Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Gázmotoros berendezések fűtésre és hűtésre

2007/5. lapszám | Gaál Péter Varga péter |  2935 |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Gázmotoros berendezések fűtésre és hűtésre

Az energiahordozók árának emelkedése, illetve a komfortigények növekedése utat nyitott sok alternatív fűtési, illetve ehhez kapcsolódó hűtési megoldás előtt. Az alábbiakban egy ilyen berendezésről olvashatnak.

Napjainkban a fejletlenebb régiókban sokan előnyben részesítik a fosszilis tüzelőanyagok használatát, ennek ellenére a nyugat-európai országokban a gázüzemű klímaberendezések nagyobb teret kapnak, mint a villamos berendezések.

A gázmotoros klímaberendezések alkalmazhatók mind komfort, mind ipari légkondicionálásra, télen és nyáron egyaránt. Az elektromos klímaberendezésekhez képest a legnagyobb különbség az, hogy az elektromos helyett belsőégésű motor hajtja meg a kompresszort. Az üzemanyag egyaránt lehet propán és földgáz, valamint fontos megjegyezni azt is, hogy ezek nem autóban használatos, feljavított berendezések, hanem kifejezetten erre a célra lettek kifejlesztve. Érdemes figyelmet fordítani az üzemeltetésben is fontos szerepet betöltő kérdésre: a karbantartásra. Ezeket a berendezéseket csak 10 000 üzemóránként vagy ötévente kell komolyabban szervizelni. Alacsony zajszintűek, és károsanyag-kibocsátásuk minimális. A motor működése során a visszanyerhető hőenergia egy része – fűtési üzemmódban – a környezetből, másik része pedig a rendszer vízhűtéséből, a kipufogógáz hőtartalmából és a kompresszor mechanikai munkájából származik. A villamos klímaberendezésekkel szemben érdemes megemlíteni, hogy ezeknél a készülékeknél gáz felhasználásával hűthetünk is. Nagyon sok helyen nem áll rendelkezésre elegendő villamos energia, nem lehet felbővíteni a hálózatot, ezeken a helyeken győzhet a gázmotoros klímaberendezés.

További érvként környezetvédelemi szempontok is felhozhatók. Napjainkban mindenki elhallgatja, vagy igyekszik elfelejteni, hogy a villamos energiát előállító erőművek 25-35%-os hatásfokkal működnek, és környezetszennyező hatásuk megdöbbentő, másrészt úgy tekintünk a villamos energiára, mintha primer energia lenne, pedig nem így van! A fosszilis tüzelőanyag a primer energia, amiből a villamos energiát előállítjuk. A gázmotoros klímaberendezésekkel „globálisan” energiát takaríthatunk meg, ugyanis olyan primer energiával működtetjük berendezésünket, melyet nem szükséges magas veszteségek árán átalakítani. A földgázt nagy hatékonysággal hasznosíthatjuk a gázmotoros klímaberendezéssel, és ennek megfelelően a COP-je (jóságfoka) magasabb. –15 °C és ennél alacsonyabb külső hőmérsékletnél is ugyanolyan hatásfokkal, COP-val működik, mint magasabb hőmérsékleti körülmények között. (Az elektromos hőszivatytyúnak ilyen alacsony hőmérsékleteken közel 35-40%-ot csökken a hatásfoka, ezért kiegészítő hőtermelő berendezésre is szükség van.)

A gázmotoros berendezés külső hőmérséklettől függetlenül gyorsan felfűti az aktuális helyiségeket, és a fent említett vízhűtésből visszanyert hőenergia miatt a fűtési teljesítménye magasabb, mint a hűtési. A gázmotoros klímaberendezés hasonlóan működik, mint az ismert VRV-rendszerű berendezés, azaz a kültéri egységére maximálisan húsz beltéri egységet lehet csatlakoztatni, és a kültéri egységnek ugyanúgy nincs szüksége gépházra.

