Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Sugárzó hűtés-fűtés

2010/4. lapszám | Csizmazia Gábor |  6420 |

Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Sugárzó hűtés-fűtés

Képzeljenek el egy lakást, amelyben sem fűtőtestek, sem pedig légkondicionáló berendezések nincsenek. Sőt, a fűtésre lényegesen kevesebb energiára van szükség, mint a hagyományos rendszereknél, nyáron pedig ugyanez a rendszer gondoskodik a kellemesen hűs szobahőmérsékletről. A padlófűtés-hűtés és a falfűtés-hűtés egyre nagyobb teret hódít, nem véletlenül. Ezek a rendszerek igazán korszerűnek, takarékosnak és kényelmesnek számítanak. Az emelkedő energiaárak mellett bizony mindenkinek jól át kell gondolnia, mivel és legfőképpen hogyan biztosítja a meleget lakásában.

Fontos szempont, hogy alacsony legyen a fűtési rendszer energiafelhasználása, de azért életterünk is kellemes hőmérsékletű legyen. Ebből a szempontból jó választás lehet, ha radiátorok felhelyezése helyett például a padlóba tesszük a fűtéscsöveket.

Már az ókori Rómában felfedezték a felületfűtésben rejlő lehetőségeket, a padlófűtés története is e korra nyúlik vissza. Korunkban a felületfűtési rendszerek közül a padlófűtés hódított először teret, talán a beltéri hidegburkolatok divathullámát meglovagolva, a fűtési szezonban is komfortossá téve a kényelmi szempontból nyilvánvaló hátránnyal induló padlólapokat. Kritikátlan alkalmazása és hátrányos tulajdonságainak könnyelmű semmibe vétele sok ellenséget szerzett neki. Nem megfelelő padlóburkolat esetén, annak nagy hőtehetetlensége rontja a hatásfokát, lomhává és nehezen szabályozhatóvá teszi. Mivel a lakótér teljes alsó síkját melegíti, erőteljes ventillációt és ezzel porkeringést idéz elő, ami növeli a légúti allergia kialakulásának kockázatát. Különösen érvényes ez egyedüli rendszerként kiépítve, mikor a szükséges hőteljesítmény elérése érdekében magasabb hőmérsékletű vízzel tápláljuk a rendszert. Ennek egyéb egészségügyi kockázata is van, mert a lábnál, helyileg jelentkező hő megzavarhatja a nyirokkeringést, ezzel akár püffedést, lábdagadást okozva. Padlófűtésnél optimális esetben pont a tartózkodási zónában érjük el az ember számára kellemes hőmérsékletet.

Egy példa a padlófűtés kivitelezésére. Földszinti telepítés esetén célszerű a csövek alá szigetelést és hővisszatükröző fóliát telepíteni, amely megakadályozza a hőenergia megszökését a föld felé. Emeleti helyiségek esetén erre nincs szükség, hiszen a lefelé „szökő” energia az épület belső szerkezetét melegíti, tehát nem veszteség. Ha a padlófűtés mellett még radiátoros fűtéssel is rendelkezik a lakás, meg kell oldani azt a problémát, hogy a radiátorok számára előállított 60 °C-os víz ne tudjon bejutni a padlófűtési körbe. Ez a probléma egy viszonylag egyszerű keverőszeleppel orvosolható, és megoldható, hogy 35-40 °C-osnál melegebb víz ne kerüljön be a padlófűtési körbe.

Nem kéne figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a sugárzó hűtést-fűtést csak olyan épületekben érdemes, szabad alkalmazni, melyeknek megfelelő a szerkezete, és a falak szigetelése is kielégítő. Rosszul szigetelt, nem megfelelő, huzatos ablakokkal rendelkező épület esetén a sugárzó fűtés nem áldás lesz, hanem átok. Az egész lakás fűtését általában több körre szokták elosztani, az 1. képen látható osztó-gyűjtő egység segítségével, amely fel van szerelve az előbbiekben tárgyalt keverőszeleppel.

Azonban még ennél a fűtési módozatnál,

a padlófűtésnél is olcsóbb és hatékonyabb az úgynevezett falfűtés. Amikor a napsugarak felmelegítik a ház falát, mi magunk is tapasztalhatjuk a falak hőtároló képességét és az onnét kiáramló hő kellemes sugárzását, ráadásul az így „visszatükrözött” meleget a valóságosnál magasabb hőmérsékletűnek érezzük Ugyanezen az elven működik a falfűtés is (2. kép): nem kell többre állítanunk a szabályozót, mint 20 °C, és mégis kellemes, 23 °C-osnak érezzük a lakás hőmérsékletét. Emiatt tehát a falon belül – a 2 méteres magasságban beépített csövekben – keringő vizet jóval kevesebb energia felhasználásával tudjuk felmelegíteni, így a számlánkon jelentkező összeg máris kisebb lesz. (A fűtővíz hőmérséklete mindössze 30-40 °C). Nagy előnye még a falfűtésnek, hogy a rendszer felfűtési ideje rövid, és ha a vakolat nem vastag, a kisugárzó hő rögtön kellemes meleget varázsol lakásunkba, házunk helyiségeibe. Az említettek nyomán, ha falfűtésre cseréljük hagyományos rendszerünket, a fűtési energia-megtakarítás akár a 20%-ot is meghaladhatja!

Sokaknak azért nem tetszik falfűtés, mert aggódnak a rendszerhez tartozó különleges berendezések és a kényes beszerelés, valamint a „láthatatlan” elhelyezkedés miatt. Azonban ezek nem okoznak problémát a szakemberek számára. A falba rejtett csövek ugyanis nem igényelnek különösebb védelmet, csak a furatok kialakítása és a szögek beverése kívánnak nagyobb odafigyelést. Létezik már olyan hőérzékeny fólia is, melynek segítségével a falon kirajzolódik, láthatóvá válik, hol húzódnak a csövek, illetve infrás hőmérők (3. kép) segítségével is megtalálhatók, így azok sérülései elkerülhetők, és a bútorok, műszaki berendezések elhelyezése is könnyebb. A hiedelemmel ellentétben ráadásul a falfűtésnél nincs szükség drágább, speciális vakolatra sem. Ha a víz felmelegítését végző berendezést nézzük, érdemes jobb hatásfokú, kondenzációs kazánt választanuk, de ha hagyományos kazánunk van, az sem okoz nagy gondot a falfűtés kiépítésénél.

A falfűtés telepítése tehát megtérülő befektetés, hiszen segítségével jelentősen csökkenthetjük energiafogyasztásunkat, ráadásul ma már kiépítésének költségei sem sokkal nagyobbak, mint a hagyományos rendszereké.

Az épületgépészetben a hőátadásnak

két alapvető módját különböztetjük meg, a konvekciót, melynek során az áramló levegőmolekulák közvetítésével, illetve a hősugárzást, amikor közvetítőközeg nélkül, a szilárd testek felületének adódik át a hőenergia. A valóságban a napsütésen kívül teljesen tiszta példa egyikre sem létezik. A hagyományos radiátorok mindkét módon adnak le hőt. Minél „vastagabb”, több lemezből és lamellából áll a fűtőtest, annál nagyobb a konvekciós hőátadás szerepe (burkolattal eltakart fűtőtestek esetében különösen). Minél vékonyabb, kevesebb lemezből áll, és a lakótér felé minél nagyobb felületet mutat, annál inkább sugárzás által közvetíti a hőt.

Utóbbira jellemző példák a padló-, fal- és mennyezet-, gyűjtőnevükön sugárzó- vagy felületfűtési rendszerek. (A 4. kép kombinált fal-, mennyezet- és padlófűtést mutat.) Esztétikusabbak, mert nem foglalnak el helyet a fűtőtestek a lakótérből, egészségesebbek, mert kevésbé keringtetik a légtérben a port. Megakadályozzák a páralecsapódást és gazdaságosabb megoldást jelentenek, mert hatékonyabb hőeloszlást alacsonyabb (35-40 °C) üzemi hőmérséklettel érnek el. Működtetésük ezáltal olcsóbb, hatékonyabb. A jobb hőeloszlás jobb komfortérzetet biztosít. Gyakran mégis kiegészítő fűtésrendszerként alkalmazzák a hagyományos rendszerek mellett, ami azonban bonyolult és költséges, a két rendszer jellegéből adódó eltérő üzemi hőmérséklet miatt.

A falfűtés lényege, hogy a szabad falfelületre, a vakolat alá kis átmérőjű műanyagcsövet szerelnek, majd ebben a csőben fűtésnél meleg, hűtésnél hideg vizet áramoltatnak. Ettől a víztől a falfelület átmelegszik vagy lehűl, és fűti, illetve hűti a helyiséget. Elsősorban a helyiség külső falainak belső felületét érdemes csővezetékkel ellátni, és csak másodsorban a belső falakét, a külső tértől elhatároló felületek hideg (illetve nyáron hő-) sugárzásának megszüntetésére. A lakótér alacsonyabb hőmérséklete pozitívan hat a vegetatív idegrendszerre, az ember közérzetileg frissebbnek érzi magát, és nő az agy teljesítőképessége. Orvosi szempontból figyelemreméltó, hogy falfűtésnél a helyiségek porterhelése jelentősen csökken a légventilláció hiánya miatt.

A falfűtés önállóan is alkalmazható, de hidegpadlós helyiségekben rendszerint padlófűtéssel szokták kombinálni a lakályosság növelése okán, ez azonban nem feltétlenül szükséges, csupán mint lehetőség kínálkozik. Ez esetben padlótemperálásról beszélünk, mivel a megnövelt fűtőfelület minden esetben alacsonyabb fűtővíz-, illetve padlóhőmérsékletet eredményez, kiküszöbölve az önálló padlófűtés egészségkárosító hatásait. Ugyanez érvényes a mennyezetfűtésnél is, mert így a fűtési rendszerek kombinált alkalmazása tovább javítja a komfortérzetet.

A falfűtési rendszer nyáron hűtésre is alkalmazható, ugyanazon előnyöket felvonultatva, mint a fűtés területén, hiszen huzathatás nélkül hűti a lakóteret. Ha fűtés/hűtés üzemmódban egyaránt szeretnénk működtetni, akkor a kombinált megoldás bekerülési költségei magasabbak, mint csak a fűtésrendszer költségei, de alacsonyabbak, mint a klasszikus fűtő és légkondicionáló berendezéseké együtt.

A hűtés többletfelületet igényel a fűtéshez képest, ezért a hűtésre is használt rendszer fűtési üzemmódban túlméretezett lesz. De ez nem gond, hiszen csak azt eredményezi, hogy alacsonyabb hőmérsékletű fűtővízre lesz szükség. A hűtés miatti többletfelületet célszerűen a mennyezetre is lehet szerelni (mivel sugárzó fűtés-hűtés), megfelelően fog működni. A falak csövezését lehetőség szerint mindig a külső határoló falak belső felületére tervezzük, ezáltal megszűnik a külső falak hideg sugárzása, ami a jó hőérzet biztosítéka.

Egy nem elfelejtendő apróság. Különösen figyelni kell a hűtés üzemmód esetén a panelokba belépő víz hőmérsékletére. Az előremenő víz hőmérséklete nem lehet alacsonyabb, mint +15 °C, a fal hőmérséklete nem lehet alacsonyabb, mint 18 °C, ellenkező esetben a falakon, illetve a padlón kicsapódik a levegő páratartalma.
A komfort, az energiatakarékosság, az egészség és a környezetvédelem területén mutatkozó előnyökön kívül a falfűtés esztétikai szempontból is előnyösebb, hiszen a fűtési rendszer az épületen belül láthatatlan marad, nem terhelve a lakótér képét fűtőtestek, berendezések látványával.

Gipszkarton-paneles technológia

A technológia (5. kép) alkalmazásával megspórolható a belső vakolás költsége, hiszen a gipszkarton úgyis mindent eltakar. A gipszkartonba be van marva a 6,35 mm vastag műanyagcső, melyben a víz áramlik. Nyugat-Európában már elfogadott és hazánkban is egyre inkább elterjedőben van az a szemlélet, miszerint a helyiség addig legyen fűtött, amíg abban tartózkodik valaki. Tehát: ha elhagyom a szobát, akkor lekapcsolom a villanyt, és „lekapcsolom” a fűtést. Ehhez azonban olyan megoldás alkalmazására van szükség, amely képes a felhasználói igény gyors változásainak követésére. A falfűtési rendszer kis hőkapacitásának köszönhetően megfelel ennek a kívánalomnak is.

Olyan falfűtési rendszer-opciók is léteznek ma (6-7-8. kép), amelyekhez olyan komplex szabályozó megoldások vannak, melyek alkalmasak az épületen belüli zónák egymástól független működtetésére, és a helyiségtermosztát képes a sugárzó hőmérséklet mérésére is. Egy energiatakarékos rendszer önmagában is környezetbarátnak mondható, hiszen takarékoskodik a föld fosszilis energiakészletével, és alacsonyabb károsanyag-kibocsátást von maga után. A falfűtési rendszer további előnye, hogy alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel, ezért kiválóan alkalmazható fogyasztói hálózatként kondenzációs fűtéstechnika, illetve alternatív energiák (geotermikus energia, szolártechnika, hőszivattyú stb.) hasznosítása során. Nagy előnye, hogy nem az egész faltömeget kell melegíteni, hanem csak a kis tömegű gipszkartont, ezáltal a felfűtési idő sokkal rövidebb, mint a nagytömegű fal esetén, ezért sokkal alkalmasabb a „kimegyek és lekapcsolom” üzemmód alkalmazására.

A falfűtés/hűtés egyéb előnyei

Az említett gipszkartonos falfűtési rendszer nyáron hűtésre is alkalmazható, ugyanazon előnyöket felvonultatva, mint a fűtés területén. Hozzávetőleges teljesítmények: fűtéskor 100-150 W/m2, hűtéskor 60-70 W/m2. A szolártechnikai alkalmazás esetén az alábbi kiegészítő eszközök szükségesek a berendezés működtetéséhez. Szolárállomás szivattyúval (9. kép), manométerekkel, tágulási tartállyal, vezérlő elektronikával. Indirekt tárolótartály (10. kép) 60 mm-es szigeteléssel, 1, 2, illetve 3 belső hőcserélővel, melyek alkalmasak a napkollektor, geotermikus hőszivattyú vagy hagyományos kazán fogadására. HMV-készítő funkcióval is létezik.

Vákuumcsöves (11. kép), hőcsöves napkollektor még szűrt fény esetén is képes a sugárzó fűtés rendszer részére előállítani a kellő hőmérsékletű folyadékot. A csövek egyszerűen, a vízkör megbontása nélkül cserélhetők. Egy másik megoldás a padlófűtés kivitelezéséhez, amikor nem kell vízzel teli csöveket a padlóba vagy a falba telepíteni, hanem villamosan működtetett fűtőfilmet építenek be helyére.

A fűtőfilm fő elemét, az ezüsttel kevert szénpasztát, speciális nyomdai eljárásokra hasonlító módszerrel hordják fel a rétegezett polietilén (PET) fóliára. A szénpaszta áramellátásának biztosítására rézsínt és ezüst összekötő elemeket visznek fel, majd az így kapott konstrukciót egy erre a célra kialakított speciális kemencében magas hőmérsékletű hőkezelésnek vetik alá. A végeredmény egy rendkívül stabil, időtálló, kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkező energiatakarékos fűtőfilm. A fűtőfólia háromféle szélességben elérhető, ennek köszönhetően bármilyen méretű és geometriájú helységben alkalmazható.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem