Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Kazánvezérlő elektronika

2008/9. lapszám | Aranyosi Miklós |  7962 |

Az alábbi tartalom archív, 13 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A gázkészülékek üzemeltetése veszélyes üzem, mely veszélyek a megfelelő rendszerek használatával és az érvényben lévő óvintézkedések és előírások betartásával minimálisra csökkenthetők. Ezen rendszerek - kazánvezérlő elektronikák, „panelek” - funkcióinak ismertetését kívánjuk elvégezni.

A gázkészülékek biztonságos üzeme már a hőskorban sem volt elképzelhető elektromos vagy termoelektromos rendszerek nélkül, gondolok itt a termoelektromos égés biztosításra ahol egy lángban elhelyezett hőmérséklet érzékelő figyelte, hogy a láng valóban ég-e. Amennyiben a láng valamilyen hiba folytán elaludt zárta a gázszelepen lévő termomágnest megakadályozva a gázömlést. A másik klasszikus biztonsági rendszer a kéményes készülékek füstgázszenzora. Ez a biztonsági funkció úgyszintén hőmérséklet mérésen alapul, és visszaáramlás esetén ez is a gázszelep elzárásával tölt be életvédelmi funkciókat.

További biztonsági funkciót jelent a biztonsági hőmérséklethatároló, mely a maximális hőmérséklet elérésekor lekapcsolja az égőt. A vezérlő panel a fent említetteken kívül a készülék alap funkcióit is vezérli. Ezek az alap funkciók a hőmérsékletérzékelés, szivattyú- és gázarmatúra vezérlés, égő begyújtás.

Helyiséghőmérséklet-érzékelés

A kazánok hőmérsékletérzékelése két alapcsoportba sorolható. A kedvező ár-érték arányú készülékek csoportja az ún. kétpont-vezérlést alkalmazza, ahol a referencia helyiségben elhelyezett termosztát nyit vagy zár, ezáltal be- vagy kikapcsolja az égőt. A kétpont-szabályozású fali készülékek a ki-bekapcsolás mellett az előremenő vízhőmérséklet mérésével képesek teljesítményt szabályozni (1. ábra).

A magasabb minőségű fali készülékek az előzőekkel ellentétben már nem csak ki-bekapcsolást tudnak elvégezni. A prémium kategóriába tartozó készülékek már az ún. helyiséghőmérséklet-szabályozást alkalmazzák. Ez a vezérlési típus a hőigény felléptekor ugyanúgy bekapcsolja a kazánt, viszont a helyiséghőmérséklet változásával folyamatos feszültség változás segítségével „modulációra”, teljesítményszabályozásra készteti a készüléket. Ez egy folyamatosabb készüléküzemet tesz lehetővé ezáltal egy takarékosabb gázszámla állhat elő, hiszen a gyakori ki-bekapcsolgatás helyett a hagyományos tüzelésű készülékeknél 40-100%, modern kondenzációs készülékeknél akár 20-100% közötti teljesítményszabályozást tesz lehetővé. A léghőmérsékletről történő moduláció esetén a rendszerben előforduló hőfoklengések küszöbölhetők ki. Ez az üzemmód még mindig közel állandó vízhőmérsékletet állít elő. A rendszer egyik legfontosabb pontja a szabályozó. Az elhelyezéskor több paraméterre kell figyelnünk, mert a fűtési rendszer helyes üzeme az érzékelő jó elhelyezésén múlik (2. ábra).

A szabályozás jelenleg ismert legjobb formája az időjárásfüggő szabályozó alkalmazása. Az időjárásfüggő szabályozó alkalmazása az előzőekhez hasonlóan zajlik, azzal a jelentős különbséggel, hogy a fűtési rendszer előremenő vízhőmérséklete a külső hőmérséklet arányában folyamatosan változik. A folyamatosan változó külső hőmérséklethez alkalmazkodó fűtési rendszer a technika mai állása szerint a legtakarékosabb rendszerüzemet biztosítja. A fűtési víz hőmérséklete egy beállított görbe szerint változik, mely görbe a fűtési rendszer típusának megfelelően szabadon beállítható (3. ábra).

Szivattyúvezérlés

A szivattyú üzemmódok különböző fűtési rendszerekhez automatikusan vagy manuálisan állíthatók be:
- automatikus üzem: hőigény meglétekor bekapcsolódik a szivattyú,
- folyamatos üzem: hőntartott rendszerekhez. A szivattyú folyamatosan működik, a kazán termosztát jelre indul. Nem szabályozott rendszer alkalmazását kerülni kell.
- Időjárásfüggő rendszer üzem: a szivattyú a téli-nyári átkapcsolási hőmérséklet alatt folyamatosan járatja a szivattyút a fűtési rendszer folyamatos állapot figyelése miatt.
- Intelligens kapcsolási mód: időjárásfüggő szabályozóval működő rendszer esetén a fűtési szivattyú csak szükség esetén kapcsol be.

Begyújtás

A fali kazánok manapság kivétel nélkül elektromos gyújtást alkalmaznak. A hőigény meglétekor a gyújtó elektródán nagy feszültségű 200-700 V halad át, mely a levegő-gáz keverékét begyújtja. Az elektromos gyújtású készülékeknél a lángőrzés már nem termoelektromos, hanem ionizációs áram érzékelésével működik. A vezérlő elektronika figyeli az ionizációs áramkör meglétét, amely működés közben a lángba benyúló ionizációs elektróda révén záródik. A modern fali gázkazánok az előbb felsoroltakon kívül még rengeteg egyéb kényelmi-, biztonsági- és szervizfunkciót tudnak, melyekből a teljesség igénye nélkül a legfontosabbakat tárgyaljuk. A kazánok előlapján rendszerint két potenciométert találunk melyekkel a különböző menük közötti navigálást és az értékek beállítását tudjuk elvégezni. A két forgatógomb közül az egyik alap funkciója az előremenő víz hőmérsékletének beállítása a másik a használati melegvíz (hőközpont esetén a tároló) hőmérsékletének beállítása. A kazán vezérlő elektronikája sok készülékfunkciót tesz kényelmesen elérhetővé. A funkció kijelzés mellett zavarelhárítással és működés ellenőrzéssel kapcsolatos adatok is elérhetők.

Működési szünetek beállítása

Beállítható, hogy a kazán az üzemszerű leállás után mennyi idővel kapcsolódhat vissza. A megfelelő üzemszüneti idő beállításával a túl gyakori ki-bekapcsolást tudjuk elkerülni, amivel a készülék fogyasztását csökkenthetjük és élettartamát növelhetjük.

A maximális előremenő hőmérséklet beállítása

A gázkészülékek rugalmasan illeszthetők különböző hőmérsékletű rendszerekhez. Így lehetőség van (amennyiben a gyártók engedik) felületfűtések közvetlen ellátására. Ekkor az előremenő beállító gombon maximálhatjuk a rendszer hőmérsékletét.

Szivattyú utánfutás beállítása

A készülék üzemszerű leállása után a szivattyú tovább működhet, így a felmelegített hőcserélőből a legtöbb hőmennyiség nyerhető ki. Az utánfutási idő szintén a menü rendszerben állítható be.

A fűtésteljesítmény (részterhelés) beállítása

A készülék takarékos üzeme szempontjából talán a legfontosabb menüpont. A kazángyártók ezzel a funkcióval biztosítják, hogy a kazán teljesítménye a legpontosabban illeszthető legyen az épület hőveszteségéhez. A fűtésteljesítményt a minimális névleges hőteljesítmény és az adott hőigényhez szükséges névleges hőteljesítmény között lehet meghatározni. A melegvíz-vételezéshez azonban még korlátozott fűtésteljesítmény esetén is a teljes névleges hőteljesítmény rendelkezésre áll.

A kazánok elektronikája olyan sokrétű, hogy a kezeléshez külön menürendszer tartozik, mely menürendszer a kazán előlapján található kezelő gombokkal léptethető. A menürendszer a különböző menüpontokat betű és szám kombinációval jelöli így biztosít pontos eligazodást. A leírtakból kiderül, hogy a gázkazánok beállítása sokrétű feladat. A gázkészülék gyártók ezért ezeket a fontos beállításokat a készülék beüzemelőjének jogkörébe adják, akik ezeket a beállításokat a beüzemeléskor elvégzik, így biztosítható a készülék hosszú problémamentes és takarékos üzeme.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem