Elvárt jövedelem
2007/7-8. lapszám | Tomcsányi Erzsébet | 4182 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Cikkünk a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyok és az egyéni vállalkozók elvárt jövedelem- (nyereség-) minimum szerinti adózásáról szól.
Az Országgyűlés elfogadta, 2007. május 21-én pedig kihirdették az elvárt jövedelem- (nyereség-) minimumról (ezután: jövedelemminimum) szóló újabb törvénymódosítást. A jövedelemminimum az összes bevétel 2 százaléka, amelyet csökkent az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke.
A jövedelemminimum egy elvárt adóalap, amely után a kiszámított adót nevezhetjük elvárt adónak. A módosítás alapján, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint, ha az adózó adózás előtti eredménye vagy a társasági adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el az elvárt jövedelemminimumot, akkor az adózó két lehetőség közül választhat.
Az első lehetőség, hogy az adózó csak annyi társasági adót állapít meg és vall be, amennyi adóra a társasági adóalapja szerint kötelezett. Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jövedelemminimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adóhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány kitöltése a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
Az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatait feldolgozza, és kockázatelemző program alapján, számítógépes úton adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére választja ki azokat az adózókat, amelyeknél alapos okkal feltehető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania. Az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése során az adóhatóság az adóalapot, illetőleg az adót a bevallások utólagos ellenőrzése keretében, becsléssel állapíthatja meg.
Becslés akkor alkalmazható, ha az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek (ráfordítások) ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózó nem tudja bizonyítani.
Ha az adóhatóság megállapítása szerint a vállalkozás eredménye és az abból származó jövedelem valószínűsíthetően nem nyújt fedezetet a magánszemély tulajdonos életviteléhez szükséges kiadásokra (ráfordításokra), befektetésekre, az adóhatóság a magánszemélyt a bevallás kiegészítésére hívhatja fel. Az ellenőrzésre történő kiválasztást az adóhatóság a bevallások benyújtásának határidejétől, illetőleg hibás, hiányos bevallás esetén a bevallás kijavításának vagy késedelmesen benyújtott bevallás esetén a bevallás beérkezésének napjától számított 30 napon belül folytatja le, és erről az adózót értesíti. Az értesítés nem minősül az ellenőrzés megkezdésének. Az ellenőrzést az adóhatóság a kiválasztástól számított egy éven belül köteles megkezdeni.
Amennyiben az adózó nyilatkozatát hibásan, hiányosan töltötte ki, a hiba, hiányosság nyilvántartásba vételétől számított 8 napon belül értesíti az adóhatóságot, amely a hibás, hiányos nyilatkozatot kijavítja.
Ha az adózó adózás előtti eredménye vagy a társasági adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el az elvárt jövedelemminimumot, akkor második lehetőség, hogy az adózó adóalapként a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti elvárt jövedelemminimumot választja, annak megfelelő társasági adót állapít meg és vall be.
A jövedelemminimum szerinti adózást nem minden adózónak kell alkalmaznia. Néhány kivétel a legjellemzőbb esetekből: a jövedelemminimum szerinti adózást nem kell alkalmaznia az adózónak
- az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, vagy
- ha az adóalany szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy
- ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.
A jövedelemminimum szerinti adózásnál elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta olyan kár, amelynek mértéke az adózó megelőző adóévi évesített árbevételének legalább a 15 százaléka. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
Az egyéni vállalkozó elvárt jövedelemminimum szerinti adózása hasonló a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyokéhoz.
Az elvárt jövedelemminimum szerinti adózás 2007. július 1-jén lépett hatályba, azzal, hogy a rendelkezéseket azoknak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak is alkalmazni kell, amelyek 2008. január 1-jét követően a 2007. évi adóévről nyújtanak be adóbevallást.
