Válaszlehetőségek a gázválságra
2010/4. lapszám | Dr. Barcsik József | 7092 |
Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
2009. január 6. és 20. között Oroszország és Ukrajna között árvita miatt szünetelt a... gázszállítás az orenburgi gázszállító vezetéken, melyen a földgáz Oroszországból a kitermelés helyétől Ukrajna nyugati határig eljut. Ennek hatására Közép- és Nyugat-Európa számos országában eltérő jellegű, nagyságú földgázellátási gondok merültek fel. Hazánkban ezen időszak alatt gázkorlátozásra került sor az 500 m³/h teljesítmény feletti fogyasztók körében. A teljes időtartam alatt az ún. I. kategóriájú korlátozás az erőműveket és a nagyobb ipari fogyasztókat érintette. Két napon, január 7-én és 8-án sor került a következő, II. kategória elrendelésére is. A hazai jelentős földalatti gáztároló-kapacitásnak – 53 millió m³/nap – köszönhetően a lakosság és a kommunális fogyasztók korlátozására nem került sor. Ha visszagondolunk, akkor rövid időn belül ez már a második gázszállítási anomália volt, mely az orosz–ukrán gázárvita kapcsán jelentkezett.
A jelenleg érvényben lévő földgázellátásról szóló törvény
szerint a lakossági és a kommunális fogyasztókat fizikai forráshiány miatt szükségessé vált korlátozást végső esetben és akkor lehet alkalmazni, ha a többi fogyasztónál elrendelt korlátozás után az még szükséges. Ettől eltekintve tény, hogy a lakosság jelentős része bizonyára elgondolkozott azon, hogy az esetleges gázkorlátozás hatását hogyan tudná semlegesíteni.
A statisztikai adatok szerint 2008-ban hazánkban 2611 településen volt vezetékes földgázszolgáltatás. A fogyasztók száma 3 409 542 volt, és 12,27 milliárd m³ földgáz került értékesítésre. Az éves földgáz értékesítés az elmúlt években 12-14 milliárd m³ között alakult.
Magyarországon 40-42% a földgáz aránya az összes energiafelhasználáshoz viszonyítva. Az ország földgázfelhasználásának jelentős része, 83-85%-a import, amely elsősorban az orosz gázmezőkről kerül beszerzésre. Hazánkba a földgáz Ukrajna és Ausztria felől érkezik be, de a kettős betáplálástól függetlenül a beszerzett földgáz orosz nyersanyag.
Az öt – immár az EON tulajdonában lévő – gáztároló mellé egy 2006-os kormányzati döntés következtében, a megnyert tender birtokában ún. stratégiai földgáztároló építésébe kezdett a MOL Szőregen, a már letermelt földgázmezőn. A gáztároló végül is 3 év alatt készült el, mely 150 milliárd Ft-ba került. A kivitelezés volumenét talán az is érzékelteti, hogy a szerelésen mintegy 250 alvállalkozó közel 2000 emberrel dolgozott. 2009. szeptember végén adták át az 1,2 milliárd m³ kapacitású gáztárolót. A MOL ezzel a létesítménnyel másfél hónapon keresztül naponta 20 millió m³ földgázt képes kiadni a nagynyomású gázellátó rendszerébe. Az üzembe helyezett gáztároló az ország egy téli napi átlagos fogyasztásának közel egyharmadát tudja biztosítani. Összességében a beruházás üzembelépését követően kb. 73 millió m³/nap-ra növekszik a hazai tárolók kitárolási kapacitása.
Kérdés, hogy kell-e a földgázból a teljes ellátásbiztonság? Ha igen, akkor erre áldozni kell. A beruházás megtörtént, és ez a tény azt jelenti, hogy ennek az összegét a fogyasztók fizetik meg, azaz a földgáz ára m³-enként 1,5-1,6-Ft-tal növekszik.
Brikettől a pelletig
A földgáz-felhasználásról
Országunk egy szűkebb területére vonatkoztatva – Jász-Nagykun-Szolnok megye –, gázellátási, gázfogyasztási számain keresztül érdemes áttekinteni a lakossági gázellátási helyzetet, melyből bizonyára néhány konzekvenciát levonhatunk.
A megye egy települése kivételével minden városában, községében a gázszolgáltató – a TIGÁZ Zrt. – vezetékes földgázt szolgáltat. A megyében a háztartási gázfogyasztók száma 129 297, mely a lakásállomány 80,8%-át lefedi.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei gázfelhasználás fajlagos alakulását [m3/év, fogyasztó], a gázdíj változásait [Ft/MJ] és a százalékos növekedést az alábbi táblázat mutatja be.
| Év | 2000 | 2003 | 2005 | 2007 | 2009 | 2009. okt. 1-től | 2010. jan. 1-től |
| Egy háztartási fogyasztóra jutó gázfogyasztás [m³/év] | 1327 | 1628 | 1514 | 1172 | |||
| Gázdíj [Ft/MJ] | 0,917 | 1,418 | 1,603 | 2,393 | 3,118 | 2,615 | 2,61 |
| Gázdíj változása [%] | 0,917 =100% | 155 | 175 | 261 | 340 | 285 | 284,6 |
Az egy háztartásra jutó gázfogyasztás 2000-ben a 1327 m³/év értékről növekedett a 2003-as csúcsig: 1628 m³. Innen egy lassuló amplitúdóval csökkent le az 1172 m³-es (2007) értékre. A gázfelhasználás csökkenésében minden valószínűség szerint a főszerepet a gázdíj folyamatos növekedése játszhatta. A földgáz helyett a családi házakban – ahol a lehetőség adott volt – elsősorban fát és szenet tüzeltek el a földgáz mellett.
A gázellátás biztonságán túlmenően a piaci földgázárak is jelentős tételt jelenthetnek a fogyasztók számára. Ha a 2000. évi gázdíjhoz hasonlítjuk, akkor 2009-ben 340%-os növekedés alakult ki. Ez 2009 végén csökkent, és a 2010. január 1-től életbe lépett gázárcsökkenés szinte „semmit” nem jelentett a fogyasztóknak. A gázfogyasztót terhelő ún. alapdíj a Ha például az ismert 2007. évi fajlagos mennyiséggel, 1172 m³/év és Ha = 34 MJ/m³ fűtőértékkel kiszámítjuk egy háztartás gázköltségét a 2000. és a 2010. évi árakon, akkor a következő költséget kapjuk:
- 2000: 36 541 Ft + áfa
- 2010: 104 003 Ft + áfa
- A ∆ = 67 462 Ft/év + áfa
Tehát azonos mennyiség-felhasználást feltételezve, a fogyasztónak nettó 67 462 Ft-tal többet kellett fizetnie 2010-ben, mint 2000-ben. A 2010. évi gázdíj minden valószínűség szerint további takarékosságra, kevesebb gázfelhasználásra inspirálja a fogyasztókat.
Kérdés, hogy a fogyasztó meddig tud még takarékoskodni?
A kormány az elmúlt években szociális védőhálót terített a gázfogyasztók fölé, amely az áremelés hatásának ellensúlyozását szolgálja. Kérdés, hogy ezt a hálót meddig és milyen mértékben lehet fenntartani? Úgy tűnik, hogy 2010-ben kifut a szociális gáz- és távhő-támogatási rendszer. A távhőnél legalább az 5%-os ÁFA kisebb költséget jelent a fogyasztónak.
2. kép: pellettüzelésű kazánrendszer kialakítása
Földgázfűtési rendszerek
A földgáz-felhasználás előnyei:
- az eltüzelés jól szabályozható, automatizálható,
- környezeti terhelése alacsonynak tekinthető,
- utólag kell a felhasználásért fizetni,
- az eltüzelése során nem keletkezik hamu, salak.
A földgáz-felhasználás hátrányai:
- csökkenő hazai készlet,
- növekvő import-beszerzés,
- növekvő fogyasztói ár.
Egy átlagos háztartásban a földgázt a következő célokra használják fel: főzés-sütés, használati meleg víz előállítása, fűtés. Ezek közül a domináns a fűtési célú gázfelhasználás, tehát ennek a csökkentését célszerű megvizsgálni. Jelentősebb egyéni beavatkozás a családi házak fogyasztóitól várható. A városok és a falvak kertes házainak fűtési rendszere melegvizes központi fűtésű, ahol a hőtermelést egy gázüzemű kazán biztosítja, vagy egyedi gázkészülékek.
Központi fűtésű rendszer
Milyen megfontolások vezették a fogyasztókat, mikor a házaikban, lakóépületeikben központi fűtési rendszert alakítanak ki
A központi fűtés előnyei:
- A ház hőigényének kielégítésre szükséges nagy hőmennyiséget kevés meleg vízzel lehet biztosítani.
- A beépített fűtőtest felületi hőmérséklete alacsonynak tekinthető.
- A fűtési rendszerben tárolt hőmennyiség a fűtés leállítását követően – a radiátor anyagától függően – sokáig tartja a hőt, a nagy tehetetlenség miatt. Ez egyben azt is jelenti, hogy nehezen melegszik fel a fűtési rendszer.
- Kialakítása egyszerűnek tekinthető.
- Az épületben megfelelő komfortérzetet biztosít.
- Egyszerű a kezelése.
- A berendezés teljesítménye a külső hőmérséklet függvényében egyszerűen szabályozható, vagy az előremenő fűtési víz hőmérsékletének, vagy a keringtetett fűtési víz tömegáramának szabályozásával (a szivattyú fordulatszám változtatásával).
A központi fűtés hátrányai:
- A fűtési rendszer nagy víztartalma miatt a felfűtése hosszabb időt vesz igénybe.
- A befagyási veszély miatt a fűtési rendszert tartós távollét esetén is üzemeltetni kell.
- A helyiségben lévő radiátorokra a keletkező por rárakódik, és rá is pörkölődhet.
Egyedi fűtőrendszer
Az egyedi fűtést biztosító gázkészülékek beépítésének előnyei:
- Csak oda szerelik be, ahol a fűtést szükségesnek tartják.
- kisebb a csőanyagszükséglet.
- Azt a készüléket üzemeltetik, amely helyiséget fűteni kívánják.
- Gyors a felfűtési képessége.
- Nincs fagyási veszély.
Hátrányai:
- Csekély hőtároló képesség.
- Magas a gázkészülék felületi hőmérséklete.
- A helyiségben képződött por rárakódik és rá is éghet a készülékre.
- A ház fűtési komfortszintje alacsonyabb.
Valószínűnek látszik és a napjaink árpolitikája is azt igazolja, hogy a kőolaj világpiaci árának változását a földgáz ára követi. Ez azt jelenti, hogy hazánkban az előrejelzések szerint a gáz egységára tovább növekszik Ebben szerepet játszik a szőregi stratégiai gáztároló „amortizációs” költsége is, melyet a fogyasztókkal fizettet meg a MOL a gázszolgáltatókon keresztül.
A földgázfűtés kiváltásának lehetőségei
Az árnövekedés hatásának kivédésére a lakossági fogyasztóknak keresniük kell a földgáz fűtési célú kiváltásának lehetőségét a központi és az egyedi fűtési rendszereknél. Tekintsük át ezeket a lehetőségeket a teljesség igénye nélkül, választ keresve arra, hogy mit lehet tenni.
Központi fűtési rendszerek
Kérdés, hogy a fogyasztó ugyanazt a kényelmet, komfortot szeretné-e a lakása fűtési rendszerében a továbbiakban is biztosítani? Erre műszakilag két megoldás kínálkozik:
- kazáncsere a fogyasztónál,
- a településen távfűtési rendszer kialakítása. Ezt csak egy fogyasztói közösség hozhatja létre.
3. kép: Oroszországból az Ukrajnában lévő kompresszorállomások továbbítják a földgázt Nyugat-Európába (archív felvétel, 1978)
Kazáncsere a fogyasztónál
Ezt a műszaki lehetőséget, mint hőtermelő egység, a pellet- (biomassza) tüzelésű melegvizes kazán kínálja. A pellettüzelés előnyei a teljesség igénye nélkül:
- kezelése egyszerű, tiszta,
- a fűtés a természet erejével történik,
- környezetbarát,
- magas komfortfokozatú,
- teljesen automatikus fűtésű üzem alakítható ki,
- gombnyomással szabályozható,
- a pellet tüzelőanyag-tárolótartályt évente egyszer töltik fel,
- a tüzelés során keletkező salakot, hamut évenként általában kétszer ürítik le. A keletkezett hamu teljes értékű kerti trágyaként hasznosítható.
A piacon számos olyan pellettüzelésű kazán található
amely képes hasonló szolgáltatásokra, mint a gáztüzelésű kazánok. Ezek teljesítménye 10-100 kW között változhat, üzemeltetésük mikroprocesszor vezérlésű, teljesen automatikus. A rendszer üzemeltetése a külső levegőhőmérséklet függvényében a kívánt helyiséghőmérsékletre beszabályozható.
A pelletkazántól azt várják el, hogy az üzemeltetése során hasonló funkciók – tüzelés, szabályozhatóság – birtokában legyen, mint az olaj- vagy a gáztüzelésű kazánok. Hatásfoka néhány százalékkal kisebb, mint a gázkazánoké.
Számos cég gyártási palettáján, kínálatában szerepelnek a különböző teljesítményű egyedi pelletégők. Ezeket az égőket a gáz- vagy olajégők helyére be lehet építeni, ha azok illeszkednek a kazán tűzteréhez. Az égő kiválasztása során természetesen arra is kell ügyelni, hogy az összhangban legyen a kazán teljesítményével. A jól működő pelletégő egyébként a szilárdtüzelésű kazán tüzelőajtajára is felszerelhető, ha a műszaki feltételeket kielégíti. Ezt a kazánt megfelelő fűtőhelyiségben lehet elhelyezni. Lehet, hogy ezért egy kis átalakítást el kell végezni a fűtési rendszeren, vagy egy új kéményt is meg kell építeni. Az üzemeltetéséhez a tüzelőanyagot, a pelletet vagy tartályos kiszállítás biztosításával, vagy a nagyáruházi láncokban, netán üzemanyagtöltő állomásokon zsákos kiszerelésben lehetne beszerezni. Ennek a szakszerű tárolásáról a fogyasztónak kell gondoskodnia.
A kéményen eltávozó égéstermék neutrális szén-dioxidnak tekinthető, mely nem terheli a környezetet. A pellet eltüzelése során hamu keletkezik, melynek a kezeléséről a fogyasztónak gondoskodnia kell. A bio-hamu a környezetre egyébként nem káros.
A fűtött helyiségekben elhelyezett radiátorok belépő csonkjaira okvetlenül fel szerelni termosztatikus szelepeket, melyek segítségével a szobák hőmérsékletét a komfort hőérzeti igényekhez és a felhasználandó tüzelőanyag mennyiségéhez lehet igazítani, hiszen legyen bármilyenfajta fűtőanyagról szó, annak beszerzési árát előbb (biomassza, tüzelőolaj, PB gáz) vagy utóbb (földgáz, villamos energia) ki kell fizetni.
4. kép: a megrendelt fapelletet tankautóval szállítják el a fogyasztókhoz
Egyedi fűtésű rendszerek
A gázkészülékek kiváltására a fatüzelésű kandallók alkalmasak lehetnek, amelyeket különböző teljesítményben gyártanak Ezeket természetesen a kéménybe kell kötni, hogy a fa, biobrikett, biopellet égése során keletkező égéstermék a szabadba távozhasson. Léteznek már olyan kandallók is, amelyek meleg vizet is képesek termelni. Ezt a meleg vizet egyébként fűtési célra vagy használati melegvíz-termelésre is fel lehet felhasználni.
A közelmúltban megjelent Országos Építési Szabályzat módosítása az új, de a régi épületekben a Gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzat előírása szinte lehetetlenné teszi új egyedi gázfűtő készülékek beépítését, rendszer kialakítását. Ezért ezek elbontása megfontolandó.
Használati meleg víz előállítása
A földgázzal ellátott fogyasztók a használati meleg vizet előállíthatják átfolyós vízmelegítővel, kombi gázkazánnal vagy tárolós vízmelegítővel. A földgáztól való – részbeni – függetlenség érdekében a következő műszaki lehetőségek kínálkoznak:
Napkollektorok alkalmazása
A házban lakók számától függően megfelelő teljesítményű napkollektor, megfelelő tárolóval nyáron akár biztosíthatja a család használati melegvíz-igényét, illetve fűtés-rásegítésre is alkalmazható.
Kombi pelletkazán
Egyes pelletkazánok kialakításuknál fogva alkalmasak használati meleg víz előállítására is. Ha ilyen típusú kazán kerül beépítésre, akkor nemcsak a fűtési célú földgáz-felhasználást tudja kiváltani a fogyasztó.
5. kép: a kazánokra felszerelhető pellettüzelésű égő
Összefoglalás
Az előzők felvázolása azt mutatja, hogy a műszaki lehetőségek adottak a földgáz-felhasználás mérséklésére, a fűtés és a használati melegvíz-ellátás területén. A célt viszont csak az átalakítási költség pontos ismeretében lehet elérni, ez viszont a műszaki átalakítás függvényében változik, ezért hozzáértő szakemberrel lehet és kell kidolgoztatni.
Az átállás, a váltás harmadik oldala az új – célzott – energiahordozó ára Ft/MJ-ra, vagy Ft/kWh-ra vonatkoztatva. Ehhez hozzá kell számítani, ha van, a szállítási költséget is. Ezen ismeretek birtokában lehet csak kiszámolni a várható új éves energiaköltséget. Azzal természetesen tisztában kell lenni, amit az előző évek már igazoltak, hogy a földgáz árnövekedését mindig követte a biomassza ára is, amely természetes reakciója a piaci szereplőknek.
Az átalakítás megtérülését csak ezen adatok birtokában lehet elvégezni, és egy kedvező megtérülési idő ismeretében lehet „belevágni” a fogyasztónak a beruházásba. Kérdés, hogy az állam milyen szerepet vállal fel ebben a folyamatban? Ha kiír pályázatokat, akkor a preferenciákban támogatja-e ezt a folyamatot a földgáz-ellátás biztonsága érdekében? A biztonságos ellátás az egyik tényező, a másik még súlyosabb, a növekvő gázárban jelenik meg.
