Ökotelepülés: a jővő útja?
2009/3. lapszám | Fülöp Miklós | 6094 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A nyolcvanas évek közepén még utópisztikusnak tűnő gondolat mára meggyőzte a kétkedőket is, hiszen a bőrünkön érezzük, hogy energiaválság hatásait senki sem kerülheti el. Gázválság, üzemanyag árak drágulása, folyamatosan apadó nyersanyagforrások, kiszolgáltatottság a szolgáltatók felé, hétköznapi szalagcímek, amelyekkel megpróbálunk együtt élni, pedig létezik másik választás is.
 |
| 1 kép: A falu első házai. Minimum 15 épület miatt érdemes a központi kazánt üzembe helyezni |
Galgahévízen évtizedek óta dolgoznak egy projekten, amely alternatív életformát kínál környezettudatosan, a természettel harmóniában élni vágyók számára. Az öko-település nemcsak a korszerű tájgazdálkodás szempontjainak felel meg, tájba illő, egyszerű megjelenésével, hanem összes funkciója: építészete, mezőgazdasága, energia ellátása, hulladék- és szennyvíz gazdálkodása, környezetvédelme, kultúrája, helyi gazdasága mind a lehető legteljesebb mértékben magába építi úgy a humán ökológia, mint a természet ökológiájának megmásíthatatlan törvényszerűségeit.
 |
|
2. kép: Vályogtégla prés. A pontos gépi technológiával a helyszínen készített vályogtégla és a természetes anyagú szálas hőszigetelés lényegében csak vázkikötő szereppel bír. Szabályszerűen felhasználva egy olyan kiváló hőtároló (vályogtégla) és hőszigetelő (természetes szálas szigetelők) képességű falszerkezetet nyerünk, melynek hőtartó képessége 5-6-szor jobb (K=0,12), mint az Ipari építőanyagokra jelenleg előírt mérték (K=0,65). |
A kezdeményezés gondolata az 1980-as évek második felében született egy különböző szakterületet képviselő baráti társaságban. Később - a 80-as évek végétől - a kezdeményezők a célok elérése érdekében különböző társadalmi és gazdasági szervezeteket hoztak létre, amelyek elsősorban a közösségépítés és az alapgondolatok továbbfejlesztésének az eszközei, míg a létrehozott különböző gazdasági társaságok az „öko-szociális” helyi gazdaság megvalósításáé.
Az így felhalmozott tudást, tapasztalatot sikeresen alkalmazzák a Galga-menti LEADER+ EU vidékfejlesztési programban is, ahol múlt év őszéig a Gaia Alapítvány látta el a gesztori (munkaszervezeti) feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal kötött szerződés alapján.
Varga Géza agrármenedzser, az alapítvány igazgatója elmondta, hogy már a kezdetektől tapasztalt igen nehéz- és egyre romló gazdasági körülmények, valamint a projekt rendkívülinek mondható innovatív jellegéből adódóan nagy eredmény a jelenlegi mintegy 30-35 munkahely létrehozása és megtartása a semmiből. A projekt munkahelyteremtő- és megtartó képességét olyan indikátornak is tekintjük, mely egy olyan kezdeményezés „életképességét” méri a globális piacgazdasági körülmények között, amelyik nem feltétlenül ebben a keretben képzeli el az élhető és fenntartható élet feltételeinek a meglétét. Vagyis fokozottan nehéz egy rendszer szabályainak megfelelni, miközben annak kritikai elemeit valósítjuk meg.
 |
| 3. kép: Hagyományos alap, szigetelés, faváz |
Ezt figyelembe véve tudatosan döntöttünk úgy, hogy először egy lokális gazdaság pénzügyi, jogi és szakmai alapjait rakjuk le és stabilizáljuk, és csak azután kezdünk magának az „ökofalunak” - annak infrastruktúrájának és lakóházainak az építésébe. Ennek megfelelően a 1990-es években létrehoztuk a Galgafarm Első Magyar Organikus Mezőgazdasági Szövetkezetet és először a mintegy 300 ha - vegyszerektől teljesen mentes - ökológiai élelmiszer előállítás feltételeit teremtettük meg a mezőgazdasági alapanyag előállítástól a fogyasztásra kész élelmiszerek előállításáig. Rendelkezünk tej-, zöldség-gyümölcs- és malomipari kisfeldolgozó üzemekkel és befejeződött a húsfeldolgozó kisüzem létesítése. Jelenleg az így előállított ökológiai minősítésű élelmiszereket jellemzően a budapesti fogyasztókhoz juttatjuk el, de a cél az, hogy elsősorban az ökofalu lakóit lássuk el ezekkel.
1999-ben az élelmiszergazdasági háttér stabilizálása után kezdtünk zöldmezős beruházásként az ökofalu 8,6 ha területének szántóföldből belterületté nyilvánításához és a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) elkészítéséhez majd annak 34 szakhatósággal való egyeztetéseihez. A HÉSZ-t végül Galgahévíz képviselő testülete 2003 márciusában helyi rendeletbe foglalta.
 |
| 4. kép: A telkek között a 40 családi ház építésére alkalmas házhely mellett találunk 3 darab, összesen mintegy 25 lakásos sorház építésére megfelelő nagyobb telket is |
Csak ezután kezdhettük meg az ökofalu infrastruktúrájának kiviteli munkálatait. Jelenleg a belterületi helyrajzi számokkal rendelkező 50 db különböző célú telek közművel való ellátottsága eltérő. Esetünkben az infrastruktúra alatt értjük a valamennyi telekhez elvezető zúzottkő úthálózatot, a saját vízműtől kiinduló ivóvízhálózatot, a földkábelen vezetett elektromos hálózatot és a bio-szolár fűtőműtől induló távhővezetéket.
 |
| 5. kép: Belső munkák |
A szennyvizet biológiai víztisztítással, előbb egy föld alá rejtett előtisztító-ülepítő rendszeren, majd egy nádgyökérzónás tisztítón keresztül vezetik a gyönyörűen tiszta látványtóba. A továbbiak ellátása, a templom felépítése valamint a parkosítás a közeljövő feladata. A telkek értékesítésekor az Alapítvány a teljes közműellátottságot vállalja.
A telkek között a 40 családi ház építésére alkalmas házhely mellett találunk 3 db – összesen mintegy 25 lakásos sorház építésére megfelelő nagyobb telket is valamint rekreációs központ, idősek otthona és sportpályák létesítéséhez önálló hrsz. területeket.
Az építőanyaggal bevitt úgynevezett primer energiával is sokat lehet megspórolni: például a természetes anyagok közül az alacsony energiatartalmú vályogtégla, a kő, a nád, a fa, a szalma jöhet számításba. Ugyanakkor az ökofalu helyi építési szabályzata nem azt mondja ki, hogy csak ilyen anyagokat lehet az építkezés során felhasználni, hanem azt határozták meg, hogy az építőanyaggal bevitt primer energia nem haladhatja meg egy 100 négyzetméteres lakóház esetében az 50 000 kilowattóra értéket. (A primer energia mennyiség az adott építőanyag gyártásához, szállításához és környezetkímélő lebontásához szükséges energia mennyisége.) A természetes anyagok felhasználásával ez viszonylag könnyen elérhető. Egy hazai TÜZÉP-telepről beszerzett ipari építőanyagokból készült 100 négyzetméteres ház esetén ez akár 350 000 kilowattóra energiát is tartalmazhat. Az „ökológiai lábnyomunk” csökkentése érdekében takarékoskodnunk kell az energiával, a természetes anyagoknak sokkal jobbak a mutatóik. Tehát az egyes lakásokba beépített energiát a hetedére csökkentették.
 |
| 6. kép: Szendvicsfal, falfűtés |
Ennek az energetikai szempontból igen szigorú előírásnak csak a helyi alapanyagból energiatudatos technológiával kézült természetes anyagok felelnek meg. Ezek között találjuk a fát, követ, vályogot, természetes anyagú szálas szigetelő anyagokat, mint nád, szalma, kenderrost, stb. Természetesen ezeknek az anyagoknak a modern építészeti felhasználása szigorú technológiai fegyelmet követel meg ahhoz, hogy tartósságuk vetekedni tudjon a nagy primer energia tartalmú ipari termékekkel. Így jellemzően az épületek statikailag teherhordó szerkezete méretezhető, szabványos fenyő fűrészáruból készül. Az épület alapja megfelelő szilárdságú beton sávalapból és az azt lezáró vasbeton lemezből készül, ami biztosítja nem csak az épület stabilitását, de a „vályogtégla-szálas szigetelő-vályogtégla” szendvics rétegű falak megfelelő talajvíz elleni szigetelésének sérülésmentességét is. A pontos gépi technológiával a helyszínen készített vályogtégla és a természetes anyagú szálas hőszigetelés lényegében csak vázkitöltő szereppel bír. Mindezeknek a betartásával azonban egy olyan kiváló hőtároló (vályogtégla) –, és hőszigetelő (természetes szálas szigetelők) képességű falszerkezetet nyerünk, melynek hőtartó képessége 5-6-szor jobb (K=0,12), mint az ipari építőanyagokra jelenleg előírt mérték (K=0,65). A természetes anyagok felhasználása nemcsak a különleges hőszigetelést biztosítja, hanem a magas hőtehetetlenségük miatt az egészséges mikroklímáról is gondoskodik. Így nyáron feleslegessé válik a légkondicionálás, télen pedig csökkentve az energiai felhasználást, önmagában is környezetkímélő.
Az így megépített épületek élettartama időszakos karbantartás mellett a 100 évet is meghaladhatja.
A Független Ökológiai Központban létezik egy adattár, ahol minden építőanyagnak nyilvántartják az energiatartalmát. Csak az a terv kap építési engedélyt, amelyik ezeknek a szempontnak megfelel.
Az alapcélkitűzésekben megfogalmazták, hogy a település olyan energiagazdálkodás kiépítésére törekedjen, amely nem környezetszennyező, takarékos és gazdaságos. Használja fel a megújuló energiaforrásokat. Elsősorban a napenergia kollektorokkal, lassú járású szélkerekekkel, napcellák, biogáz turbinák és más, alternatív energiaforrásokkal csökkentse a kívülről vásárolt energia mennyiségét, majd egyre inkább valósítsa meg az energia-önellátást. A település megvalósulásának végső formájában semmilyen tevékenységének a fenntartása érdekében sem használ majd semmilyen külső, nem megújuló energiát, hanem csak a hozzá tartozó mezőgazdasági területen megtermelt biomasszát, energiaerdőt, napenergiát, stb.
 |
| 7. kép: Természetes anyagok beépítése. Az építőanyaggal bevitt primer energiával is sokat lehet megspórolni: az alacsony energiatartalmú vályogtégla, a kő, a nád, a fa, a szalma jöhet számításba |
Az ökofalu megvalósuló fűtőműve faelgázosító kazánokon és napenergián alapszik. Ezzel biztosítható a projekt autonómiája is, illetve árban is jól járnak a fűtéssel, mivel a 8 hektáros erdejükben maguk megtermelik a tüzelőt, és ezáltal válik olcsóvá ez a módszer. Az általuk használt faelgázosító kazán mintegy 90 százalékos hatásfokkal nyeri ki a tüzelőanyagot a rönkfából. 3 darab 100 kilowattos kazánt állítottak üzembe. A szakemberek számításai szerint a 300 kW el kell, hogy lássa fűtéssel majdan az 50 családot.
Azzal is számoltak, hogy ha nem elegendő a kazánok teljesítménye, akkor ki tudják cserélni egyenként azokat akár 150 kW-osakra is. Ezt a teljesítményt még kombinálják 250 négyzetméternyi napkollektor-felülettel, amely meleg vizet termel a falunak. A meleg víz 2x10 köbméteres puffertartályba kerül.
Minden családi ház egy hőcserélőt köt a központi vezetékre. Ebből mindenki annyit vételez, amennyi a használati meleg vízre és a fűtésre elegendő. A falu első házait értelemszerűen még nem a központi kazánnal fűtik, mivel a megfelelő hatékonysághoz legalább 15 épületnek állnia kell. Jelenleg egy cseh gyártmányú Atmos biomassza-égető kazánt használnak, mivel azonos műszaki tartalom mellett ennek volt a legkedvezőbb ára. Mindenesetre biztató, hogy a már megépített házak egyedi fűtésszámlái is nagyon minimálisak.
 |
| 8. kép: Közműpótló kisberendezés. Jelenleg az 50 különböző célú telek közművel való ellátottsága eltérő. |
A Galgafarm – Ökofalu projekt az emberi alapszükségletek, mint tiszta és egészséges élelem, ivóvíz valamint a hajlék iránti igényünket igyekszik kielégíteni oly módon, hogy az ökológiai lábnyommal mérhető fogyasztási szokásaink ne haladják meg azt a mértéket, amellyel már a következő generációk esélyeit rontanánk abbéli igyekezetükben, hogy ők is kielégíthessék saját hasonló szükségleteiket. A fenti alapszükségleteken túl azonban az ember meleg, baráti elfogadó és befogadó közösség iránti igényét is fontosnak tartjuk, ahol gazdasági, testi, lelki biztonságban élheti meg a jogok és kötelességek egyensúlyát.
Fülöp Miklós
