Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Elkészült hazánkban az első minősített passzívház

2009/3. lapszám | Fülöp Miklós |  3268 |

Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az elmúlt években több kísérleti projekt indult hazánkban passzív lakóházak kialakítására, s bár kifejezetten jó energetikai tulajdonságokkal bírnak, egyik épület sem felelt meg a passzívház-minősítéshez szükséges szigorú kritériumoknak. Az első passzívházat 1990-ben építették a németországi Darmstadt városában, s alig néhány évvel később a hesseni településen már intézetet hoztak létre a passzívház-mozgalom felkarolására, illetve támogatására. Azóta mintegy 15 ezer passzívház jött létre, a legtöbb Németországban, Ausztriában és Svájcban, de Svédországban és Dániában is.

 

Hazánkban egy Pest megyei településen, Szadán található családi ház kapta meg elsőként a hivatalos minősítést a darmstadti Passivhaus Institut-tól. Az oklevelet a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencián adta át az építtetőnek Sariri-Baffia Enikő okleveles építészmérnök a németországi intézet képviseletében.
 

1. ábra: Látványterv. Tervező: Szekér László építész. A szadai -125 négyzetméteres - családi ház építési költsége bruttó 230 ezer forint négyzetméterenként, ami alig drágább, mint egy hagyományos technológiájú és energiafogyasztás épületé.

Az általános koncepció ismertetése
A telek Szadán, zöldövezeti részen található, 19 méter széles és körülbelül 78 méter hosszú, kelet-nyugati tengelyű, területe 1501 négyzetméter. Beépítettség: 194,60 négyzetméter (12,96%). Burkolt külső felületek: 131 négyzetméter. Zöldterület: 1175 négyzetméter (78,30%). A terület enyhén lejtős kelet-nyugati irányban. Környezete részben beépült, illetve folyamatosan épül, körben családi házas ingatlanok találhatók.
A tervezett kialakítás egy földszintes épület, pinceszint és beépített tetőtér nélkül. Az építtetők egy olyan egyszerű, megfizethető lakóházat szerettek volna létrehozni, melyben a négytagú család kényelmesen elfér, és négy önálló szoba, illetve félszoba kialakítható. A raktározás és a kisebb javítások elvégzésére szolgáló tároló a háztól független bejárattal rendelkezik, fűtetlen kialakítású, és a kert felé van külön bejárata. 
Az épületet az északi telekhatárhoz közel helyezték el, figyelembe véve az építési előírásokat. A tervezés során igyekeztek a déli tájolás előnyeit maximalizálni, ezért a hosszúkás téglalap alakú épület déli oldalán helyezték el a nagy ablakokkal tagolt lakóhelyiségeket, és az északi oldalra kerültek a kiszolgáló helyiségek. Az épület telepítésénél figyelembe vették a déli szomszédépület tervezett telepítését.
Az autóknak a kerítés közelében alakítottak ki nyitott parkolót, melyet csak árnyékoló védőtető takar. A terasz a telek keleti oldalán került elhelyezésre, északról a tároló, nyugatról az épület határolja, így szélvédett és intim kialakítású, és a nappali és étkező szervesen kapcsolódik hozzá. A ház bejárata a nyugati megközelítés után az északi oldalról történik, a bejárati szélfogón keresztül. Általános szempont volt az egyszerű, költségkímélő megoldás, mind a megépítés, mind a későbbi üzemeltetés során.
Vízellátás: az épület vízigénye a vízhálózatról biztosítható.
Szennyvízkezelés: a szennyvizet kiépített közcsatorna vezeti el, gravitációs vezeték segítségével. Az esővizet külön föld alatti tározóba gyűjtik, és öntözésre hasznosítják. 
Elektromos ellátás: Az Áramszolgáltató Rt. hálózatára kötve, valamint megújuló energiával: fotovoltaikus elemekkel, melyek akkumulátoros hálózata egyben a biztonsági ellátást is szolgálja.
Gázellátás: nincs.
„Az épület passzív-szolár szemlélettel lett tervezve, a megfelelő tájolás, napvédelem, árnyékolás és extra hőszigetelés mellett fotovoltaikus (PV) napelemek kerültek elhelyezésére a tetőn, mely az elektromos ellátásban segít napos idő esetén, a földhőszivattyús berendezés alkalmazásával a fűtés és hűtés oldható meg gazdaságosan, a hővisszanyerős szellőzés csökkenti az energiaigényt és biztosítja a légkomfortot.” (Családi ház építési engedélyezési terv, 2008. április.)

 

2. kép: célegyenesben

Az épület ismertetése: elrendezés, funkció 
Pinceszint nincs. A földszinten helyezték el az összes helyiséget: egy szintre került a nappali-étkező-konyha, külső terasz, továbbá négy szoba, a szükséges szélfogó, kabáttároló és WC, valamint fürdő- és tárolóhelyiség. A ház egylakásos kialakítású.
A nyílászárók beépített redőnyökkel, háromrétegű extra hőszigetelő üvegezéssel ellátott ablakok. A homlokzatok részleges kőburkolatot kapnak. A nappaliból és az étkezőből kijárat készült a szabadba, egy kőburkolatos épített terasz biztosítja a kertkapcsolatot.
A déli homlokzaton az ablakok nagyobbak a szoláris nyereség maximalizálása érdekében, az északi oldalon csak a minimális méretűek. Az összes nyílászáró gáztöltésű hőszigetelő üvegezéssel készültek, U = 0,85 W/m2K. A földszinti falak összesen 25 cm hőszigeteléssel vannak ellátva.

Szerkezeti koncepció
Vasalt beton lemezalap statikus méretezéssel, Baucell 40 cm hőszigetelt szendvicsszerkezet és monolit vasbeton födém hőszigetelve, 35 fok hajlású tető cserépfedéssel. A homlokzati szerkezetek megfelelnek az MSZ 9384/2 valamint az MSZ 04-601-4/1989 követelményeinek, valamint a legújabb hőtechnikai előírásoknak, sőt, azoknál jelentősen jobb paraméterekkel rendelkeznek. A belsőtéri anyagokat az MSZ 18151/1-82 és az MSZ 04-601-2/1988 szerint tervezték. Csak ÉMI alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező anyagokat és szerkezeteket építettek be.

Szerkezetek és felszereltség
Falak: Baucell 40 cm külső teherhordó falazat 20 + 5 cm Neopor hőszigeteléssel, illetve 30 cm belső teherhordó falazatok, vasalt beton maggal. 
Födémek: A földszint feletti födém monolit vasbeton szerkezetű, 20 cm. A födémek a haránt-, illetve a hosszirányú teherhordó főfalakra támaszkodnak. Födémvastagság: 20 cm, statikus tervben méretezett. A beton minősége C-20-16/KK. Acélminőség: B60.50.
Kémény nem készült.
Az épület homlokzatai: Hőszigetelt homlokzati rendszer 20 cm külső hőszigeteléssel, a külső színe törtfehér, és terméskő burkolat.
Válaszfalak: ytong, 10 cm-es válaszfal-lapokból.
Ablakok: Passzívház-nyílászárók (DIN szabvány szerint) gyári vasalattal, 3 rétegű hőszigetelő üvegezéssel, fehér és fém színben, K = 0,85 W/m2K.
Szigetelések: a talajon fekvő padozat esetében 2 réteg Akvabit 444 bitumenes vastaglemez.

Hazánkban egyelőre nem terjedt el az energiahatékony technológia, ám jó hír, hogy jelenleg több projekt is folyik, amelyek szintén a szigorú PSPP passzívház standard előírásait követi, így egy győri családi ház ugyancsak esélyes a minősítés megszerzésére, amely elbírálás már folyamatban van. 
Áttörést hozhatnak az első megépült magyar passzívházak, hiszen bizonyítékul szolgálnak a potenciális építtetők számára arról, hogy a technológia valóban hatékonyan működik - az energiatudatos tervezésnek, a speciális szerkezeti kialakításnak és gépészeti megoldásoknak köszönhetően nincs szükség aktív fűtési rendszerre; folyamatosan friss, megfelelő hőmérsékletű levegő járja át a lakótereket, és a passzívház energiafogyasztása is minimális.
A szadai családi ház a bizonyítéka annak, hogy egy passzívház jelentős többletköltség nélkül megépíthető, ugyanis a 125 négyzetméteres ház építési költsége bruttó 230 ezer forint négyzetméterenként, ami alig drágább, mint egy hagyományos technológiájú és energiafogyasztású épületé.
 

3. ábra: az 500 literes melegvíztároló

És, hogy miért is jó mindez? Miért van szükség a tanúsítványra?

Korábban már említettük, hogy egy passzívház rendkívül alacsony, kb. 15 kWh/m2év fűtési energiaigénnyel rendelkezik. A jelen építési gyakorlatban gyakori tervezési és kivitelezési hibák elkövetése esetén ez az érték könnyedén nagymértékben fokozódhat. Néhány hőhíd, rossz légtömörség, nem megfelelő ablakok, üvegezés vagy szellőző berendezés könnyen megsokszorozhatja az épület energiaigényét. A passzívházak gépészeti rendszerét viszont - többnyire a költségek csökkentése miatt - erre az alacsony fogyasztásra méretezik. Az említett hibák esetén, a lényegesen magasabb fogyasztás miatt esetleg nem lesz kifűthető az épület. 
Annak érdekében, hogy az efféle hibákból eredő problémákat ne lehessen összefüggésbe hozni magával a passzívházzal, illetve hogy ezek elkerülhetők legyenek, jött létre kb. 10 éve ez a minősítési eljárás.
Tehát a tanúsítvány megszerzése nem pusztán egy újabb papír, hanem bizonyosság a tulajdonos részére, hogy tényleg azt kapta, amit rendelt, illetve sok esetben maguk a kivitelezők kérik a minősítést, hogy ezzel dokumentálják az ügyfeleik felé az elért minőséget.
A fentiek ismeretében, egy több tízmillió forintos nagyságrendű építkezés esetén talán nem annyira riasztó a tanúsítvány megszerzésének 1500 eurós költsége, ha beleszámítjuk, hogy így biztosan nyugodtan hajthatjuk álomra fejünket szép új energiatakarékos otthonunkban.