemzői:
. függőleges tengelyű átömléssel, közvetlenül a (kétcsonkú membrános háztartási) gázmérők belépő csonkjára kerülnek beépítésre,
. biztonsági lefúvatószelep nélkül készülnek, tehát a szabályozó üzemszerűen nem bocsát ki gázt (belső térben elhelyezett gázmérők),
. biztonsági membránnal és automatikus működésű gázhiány-biztosítóval szereltek,
. a megengedett legnagyobb belépő nyomás értéke 100 mbar,
. a névleges kimenő nyomás jellemző értéke 26 mbar,
. a gázmérő-nyomásszabályozók legnagyobb hazai felhasználója a - kiterjedt (emelt) kisnyomású elosztóhálózattal rendelkező - FŐGÁZ Rt.
Gázmérő-nyomásszabályozó szerkezeti felépítése
A gáznyomás-szabá- lyozó egység működése
A korábbiak alapján az olvasó számára talán már egyértelmű a fent vázolt - karáttétel nélküli rudazatos kialakítású - szabályozóegység működése, megjegyezve, hogy a bemenő oldali nyomás változásának "zavarását" - membránnal - kiegyenlített (kedvezőbb erőjáték) szabályozó szeleppel küszöbölték ki a konstruktőrök.
A gázhiány-biztosító egység működése
Gázkimaradás esetén a szabályozószerkezet nyitóirányba (lefelé) mozdul el, és a gázhiány-biztosító szelep rugalmas felületű zárólapja a szelepülékre zár. A bemenő nyomás visszatérésekor, ha a kilépő oldali gázrendszer tömör (pl. gázhiány-biztosítós készülék, elzárt kézi működtetésű elzárószerelvény, mágnesszelep), akkor egy korlátozott menynyiségű (30 l/h) gázárammal (a gázhiány-biztosító záróelemén egy apró furat található) megtörténik a vezetékszakasz feltöltése és a szabályozó automatikus újraindulása. A korábban ismertetett készülék-nyomásszabályozók hazai típusának a működése azonos a fentiekben ismertetett gázmérő nyomásszabályozóéval. Felépítése - a túlnyomórészt közös alkatrészek felhasználása miatt - szintén hasonló, leszámítva azt, hogy eltérő kialakítású készülékházzal, valamint gázhiány-biztosító szelep nélkül készül.
Gáznyomás-szabályozók elhelyezése
A jellemzően hazai gyártmányú, közismert és nagy számban alkalmazott házi és egyedi gáznyomás-szabályozók - mint adott rész- és összfunkciókat megvalósító alrendszerek - bemutatása után, a rendszerszemléletű megközelítés szükségszerű velejárójaként, néhány szót kell ejtenünk a további járulékos szerelvényeket és tartozékokat (csőanyagváltás elemei, védőszekrény, elzáró, gázmérő stb.) integráló, következésképpen más szükséges rész- és összfunkciókat is megvalósító gáznyomás-szabályozó és mérőállomásokról.
Ki kell hangsúlyoznom, hogy a rendszerhatárok tágítása miatt további olyan - a teljes gázellátási rendszerhez szervesen kapcsolódó - alrendszerek vannak, amelyek a komplex egésztől el nem választható, további "funkcionális" követelményeknek kell, hogy megfeleljenek. A teljesség igénye nélkül gondoljunk csak a vezetékek anyagához és elhelyezéséhez, a légellátáshoz, a szellőzéshez, az égéstermék-elvezetéshez, a nyílászárókhoz, az épületszerkezetek hőtechnikai követelményeihez, a környezetvédelemhez, a személyi feltételekhez és felelősséghez stb. kapcsolódó elvárásokra.
A házi és egyedi gáznyomás-szabályozó és/vagy mérőállomások elhelyezésére vonatkozó elvárások rendszerét a vonatkozó szabályzat, valamint az erre épülő gázszolgáltatói technológiai utasítások meghatározzák. A megfogalmazottak egységes szerkezetben foglalják össze a létesítéssel kapcsolatos műszaki előírásokat, és a vonatkozó EU normákra épülő jogszabályi környezetbe helyezik a szakmai, szabványossági követelményeket.
Középnyomásról üzemelő, épületen belül elhelyezett házi gáznyomás-szabályozók
Az elhelyezés jellemzői:
. nincs szükség a védőszekrénybe történő telepítésre, ezért optimális esetben (pl. egy alagsori helyiség esetén) a gázbekötés látható "dobozok" és csövek nélkül megoldható,
. nem várható - a szabadon szerelt vezetékhálózat esetén előforduló - nyári gázlefúvatás,
. elviekben biztosított az illetéktelen hozzáférés és behatás elleni védelem,
. a belső tér egyenletesebb hőmérsékletének köszönhetően a szabályozó beállított paraméterei kevésbé változnak,
. a gázmérő is - magától értetődően - belső térben kerül elhelyezésre,
. jellemzően a térszint alatti gázbekötések esetén - véleményem szerint - célszerűen alkalmazásra kerülhetnek a tűzbiztos és különböző módon (kézi csapforgatóval, hőre önműködően záró forgatófejjel vagy épületen kívülről) működtethető gömbcsappal és belső csatlakoztatási kialakítással (menettel, laza karimával stb.) készülő, kitépés-biztos fali átvezető elemek,
. az egyfokozatú, középnyomásról üzemelő házi gáznyomás-szabályozók jellemzőinek korábbi ismertetése alapján kétely merülhet fel az épületen belüli biztonságos alkalmazhatósággal kapcsolatban, főleg annak ismeretében, hogy a kétfokozatú készülékek - számos előnyös tulajdonságuk mellett - magasabb műszaki biztonsági szintet képviselnek,
. megítélésem szerint épületen belül, középnyomásról csak kétfokozatú házi gáznyomás-szabályozót célszerű üzemeltetni.
A GMBSZ szerint a nem állandó emberi tartózkodásra szolgáló belső fekvésű helyiségben legfeljebb középnyomású gáznyomás-szabályozó helyezhető el. A helyiség a földszinten vagy alagsorban legyen és rendelkezzen szabadba nyíló nyílászáróval amellett, hogy az épületen belüli határoló felületei legalább 1,5 h tűzállósági határértékűek legyenek. Szellőző az épület más helyiségei felé nem alakítható ki. A nyomásszabályozó biztonsági membránnal rendelkezzen vagy kétfokozatú legyen és a membrántér a szabadba legyen kiszellőztetve. Az épületbe történő belépés helyén közvetlenül hőre záró szerelvényt kell beépíteni.
Középnyomású házi nyomásszabályozókkal a nyílászáróktól tartandó védőtávolság
A GMBSZ szerint a középnyomású házi nyomásszabályozó külső határoló felülete és az épületek nyílászárói, illetve nyílásai között vízszintes vetületben legalább 1 m védőtávolság legyen, függőleges vetületben pedig a 2. (mérethelyes) ábrán látható értékek tartandók. Tehát a korábbi 2 m-es védőtávolság lecsökkenthető.
A nyílászáróktól tartandó vízszintes védőtávolság 1 m-re történő csökkentésére eddig is adott volt a lehetőség az ún. szellőzőkürtővel fokozottan védett állomások alkalmazásával (3. ábra).
A nyomásszabályozók elhelyezésének lehetőségei a szolgáltatói technológiák tükrében
A GMBSZ a korábbi vonatkozó előírásoktól eltérő elhelyezési lehetőségeket is biztosít, azonban mindez az elosztói engedélyesek technológiai utasításaiban - a felhalmozódott gyakorlati tapasztalat, a biztonságos gázszolgáltatás megítélésével kapcsolatos filozófia, a tervezhető kockázat vállalásának a mértéke, az újszerű műszaki megoldások iránti nyitottság, a gazdaságosság stb. alapján - eltérő mértékben jelennek (jelentek) meg.
A piac további szereplőinek napjainkban fokozottan ajánlott a magyarországi gázszolgáltatók átdolgozott technológiai előírásainak az áttanulmányozása, értelmezése és következetes alkalmazása. Az utasításoktól történő eltérés akkor lehetséges, ha a tervező előzetes igazolja, hogy az előírások szerint elérhető műszaki biztonsági szintet más módon biztosította.