Gázmotoros klímaberendezés freon-víz modullal

Műszaki felépítés

Számos változatban készül hozzá beltéri egység: kazettás, oldalfali, légcsatornázható, parapetes kivitelű, és hosszan lehet folytatni ezt a felsorolást. A kültéri egység teljesítménye az igényeknek megfelelően 10-100%-ig fokozatmentesen szabályozható. Egy hőcserélő beépítésével használati meleg víz előállítására is alkalmassá tehető. A gázmotoros klímaberendezések teljesítményüket tekintve a kis és közepes kategóriába sorolhatók. Szerkezeti felépítésüket nézve kívül korrózióálló bevonattal kezelt panelek borítják a készüléket, amelyet négyütemű vízhűtéses, kettő-, három-, illetve négyhengeres motor hajt meg a teljesítményigényeknek megfelelően. A motor a spirálkompresszorokat ékszíjhajtással működteti, és egy tengelykapcsoló segítségével, szintén az igényeknek megfelelően adott számú kom- presszort üzemeltet.
A berendezésekben kettő, illetve négy kompresszor található, környezetbarát R407C hűtőközeggel. A kondenzációs hőt léghűtéses kondenzátor segítségével juttatjuk ki a rendszerből hűtési üzemnél, fűtési üzem esetén pedig elpárologtatóként szolgál ez a freon-levegő hőcserélő, amin keresztül hőt veszünk fel a környezetből. A berendezésben ezt a hőt, illetve a hő elviteléhez szükséges levegő térfogatáramot kettő, illetve három axiálventilátorral mozgatjuk.

A rendszer elvi kapcsolási vázlata

A hűtőkör elemei megegyeznek egy hagyományos folyadékhűtő szerkezeti elemeivel. Megtalálható a hűtőkörben az adagolószelep, a szárító szűrő, a karterfűtés, a szabályozó szelepek, és a berendezés biztonságos működéséhez szükséges összes alkatrész.

A gázmotoros klímaberendezés fontosabb elemei: 1. gázmotor, 2. keverőelem, 3. gázszabályozó, 4. motoros szelep, 5. légszűrő, 6. belépő légoldali hangcsillapító, 7. kipufogógáz/víz hőcserélő, 8. 3-útú termosztatikus szelep, 9. hűtővíz-belépés, 10. szivattyú, 11. hangcsillapító, 12. „cső a csőben” hőcserélő, 13. tárolótartály, 14. motorház-hűtés, 15. kipufogógáz-kondenzátumszűrő, 16. kipufogógáz-kondenzátumelvezető cső, 17. hűtővíz-érzékelő, 18. lemezes hőcserélő használati meleg víz előállításához, 19. 3-útú termosztatikus szelep

Ez a közvetlen elpárologtatású rendszer egy beltéri freon-víz egységgel „vizes rendszerré” alakítható át úgy, hogy a rendszerhez fan-coil készülékeket, légkezelő berendezéseket és falhűtési rendszereket lehet csatlakoztatni.

A berendezés max. 56 kW-os hűtési teljesítménynagyságban található meg ma Magyarországon. Nagyobb hűtési igények esetén több berendezés sorba kapcsolható. Fűtési teljesítményeket tekintve ugyanezen berendezéseknél 67 kW-ig terjed a skála.

Gazdaságosság

Beruházási költségeiket tekintve a gázmotoros klímák drágábbak, mint a villamos hőszivattyúk kiegészítő fűtéssel, illetve a kazánok és a folyadékhűtők együttes beruházási költsége, azonban a befektetés a jelenlegi energiaárak mellett néhány év alatt megtérül.

A gázmotoros klímaberendezéseket legcélszerűbb egy olyan rendszerrel összehasonlítani, amely egy kompakt léghűtéses folyadékhűtőből és egy kazánból áll. Egy gázmotoros klímaberendezés (56 kW hűtési és 67 kW fűtési teljesítménnyel) beruházási költsége freon-víz modullal együtt megközelítőleg 5,7 millió forint. Üzemeltetési költségeket tekintve, 1400 óra fűtési üzemet és 600 óra hűtési üzemet feltételezve évente, az aktuális energiaárakkal számolva megközelítőleg 0,6 millió forint.

Ezzel szemben egy kompakt léghűtéses folyadékhűtő és egy kazán beruházási költsége megközelítőleg 4,6 millió forint. A hagyományos rendszereknél nem szabad megfeledkeznünk a gépház és a kémény beruházási költségeiről sem. Ebben az esetben a beruházási költség tartalmazza ezeket a költségeket. Üzemeltetési költségeket tekintve, 1400 óra fűtési üzemet és 600 óra hűtési üzemet feltételezve évente, az aktuális energiaárakkal számolva megközelítőleg 1 millió forint a végösszeg.

A két rendszer beruházási költsége közötti 1,1 millió forint különbség 2,75 év alatt megtérül, mivel az üzemeltetési költségek között 0,4 millió forint különbség van évente. Ezenkívül nem szabad megfeledkeznünk a karbantartási költségekről, az üzembe helyezési problémákról sem.

Alkalmazásuk széles körű lehet, azaz szinte mindenütt, ahol fűtésre és hűtésre szükség van: ipar, hotelek, motelek, szállodák, éttermek, szórakozóhelyek, családi házak, nyaralók, áruházak, bemutatótermek, autószalonok, egészségügyi létesítmények, irodaházak, oktatási intézmények.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem