Gázbalesetek – megtörtént esetek
2010/5. lapszám | Aszódi János | 12 555 |
Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A „gázos" balesetek közül jelentős hányadot képviselnek az égéstermék-visszaáramlásból következő szén-monoxid-mérgezéses esetek. Mielőtt néhány ilyen megtörtént eset ismertetésére rátérnénk, célszerű végigtekinteni azokat a körülményeket, amelyek egyike-másika vagy egyszerre több is azok bekövetkezéséhez vezethet. Minden 1 m³ földgáz elégetéséhez – a légfelesleg-tényező és a huzatmegszakítón (deflektor) átáramló levegő – az új GMBSZ az égéshez szükséges levegőnek megfelelő mennyiségű levegővel számol, amely a huzatmegszakítón távozik a kéménybe – megközelítően 26 m³ levegő szükséges.
A gáz tökéletes elégetéséhez és az égéstermék visszaáramlásának megakadályozásához tehát szükséges, hogy:
- az égési (és a huzatmegszakítón kiáramló) levegő biztosított legyen,
- a nyílt égésterű kéménybe kötött gázkészülék gázégő felett elhelyezkedő hőcserélője – ha ilyennel rendelkezik például a kazán, átfolyó rendszerű vízmelegítő – az égéstermék (füstgáz) által akadálytalanul átjárható legyen,
- és a készülékből távozó égéstermék a kéményen keresztül akadálytalanul eltávozzon.
Természetesen arra is gondolni kell, hogy a kéményig a lehető legkisebb ellenállással jusson el az égéstermék.Az 1. és 2. ábrán látható „energia-visszanyerő” megoldások ezt mindenképpen gátolják, és az égéstermék helyiségbe való visszaáramlását nagyban elősegítik.
Összegezve az eddigi fejtegetéseinket, megállapíthatjuk, hogy minden olyan körülmény, amely vagy a megfelelő mennyiségű égési levegő biztosítását és/vagy az égéstermék – folyamatos – szabad eltávozását akadályozza, a kéménybe kötött nyílt égésterű gázfogyasztó készülékek esetén a szén-dioxid helyiségben történő feldúsulása következtében előálló tökéletlen égés miatt szén-monoxid-mérgezést okozhat.
Vegyük sorra – elsőként csak elméletben –, hogy melyek azok az okok, körülmények, amelyek a következetéseinkben megfogalmazott „veszélyes” helyzeteket előidézhetik (3. ábra).
Az égéstermék visszaáramlását előidézhetik:
- fokozott légzárású nyílászárók beszerelése anélkül, hogy az égési levegő biztosítására szellőzőket építenének be,
- eltömődött vagy rosszul átjárható kémény,
- elszívó ventilátor vagy konyhai szagelszívó működtetése (gondoljunk bele, hogy például a gázkészüléknek gázköbméterenként mindössze 26 m³ levegőre volna szüksége óránként, azonban a konyhai szagelszívó 150-200 m³ levegőt szív ki a helyiségből anélkül, hogy annak megfelelő mértékű légellátásról gondoskodnánk,
- a hőcserélő eltömődik (4. ábra), és az égéstermék azon keresztül nem tud akadálytalanul eltávozni, hanem annak egy része visszakerül a helyiségbe.
Mindezek előrebocsátását követően néhány megtörtént balesettel is alátámaszthatjuk okfejtéseinket, és levonhatjuk azokból a megfelelő tanulságokat.
1. eset
A ház emeleti előterében üzemelő falikazán lamellái koromtól és egyéb lerakódástól eltömődtek (5. ábra), ezért a füstgáz nem tudott a kéménybe távozni, hanem az égéstéren keresztül a lakás légterébe áramlott, és ott CO-mérgezést okozott.
2. eset
A fürdőszoba teljesen zárt légterű, az ajtón lévő szellőzőrácsokat – mindkettőt – kartonlappal letakarták (megjegyzés: a képen csak az egyik oldali látszik). A helyiség mennyezete alatt található fém szellőzőzsalu félig nyitott állapotban volt. A szellőzés elégtelensége, valamint az égéstermék-elvezető rendszer valószínűsíthető hibája miatt fellépő oxigénhiány és a légtérben felszaporodott CO okozta a mérgezést.
3. eset
A szolgálati lakásban az előző bérlők felújítást végeztek, ekkor cserélték ki az ajtókat és nyílászárókat. A kicserélt fürdőszobaajtóba a szellőzőrácsok már nem kerültek elhelyezésre. A ház mellé ekkor építettek egy zárt garázst, ahova a fürdőszobában levő F813P típusú konvektor kiszellőzik. A következmény pedig szén-monoxid-mérgezés.
4. eset
A kéményjárat teljesen feltelt törmelékkel, amelyben teljes keresztmetszetben a bekötőnyílás elzáródott, így az égéstermék nem tudott a kéményen (8. ábra) keresztül eltávozni, és bekövetkezett a szén-monoxid-mérgezés.
5. eset
A tervben előírt légtér-összeszellőztetést nem teljesítették, mert – a tervtől eltérően –, kisebb teljesítményű kazánt szereltek be. A nyomáspróba-jegyzőkönyvben szereplő ÉTI-25 gázkazán levegő-utánpótlását – a műszaki biztonsági felülvizsgálat idején – megfelelőnek ítélte a műszaki átvevő. A kazán kéménye tömődött el malterhulladékkal és egyéb szeméttel (9. ábra). A következmény itt is szén-monoxid-mérgezés.
6. eset
Tervtől eltérően üzemelt a fürdőszobában egy nyílt égésterű vízmelegítő, melynek égéstermék-elvezetőjét, egy a falon kidugott csődarab képezte, ami egy Ø132-es alumínium füstcső-könyökben végződött a szabadban (10. ábra). A fürdőszoba alapterülete 4 m² (8 m³), szellőző nem található rajta. Az „eredmény” szén-monoxid-mérgezés.
Azt hiszem, hogy a képek és a beszámolók önmagukért beszélnek. Sajnos eseteink ismertetését még folytatjuk, mert van olyan közöttük, ami újabb, ám hasonló szituációkból levonható tanulságokra alkalmas.
