Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Oxigén is kell az élethez!

2007/4. lapszám | Kovács István |  3502 |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A szolgáltatás nyújtása, annak igénybe vétele nem lehet egyenlő a kiszolgáltatottsággal! A szolgáltatást nyújtó és az azt fogadó részére sem! Oxigén is kell az élethez! cikkünkről bővebben olvashat, ha rákattint a címre.

Ki a szelet nem szereti!

"Sok éve egy gáz- és vegyestüzelésű berendezéseket gyártó céghez kerültem véletlenül, és ott maradtam, talán nem véletlenül. Az említett gyár szervizében háromnál több évtizeden keresztül jártam az országot. Záhony és Hegyeshalom között szinte nincs olyan lakott hely, ahol ne végeztem volna valamilyen feladatot. Amiért most írok, az a Fogyasztó Védelme! De néha feltettem a kérdést: kitől? A szervizekben panaszt tevők nem ritka esetben abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az életüket menti meg az amúgy nem is jótállási kötelezettség keretébe tartozó, vélt gond-baj az általuk használt berendezéssel.

Az egyik fő szakmai tevékenységem egy fehér folt köré csoportosult a fűtéstechnika amúgy sem kék területén: szilárd tüzelés, kicsiben. Kályhában szükségből, kandallóban (anyagi) tehetségből. Magyarországon természetesen vannak szabályok szilárdtüzelésű berendezések telepítésére, cseréjére, de ezeket sem nem propagálják, sem nem tartják be. Magam is csak azért kerültem a témával közelebbi, szinte már intim kapcsolatba, mert "kenyéradó gazdám", a gyár, időnként vissza- vissza tér e termék gyártásához." Az előbbi szavak, mondatok egy megjelent, a témáról szóló írásom "hátszavai". Lássuk, hogyan is állunk azóta?

A szilárdtüzelésű fűtőkészülékek gyártásának újraindítása, hol nosztalgiából, de lépjünk a földre, inkább anyagi megfontolásból kerül porondra, így a gyári szervizben eltöltött pályafutásom alatt immár a második fordulóját élem meg ennek a terméknek, mint gyártmánynak, illetve a szerviztevékenység egy részét képviselő termékcsoportnak. Ha valaki komolyabb fűtést készíttet lakásában, annak előkészítését szakemberek végzik, tervezés, kivitelezés, műszaki-biztonsági megfelelőség stb. De ki vesz igénybe szakembert egy 4,5-6 kW-os kályha vagy akciós hordozható kandalló üzembe helyezéséhez? Senki!

Az itt említett esetek az elvégezendő munkáim során kerültek látókörömbe. Első eset. Reggel, főváros melletti falu. Szép, kulturált ház, az udvaron kettő lakás. A hátsó az enyém, mint munkaterület, mint a panasz tárgyának színhelye. Gyönyörű nappali, tiszta, rendes, értelmes emberek (ez fontos). A panasz a frissen vásárolt, a ma kapható legjobb minőségű kéménybe csatlakoztatott kandallóra prózai egyszerűséggel az, hogy füstöl. Begyújtok, minden tudást, fortélyt bevetek, ez füstöl! Telefon a régi társnak, ő fejlesztőmérnök a gyártónál, megállapodunk, jön, megnézi, mi lehet a baj.

Tovább egy közeli faluba, ahol a hiba ugyanaz! Pech! A helyzet fordított, mint az egyszeri viccben: ötletem nincs, a kandallók meg döglenek! Két nap múlva a fejlesztő kollégával az első helyszínre megyek. Begyújt a kandallóba, idilli magasságokba csap a láng, a füst illendően kizárólag a kéményen távozik. Füstbement füst! A dolgot nem értem. Még! Este viszont kapom a telefont, a berendezés újból füstöl. Megígérem, jön a szombat, viszek egy másik kandallót, a többit meglátjuk. A berendezés cseréje közben a házigazda kérdezi: ha már ennyire "ért" a szilárdfűtéshez, mondja meg, melyik kéményt emeljem meg, hogy a párhuzamosan felmenő gázkéményen ne jöjjön a füst időnként vissza a fürdőszobába?

A lámpa kigyúlt az agyamban! Aszszonyom, kérdem a háziasszonytól, megvan még a gázterv? Igen. Kérem, keresse elő. Míg előkerül az okmány, vizsgálódom, és lám, az ablakok fokozottan záródóak. Levegő se ki, se be. Szabadba vezetett páraelszívó a nappalival egy légterű konyhában!!! A francia lefejező gép feltalálása óta ilyen precíz kivégző szerkezetet ember nem alkotott! Természetesen az engedélyezett gáztervben határozott tiltással éltek az ilyen fajta megoldás ellen. Az én szerencsétlenségem szakmai szempontból a következő. Első vizsgálat: kint az idő hűvös, nyílászárók becsukva. Füst. Második vizsgálat (már ketten): kint az idő kellemesen őszi meleg, bejárati ajtó nyitva, biztosítja a jó légellátását a fűtőberendezésnek. Füst? Az nincs!

Harmadik vizsgálat: kandallócsere, majd demonstrációs fűtés, ajtó, ablak zárva, pár perc után a berendezésben a tűz kialvásra készülve füstöl. A zárt nyílászárók mellett beindítom a szagelszívót. A gázkéményen és a fűtőberendezés légellátó nyílásain ömlik a füst a lakótérbe. A tulajdonosok értik, de nem hiszik, hogy amit látnak, tragikusra is fordulhatott volna! Tipikus, már teljesen megszokott fogyasztói viselkedésforma. Meghalhatnak, de változtatni nem akarnak. Mit tehetek én? Nem vagyok hatóság (hála Istennek). A józan észre apellálok, lehet, hogy sikerrel.

Az újságok hírrovatában nem olvastam a házaspárról. Remélem, még élnek!

A másik, korábban említett eset egyszerűbb megoldást nyert. Ott egyszerűen csak nem volt alja a kéménynek. A pincében a félbehagyott építésű kémény alját bezártam, a berendezés működött (lehet, hogy még ma is így).

Ja, ezek az esetek a jótállásra kötelezett költségén kerültek elvégzésre. Miért? Csak. Amúgy, inkább bosszúsak lettek a "fogyasztók", minthogy egy köszönöm szavacskát kiejtsenek.

Kovács István


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem