VGF&HKL szaklap

Induljunk el a kályhától?

2007/5. lapszám | Meyer József |  5514 | |

Az alábbi tartalom archív, 13 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Nem ez az első alkalom, hogy érdeklődésünk a lehető legkisebb kazánteljesítményekre irányul. Manapság már olyan jó hőszigetelő képességű határoló falakat emelnek, szerkezeti elemeket és nyílászárókat építenek be, minek következtében új létesítményeken nem ritkán még az is előfordul, hogy néhány – hőtechnikai értelemben különösen kedvező helyzetű – lakásban alig vagy egyáltalán nincs szükség fűtésre. A lakók sokszor el is zárják az osztójukon az előremenő csapját, már amennyiben megoldott a lakásonkénti szakaszolás. Pláne akkor, ha saját hőmenynyiségmérőjük is van. Az energiatakarékos, környezetéhez alkalmazkodóbb, a minőséget mindenben előnyben részesítő családiház-építéseknél is tapasztalhatók ilyen kedvező változások.

A helyi igények figyelembe vétele

Klímaberendezések létesítésével és villanyszerelési feladatokkal foglalatoskodó, gyakorlati ismeretekkel rendelkező ismerős kolléga vezet végig újonnan épült családi házában. A kis hőközpontban nyomon követhető egy vakmerő kezdeményezés: az álló kazánból kiszerelték a szivattyút, viszont az osztón minden fűtési rendszerrésznek külön keringtetője van, szabályozottságát tekintve a saját automatikája által beállított üzemelési követelmények szerint. Ilyen, körönként jelentkező hőigények finom követése tette a lehető legtakarékosabb üzeművé a szükségletnél nagyobb teljesítményekre is képes gázkazánt. (Elkényelmesedtünk volna, amikor a fali készülékekkel egy kész, sok esetben a melegvízellátást is magába foglaló megoldást fogadunk-fogadtatunk el? Ez a kérdés merült föl elsősorban.)

Egészen más, sokkal szerencsésebb a helyzetünk akkor, amikor még a tervezés időszakában találkozunk a jövőbeni tulajdonossal és az általa pontosan(!) meghatározott igényekkel. Patinásabb, méltán népszerű kazángyártó cégek katalógusait felütve ugyanis meg kell állapítanunk, hogy ők felkészülten várják a speciális megrendeléseinket is. Erre alapoz többek között a moduláris rendszerük. Akár építőelemekre bontva alakíthatjuk a fűtési hálózatot, amint arra az előzőekben már utaltunk, de ezúttal már a garancia elvesztésének kockázata nélkül.

A minimális felszereltség

Egy nem kondenzációs üzemű, klasszikus felépítésű kazánnal kapcsolatos tervezési tudnivalók számbavételekor általában a 75 fokos előremenő korlátozásával találkozhatunk. Gázoldali kötésen alkalmazott termikus biztonsági szelep beépítésére a régebbi kazángyártói katalógusokban nincsenek engedmények, mára azonban ezt a GMBSZ szerint döntjük el. Ide társul az égéstermék-ellenőrzési és a vízhiány-biztosítási feladat is, bár egyes előírások (pl. DIN 4751) szerint utóbbi egészen a 350 kW teljesítményig elhagyható.

A kis teljesítmények tartományában elmondható, hogy a minimális felszereltség szerinti rendelésünknek nincsen akadálya. Nézzünk egy ilyen kiíró szöveget: … kazán beépített atmoszférikus gázégővel, gázcsatlakozás „szerelvénysorával”, elektromos gyújtással, ionizációs lángőrrel.

Finomabb variációk, perspektívák

A fűtési rendszerünket felépíthetjük gyártói egységekből – ezek fűtőköri készletek és alapcsomagok táblázataiban is jól azonosíthatók – vagy azokhoz hasonló, műhelyünkben elkészített csőgyártmányokból. Mindjárt a hidraulikus váltóval kezdhetjük, melyre már 4,5 m³/h-ás térfogatáram alatt is létezik típusmegoldás. Kisebb fűtési víz-tömegáramok esetén körönként mérlegelhető a keverőszelep vagy -csap alkalmazása, illetve elhagyása egyaránt. Ugyanakkor minél jelentéktelenebb a szivattyúgörbén a rendszer által kijelölt munkapont, úgy szűkül a kiválasztható keringtető szivattyúk típus- és méretválasztéka. De el kell ismernünk, hogy erre a nevesebb gyártók, mint például a Grundfos és a Wilo katalógusaiban egyaránt találunk megoldást.

Ne feledjük, hogy bár a háztartásunk körüli igényekről beszélünk, az egyáltalán nem jelent leegyszerűsítést. Kiváltképp akkor, ha kis hőközpontunk lehetséges bővítésére, folyamatos fejlesztésére is gondolunk, a Nap és egyéb energiaforrás felhasználására, netán hűtési igények figyelembe vételére. (Jelen gyakorlat szerint a hulladékégetéshez például külön biztosított, leválasztott fűtőkört kell kiépítenünk.) A feladatok bővülésével megváltozhatnak a gázfogyasztási csúcsidőszakok. Ha a kazánunkkal kerti úszómedence vizét temperáljuk, akkor a forgató hőcserélőinek nyári fűtővíz-igénye esetenként meghaladhatja a téli, hagyományos célú felhasználásokat.

Nagyon változatosan kezelhetjük a melegvízellátással kapcsolatos elvárásokat, az ismertté vált alkalmazási lehetőségek tiszteletben tartásával. (Ki gondolná például, hogy a készülékgyártó jogosult elbírálni egy gázüzemű átfolyós vízmelegítő-bekötést, amennyiben a műanyagcsöves vízoldali közvetlen kapcsolódást akár meg is tilthatja?)

Elterjedten számolhatunk a zömében közvetett felfűtésű melegvíztárolókkal, ezek pufferekként segíthetik éppenséggel a napenergia felhasználását is. Viszont minél terjedelmesebb az ellátó hálózatunk, annál nagyobb a lehűlési veszteség. Ez ellen gondos hőszigeteléssel, esetleg elektromos kísérő fűtéssel, még inkább utófűtő bojler munkába állításával védekezhetünk. Ennek a berendezésnek a hozzávetőleges űrtartalma zuhanyzónál 30, kézmosóknál, mosdóknál, kiöntőknél 10 literre vehető, és a rendszer távolabbi pontján üzemelő csapolóink zavartalan, azonnali ellátásában a központi melegvízcsővel sorba kötve vesz részt a saját magas hőmérsékletű vízkészletével. A végig tolt lehűlt, majd az azt követő, a hálózatot felfűtő víz mennyisége 5-10 liternél nem lehet több, ami az utófűtőnknél egy minimális teljesítményfelvétellel jár.

Falra hányt hidraulikai csomópontok

Nem lehet vitatni, hogy ilyen részletezettségű, ennyire kiterjesztett rendszerek egyfelől a felhasználótól szakértelmet, másfelől nagyobb invesztíciót feltételeznek. (Ellenpéldaként vonakodva hozakodnánk elő olyan megvalósított rendszerrészekkel, szakmai böszmeségekkel, mint például a saját készítésű napkollektor, amelyeket szaktársaink barkácsolnak alkalomadtán, de ezek a kőbaltás verziók is működnek!) Viszont nem elhanyagolható előnyünkre válik a modulrendszer adta lehetőségek házilagos adaptációja, minek során a fejlesztéseinket a mindenkori anyagi helyzetünknek alárendelve időben tetszőlegesen eloszthatjuk. Végül nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a keresletet, az esetleges megrendeléseket kedvezően befolyásolhatjuk azzal, ha minél több ilyen megtekinthető-megismerhető mini hőközpontot tudunk referenciaként bemutatni.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem