A nyomáskülönbség- és térfogatáram-mérés céljai a a hidraulikai beszabályozásban
2008/10. lapszám | Vinkler Károly | 49 183 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A korábbi cikkeink összefoglalásaként a hidraulikai beszabályozás során végzett nyomáskülönbség- és térfogatáram-mérés céljait és jelentőségét mutatjuk be.
A hidraulikai mérések fő céljait három pontban lehet összefoglalni:
- mérés szerinti hidraulikai beszabályozás,
- a beszabályozás utáni ellenőrző mérések elvégzése és a beszabályozási jegyzőkönyv elkészítése,
- hibadiagnosztika.
Mérés alapján történő hidraulikai beszabályozás
Statikus vagy kézi beszabályozás
A statikus vagy kézi beszabályozás esetében a hidraulikai elosztóhálózat meghatározott pontjaira olyan kézi beszabályozó szelepek vagy egyéb, állandó fojtóelemek kerülnek beépítésre, melyek a beszabályozás után állandó kv-értékkel rendelkeznek, így biztosítva az elosztóhálózatban illetve a szabályozó körökben a megfelelő térfogatáram-elosztást. A kézi beszabályozó szelepek beállítása - a rendszer beszabályozása - a következő módszerekkel történhet:
A kézi beszabályozó szelepek előbeállításának meghatározása számítással
Ebben az esetben a beszabályozó szelepek előbeállítási értékeit egy hidraulikai méretező szoftver segítségével határozzák meg. A beszabályozó szelepek előbeállítása után a mérés csak ellenőrzésre és finombeállításra szolgál. Ezt a módszert főleg kisebb rendszerekben, illetve a mérés szerinti beszabályozással kombinálva nagyobb elosztóhálózatokban is használják. Ez utóbbi kombinált módszer alkalmazása igen elterjedt a gyakorlatban.
Beszabályozás iterálással
Főleg kisebb rendszerekben használt, mérésalapú módszer, mely a beszabályozó szelepeken végzett többszöri nyomáskülönbség-, térfogatáram-mérés és szakmai tapasztalat alapján határozza meg a szükséges szelep-előbeállítási értékeket.
Kompenzációs módszer
Az arányossági törvényen alapuló, mérés szerinti beszabályozási módszer, mely aránylag gyorsan, a lehető legalacsonyabb szivattyúzási energiaszinten valósítja meg a kézi beszabályozást.
Dinamikus vagy automatikus beszabályozás
A dinamikus vagy automatikus beszabályozás esetében a hidraulikai elosztóhálózatok meghatározott pontjaira olyan segédenergia nélküli arányos beszabályozó szelepek kerülnek beépítésre, melyek a szeleptányér segédenergia nélküli működtetésével biztosítják az elosztóhálózat megfelelő térfogatáram-elosztását, illetve a nyomáskülönbségek stabilizálását.
Nyomáskülönbség-szabályozó szeleppárok
A nyomáskülönbség-szabályozó szeleppárok dinamikus membránszelepének alapjel-beállítását a kézi beszabályozó szelepen folyamatosan mért térfogatáram-érték alapján lehet elvégezni. A kézi szelepet a tervezett térfogatáram alapján a 3 kPa nyomásesésnek megfelelő előbeállítási értékre állítjuk, majd a membránszelep-rugó előfeszítésének változtatásával beállítjuk a tervezett térfogatáramot, illetve nyomáskülönbség-alapjelet.
Térfogatáram-korlátozók
A térfogatáram-korlátozók, kombinált szabályozó, nyomáskülönbség-szabályozó, térfogatáram-korlátozó szelepek alapjel-beállításához mérés nem szükséges. Ebben az esetben a nyomáskülönbség-, illetve a térfogatáram-mérés csak ellenőrzési célt szolgál, viszont az elektronikus szivattyú alapjelét mérés alapján kell beállítani! A hidraulikai beszabályozás feladata, hogy a rendszer térfogatáram-elosztását a lehető legalacsonyabb szivattyúzási energiaszinten biztosítsa, ezért a beszabályozási folyamat fontos lépése az elektronikus szivattyú emelőmagasság-alapjelének beállítása. Dinamikus térfogatáram-korlátozó beszabályozó szelepek esetében a szivattyú különböző alapjelei mellett azonos térfogatáramokat mérhetünk, mivel a beszabályozó szelepek a „felesleges” nyomáskülönbséget lefojtják, így a megfelelő térfogatáram-elosztás különböző szivattyúzási energiaszinteken valósulhat meg. Dinamikus beszabályozó szelepek esetében a szivattyú optimális emelőmagasság-alapjelét csak mérés útján lehet beállítani, amit részletesen már ismertettünk.
A hidraulikai beszabályozás módszerétől függetlenül a beszabályozás elvégzése után ajánlott az ún. ellenőrző mérések elvégzése. Az ellenőrző mérések főbb céljai:
- a hidraulikai beszabályozás sikeres elvégzésének alátámasztása,
- az átadás-átvételi dokumentációt képező beszabályozási jegyzőkönyv elkészítése,
- az üzemeltető részére történő műszaki dokumentációkészítés.
Az ellenőrző méréseket az épület használatba vétele előtt célszerű elvégezni, azért, hogy a felszínre kerülő esetleges hibákat még a beköltözés előtt ki lehessen javítani. Mivel minden épületgépészeti rendszer egyedinek tekinthető, ezért nagyon fontos, hogy a hidraulikai beszabályozás sikerességét – történjen bármilyen módszerrel – méréssel ellenőrizzük. A nem megfelelő beszabályozás oka a legritkább esetben maga a beszabályozó szelep, viszont a külső hibák felderítése is a hidraulikai beszabályozás feladata (lásd következő pont). Amennyiben a tervezett térfogatáramot néhány beszabályozó szelepen nem lehet beállítani vagy elérni, nem hivatkozhatunk arra, hogy a szelep megfelelő, az üzemeletető saját maga keresse meg a hibát a rendszerben. Az ellenőrző mérés sok további vitát is megelőzhet, illetve egyes vitás kérdésekben bizonyító erejű lehet.
Ha az ellenőrző méréseket nem végezzük el, akkor az esetleges hibákra csak az átadás után, az épület „lakott” állapotában derülhet fény. A hiba elhárítása ebben a fázisban viszont sokkal több időt vesz igénybe, illetve költségesebb. Az ellenőrző mérések elvégzése a későbbi energetikai audit elkészítésének szempontjából is igen fontos. Az előző cikkeinkben leírtak szerint térfogatáram mérésre csak kézi beszabályozó szelepet és mérőperemet lehet alkalmazni, ezért a beszabályozási jegyzőkönyv elkészítéséhez ezen szelepek beépítése ajánlott, még abban az esetben is, ha a dinamikus beszabályozó szelepeken mérőcsonkok vannak.
Hibadiagnosztika
A leírtakból kitűnik, hogy a régebbi cikkeinkben leírt, a hidraulikai beszabályozás feladatára vonatkozó három pont egy újabb fejezettel bővül, a hidraulikai hibadiagnosztikával. A hidraulikai hibadiagnosztika lehetőségéről, nem megfelelő szelepek beépítése miatt – például mérőcsonk nélküli kézi beszabályozó szelepek, automata térfogatáram-korlátozó szelepek mérőcsonk és mérőperek nélkül - nem szabad lemondani.
