Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Változnak az idők...

2010/12. lapszám | Fördős Norbert Ceglédi Zoltán |  6833 | |

Az alábbi tartalom archív, 10 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Változnak az idők...

...És változnak a fűtési rendszerek hidraulikai kapcsolásai is! Talán ezzel a bevezető gondolattal lehetne lezárni a fenti mondatot, illetve szemléle- tesen utalni arra, hogy a változások előszelét időben kell érezni az épületgépészet területén. Általában azonban az is igaz, hogy a tervező által összeállított energiatakarékos rendszereket időben még nem tolerálja, valamint keresi a felvevőpiac, anyagi forrásai pedig meglehetősen szűkösek. Mi lehet ilyenkor a megoldás? Először is a tisztánlátás, majd ezt követően a racionális döntés. A hazai lakásállomány jelentős része távfűtéssel rendelkezik, amelynek – mint általában minden fűtési megoldásnak – érvei, illetve ellenérvei vannak. A döntés előtt mérlegelendő tényezők között azonban nem szabad hinni a túlzásokban, melyekre minden, a saját termékét, valamint szolgáltatását előtérbe helyező cég vagy vállalat (tisztelet a kivételnek) hajlamos.

Mi lehet ilyenkor a megoldás? Először is a tisztánlátás, majd ezt követően a racionális döntés. A hazai lakásállomány jelentős része távfűtéssel rendelkezik, amelynek – mint általában minden fűtési megoldásnak – érvei, illetve ellenérvei vannak. A döntés előtt mérlegelendő tényezők között azonban nem szabad hinni a túlzásokban, melyekre minden, a saját termékét, valamint szolgáltatását előtérbe helyező cég vagy vállalat (tisztelet a kivételnek) hajlamos. Igenis vannak olyan pozitív példák, ahol a távfűtési rendszer korszerűsítésével és az energetikai veszteségek jelentős csökkentésével kiemelkedő megtakarítások adódtak. Ettől függetlenül több társasház mégis a leválás mellett dönt.

Tévhitek a leválással kapcsolatban

 

A különböző, távhőt szolgáltató cégek több évtizedes múlttal büszkélkednek, ami stabil alap. Ugyanakkor egyes területek távfűtési cégei – monopolhelyzetüket kihasználva – minden eszközzel igyekeztek megakadályozni a leválni szándékozó lakóközösségek törekvéseit. Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy sok olyan, világviszonylatban is elismert nemzetközi cég képviseli magát Magyarországon, amely saját központtal, leányvállalattal rendelkezik. Ezeknek a márkáknak a többsége gyakran 100 év feletti múltra tekint vissza, ezért nem elvetendő az a fejlesztői tapasztalat, illetve gyártói tudás, amely ezeknek a piaci szereplőknek a birtokában van. A másik, szintén a leválás ellen gyakran hangoztatott ellenérv a magas beruházási költség, valamint a költségelosztás. Természetesen egy modernizáció, amelynek a célja az energiatakarékosabb üzem, költségekkel jár. Ez a kiadás azonban egyben egy jövőbe mutató beruházás is, amely megtérül. Többféle megoldás létezik a távfűtés kiváltására, ezek azonban eltérő intervallum alatt hozzák be a befektetett költségeket. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a leválás kapcsán nagyobb lehetőség van az épületen belül a teljes fűtési rendszer jobb beszabályozhatóságának kialakítására, az egyedi hőmennyiségmérésre, illetve a nem fizető lakók kiszűrésére. A minden évben jelentős publicitást kapó szén-monoxid-mérgezés miatt bekövetkező halálesetek szinte kivétel nélkül emberi mulasztásra vagy a nem megfelelő légellátási, valamint üzemeltetési körülményekre vezethetők vissza. A leválás során kialakított kazánházak telepítési feltételeit szabványok, illetve műszaki rendeletek szabályozzák, ahol a szolgáltatók (gázművek és a helyi kéményseprő kirendeltségek) feladata ezek ellenőrzése, betartása, az üzemeltetők kötelessége pedig a rendszeres ellenőrzés megrendelése. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a távfűtés havi számlája sem csupán az adott lakóingatlanra előre meghatározott fogyasztást tartalmazza, hanem a teljes rendszer fenntartási, üzemeltetési költségeit is.

Természetesen a sor folytatható még tovább a leváláshoz kötődő tévhitek (például hiba miatti leállás, gázhiány, szervizszolgáltatás, károsanyag-kibocsátás stb.) kapcsán, azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a változtatás igénye a távfűtéses panelben maradó lakók számára is egyre erősebb lett, melyhez katalizátorként hozzájárult az energiaárak mind „piacibbá” válása, azaz drágulása. Beindultak viszont a különféle pályázati lehetőségek a korszerűsítésre, és az építőanyag-lobbi mellett most már szerencsére a szakmapolitikai érvek is előtérbe kerültek. Ennek következményeként nem csak a hőszigetelés és nyílászárócsere, hanem az arányait tekintve súlypontosabb gépészeti felújítások is reflektorfénybe kerülhettek a panelprogramok keretén belül. A piac diktál Az energetikával foglalkozók számára korábban is triviális volt, hogy egy kisebb-nagyobb társasház fajlagos energiaigényét gazdaságosabban lehet központi kazánnal és közös melegvíztárolóval megoldani, mint a lakásonként egyedileg beszerelt, általánosan használt 24 kW-os fali kombi készülékekkel. Viszont néhány éves távlatra visszatekintve – amikor a befektetői érdek még azt kívánta – így épültek a társasházak, mivel az ingatlan értékesítési szempontjai ezt igényelték. Az önálló tulajdon és a saját igény szerinti szabályozás, mérhetőség, elszámolás iránti vágy érthetően erősebb volt a lakásvásárlókban, mert többnyire éppen egy-egy távfűtéses panellakásból kilépve szerettek volna minden szempontból tulajdonosokká válni. „Az Én házam, az Én váram” szólás parafrázisaként akár hozzátehették azt is: „az Én készülékem”. Amikor telítődött az előbbi elv szerinti lakáspiac, megjelentek az olyan beruházók, akik nemcsak felépítették és értékesítették a lakásokat, hanem fenntartóként jelenleg is kötődnek az ingatlanhoz, üzemeltetik azt. Ebben az esetben viszont már más szempontok szerint kell kialakítani a gépészeti rendszert. Visszatérve azonban az aktuális témánkra, figyelembe kell venni, hogy a korábban épített lakóépületek, panelházak üzemeltetése során továbbra is jelentős részt képviselnek a fűtési és melegvíz-készítési költségek a távfűtéses lakás rezsiköltségeiben. Ennek csökkentését szol-gálja viszont a rekonstrukció. Szerencsére a modernizációs és leválási törekvések kapcsán napjainkban már egyre több társasháznak sikerül végigvinni azt az engedélyeztetési procedúrát, amelynek eredménye, hogy saját fenntartású és elszámolású hőközponton keresztül, kedvezőbb költséggel tudják üzemeltetni az épületet. Nézzünk most egy ilyen példát, Budapest XIX. kerületéből.

Egy alkalmazott rendszerkialakítás

 

A kispesti, négyszintes, 24 lakásos társasház kb. 35 éve, az akkori kornak megfelelő iparosított technológiával épült, melynek a fűtési és a használati melegvíz-igényét korábban távhőellátással szolgálták ki. Az épület ún. talpas ház, földszintjét később építették be különböző üzletek részére. Ezeknek a szolgáltató egységeknek a fűtési igényét önálló gázkazán szolgálta ki, amely a tetőtérben került elhelyezésre. Jelenleg a lakások egymás közötti költségosztása hőmennyiségmérés alapján történik, a vízfogyasztás lakásonkénti számlázása pedig almérőkkel lett megoldva. Természetesen, mivel nem egy teljesen új építésű komplexumról volt szó (az épületen, lakásokon belüli fűtési hálózathoz nem nyúltak), az adottságokat mindenképpen számításba kellett venni. Ilyen volt például a melegvíz-készítéshez szükséges puffer-űrtartalom elhelyezése. A kor innovatív technikai megoldásai közül ennél a projektnél már olyan rétegtöltésű tárolót (5a) építettek be, mely az 500 liter tárolókapacitása mellett szinte hihetetlen melegvízhozamot tud produkálni (1049 liter/10 perc; T = 35 K). A távhőről történő leválás és átalakítás során pályázati források bevonásával megújuló energiaforrás felhasználására is sor került, méghozzá a melegvíz-készítésnél napenergia hasznosítás integrálásával. A már említett indirekt fűtésű előtt egy másik, 500 literes tároló (5) került beépítésre, melyet a lapostetőn elhelyezett 6 db, egyenként 2,35 m2-es síkkollektorral (63) fűtenek. A rendelkezésre álló melegvíz-fogyasztási adatok (az utolsó 6 év statisztikája) alapján talán a csúcsidőben jelentkező egyidejű melegvíz-használat kielégítése jelentette a legnagyobb kihívást. Ezt 2x65 (1) és 1x46 (1a) kW kazánteljesítmény hivatott kiszolgálni, melyet az intelligens időjárásfüggő központi szabályozás (13) akár párhuzamos üzemmódban is képes működtetni a fűtési igénnyel. Mindezek után a lakóközösség abszolút nem tartotta luxusnak, ha a fenti rendszer üzembiztonságáról GPRS-alapú távfelügyelet gondoskodik automatikusan: ez közvetlenül a szervizbe küld jelzést, ha rendellenes esemény következik be a kazánok üzemében. A távfelügyelet további előnye még, hogy a fix havidíjas szolgáltatás magában foglalja a készülék éves egyszeri, díjmentes karbantartását is, ezzel növelve a fajlagos költségek racionális optimalizálását.

(nagyításhoz kattintson a képre)

Összefoglalás

 

A fentiek zárógondolataként, tanulságosnak tűnő mondatok helyett egy versrészlettel fejeznénk be, amely talán jobban tükrözi a lényegi mondanivalót: „Nem elég jóra vágyni: a jót akarni kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell!” (Váci Mihály: Még nem elég!)

írta: Ceglédi Zoltán, Fördős Norbert


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem