A pince védőszentje, a visszatorlás-gátló
2009/3. lapszám | Gémes Atilla | 10 085 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Kiadós nyári záporok után a rádió, a tévé az újságok egyre-másra tudósítanak a tűzoltók odaadó munkájáról, amint a családi és társasházak, de akár vadonatúj irodaépületek alagsoraiban az esővízzel keveredett szennyvízben derékig gázolva, hatalmas szivattyúikkal próbálják menteni, ami még menthető.
Az épület helyisége
Az épület helyiségeinek szennyvízzel, esővízzel való eláztatását számos hiba eredményezheti. Okozhatja a rossz szigetelés, ezen belül például a pincefali, illetve alaplapi csőáttörések nem megfelelő szigetelése, ezenkívül a nyílászárók körüli elégtelen vízelvezetés, illetve a szennyvízvezetéken keresztül a ház felső szintjeiről, valamint a közműcsatornából visszaáramló szennyvíz, vagy ennek esővízzel hígított változata. A következőkben elsősorban a visszatorlás-gátlókra, épületen belüli és kívüli szerepükre, működésükre, tervezésükre vonatkozó hasznos ismeretekre, alapelvekre és a beépítésükre vonatkozó tapasztalatainkat szeretném megosztani a tisztelt olvasókkal.
Feladatuk
A visszatorlás-gátló szelepek tulajdonképpen egyenirányító szerepet töltenek be a szennyvízvezetékekben. Fontos szerepük tehát, hogy az épületen belülről a közműcsatorna vagy emésztő felé tartó elhasznált vizet akadálytalanul továbbengedjék, viszont a bármilyen okból visszajutni igyekvő közeg vagy rágcsálók útját teljesen elzárja. A visszatorlás-gátló szelep hiányában, nagy eső következtében az utcai kimeneteknél visszatorlódás következhet be, amelynek az alagsori helyiségek, pincék gyakran esnek áldozatul. Az itt beépített WC-ken, mosdókon, padlószifonokon keresztül az utcai szennyvíz vissza tud torlódni, hatalmas kárt, fertőzésveszélyt és bosszúságot okozva.
Minőségi követelmények
Természetesen sok követelményt kell, hogy kielégítsen egy visszatorlás-gátló szelep, azonban csak a legfontosabb szempontokra szeretnék kitérni, amelyeket eddigi gyakorlatunk alapján mindenképp megemlítendőnek tartok. Meglepő módon az egyik legfontosabb követelmény épp az, hogy a szelep rendesen zárjon. Bizony, a piacon kapható szelepek közül jó néhány kedvező árú darab még ezt az alapvető kritériumot sem teljesíti, és szépen visszaereszti a szennyvizet. Nagy esők után rendszeresek a segélykérő telefonok azoktól, akik ilyen silány darabokat építettek be. A szelepben lévő visszacsapó szelep, illetve annak csuklószerkezetének, tengelyének anyaga nagyon fontos szempont. Fontos egyrészt azért, mert a szeleptányérnak és a tengelynek nem szabad deformálódnia, elhajlania sem az igénybevétel, sem az idő hatására, másrészt ellenállónak kell lenni az épületbe bejutni próbáló patkányokkal és egyéb kártevőkkel szemben is. Ezért kívánatos, hogy mind a szeleptányér, mind a tengely masszív anyagból, akár rozsdamentes acélból készüljön.
Adott esetben szükség lehet a szelep kézi reteszelésére. Az ilyen típusok kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy masszív mechanikájú, nem műanyagból készült kézi reteszelő szerkezettel ellátott terméket tervezzünk és építsünk be. Ezeknél ugyanis könnyen előfordul, hogy anyagfáradás, vagy nem folyékony halmazállapotú uszadék beakadásának következtében záráskor egyszerűen elhajlanak vagy eltörnek. A kiválasztás során lényeges szempont kell, hogy legyen a tisztíthatóság és karbantarthatóság, hogy a szelepház rendelkezzen tisztítófedéllel, nyílással, amely megfelelően tömítetten le is zárható.
Tervezési, beépítési szempontok
A legfontosabb alapelv az, hogy csak a visszatorlási szint alatt lévő helyiségek szennyvizét szabad a torló szelepen átvezetni, a magasabban fekvő szintek és a pince szennyvízvezetékeit csak a szelep után szabad közösíteni! Ugyanis gyakori tervezési hiba, hogy azoknál a többszintes házaknál, ahol az alagsorban is vannak lefolyók, az összes a padlástól a pincéig összegyűjtött szennyvizet a visszatorlás-gátló szelepen keresztül vezetik ki a közműcsatornába. Ez visszatorlás esetén azt eredményezi, hogy a szelepünk annak rendje és módja szerint lezár, és megakadályozza a szennyvíz befolyását, azonban a ház felső szintjein keletkező szennyvizet (a kisebb ellenállás irányába) egyenesen a pincében lévő lefolyókba irányítja, és elönti a helyiséget (1. és 2. ábra). Ezért mindig legyen gyanús, ha egy terven túl nagy átmérőjű visszatorlás-gátló szelep van előírva!
Tervezéskor a szelepen átvezetni kívánt maximális közegmennyiség mellett vegyük figyelembe azt is, milyen összetételű szennyvíz távozik majd rajta. Az erre vonatkozó szabvány ugyanis azt írja elő, hogy nem fekáliás szennyvíz esetén egy (3. ábra), fekáliás szennyvíz esetén pedig legalább két visszacsapó szelepet kell tartalmaznia (4. ábra) a visszatorlás-gátlónak. Fontos a hozzáférhetőség, a karbantarthatóság biztosítása, ezért a visszatorlás-gátló szelepet a pince, alagsor padlójában kialakított aknában érdemes elhelyezni, de semmiképp ne temessük el, és ne padlólapozzuk be (volt rá példa)!
Előfordul olyan alkalmazási környezet, illetve követelmény, hogy a visszacsapó szelep biztonsági reteszelődése automatikusan kell, hogy megtörténjen. Erre például a lakók vagy a hozzáértő kezelő-, karbantartó személyzet távolléte esetén lehet szükség. Ilyen esetre érdemes az elektronikus vezérlésű visszatorlás-gátló szelepet alkalmazni. Ezeknél megoldott például a működésbe lépés jelének (hang- és fényjelzés) egy távolabbi helyiségbe (például őrbódé) eljuttatása, illetve az onnan történő működtetés. A villamos árammal működő kategóriába sorolt visszatorlás-gátló szelepeknél igen fontos szempont az is, hogy áramkimaradás esetén is megbízhatóan működjenek (ez villámlással kísért nagy esőzéskor előfordulhat). Tehát meg kell győződni arról, hogy biztonsági akkumulátorral is el vannak-e látva (5. ábra).
Visszatorlás-gátlás padlószifonnal
Visszatorlás-gátlókat azonban nem csak a gerincvezetékben, hanem a lefolyórendszer más részein is alkalmazhatunk. Olyan esetben például, amikor a visszatorlási szint alatti mosdótálakat, esetleg kádat, épített zuhanyzót vagy zuhanytálcát kívánjuk védeni, akkor alkalmazhatunk visszatorlás-gátlóval ellátott padlószifont is. Zivatarok esetén az utca felől visszatorlódó vizet a padlólefolyóban lévő visszacsapó szelep megállítja. A 6. ábrán látható padlólefolyó három oldalsó bekötésére külön szifonnal ellátott kézmosót, zuhanyozót vagy fürdőkádat is ráköthetünk.
Felmerülhet esetleg az a jogos igény is, hogy a pincében lévő garázsban vagy műhelyben végzett tevékenység során a lefolyóba bemosott homokot és szemetet kiemelhessük, megvédve ezzel a lefolyóvezetékünket a dugulástól. Erre az esetre olyan padlólefolyót érdemes betervezni és beépíteni, amely rendelkezik szemétfogó kosárral, illetve fel van szerelve visszatorlás-gátló elemekkel is. A 7. ábra erre mutat egy példát.
További lehetőségek
Ha mosógép-csatlakozós mosogatószifont alkalmaztunk, akkor a lefolyóvezeték dugulása következtében a mosogatótálca leeresztésekor előfordulhat például, hogy a szennyvíz a mosogatógépbe folyik. Ennek megelőzése érdekében a szifon készülék-csatlakozóját, amelyre a leeresztő tömlőt csatlakoztatjuk, elláthatjuk visszacsapó szeleppel (8. ábra).
A panelházakban a konyhai ejtővezeték dugulása esetén, az alsó szinteken lévő konyhák mosogatómedencéinek és az esetleg hozzájuk kapcsolt mosogatógépek visszatorlás elleni védelmét a 9. ábrán látható elem tudja biztosítani. Ezt az egyszerű visszacsapó szelepet a mosogató szifonjának kimenő ágába kell beépíteni.
