Új uniós fizetési határidők
2011/1-2. lapszám | Ilonka Mária | 5026 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A vállalatok számára gyakran komoly nehézséget okoz, hogy kiállított számláikat késve fizetik ki számukra. Az Európai Parlament (EP) régóta támogatja, hogy szigorú, egyértelmű szabályokkal lépjenek fel e jelenség ellen, különösen a kis és közepes cégek, vállalkozások védelmében. Az elfogadott s az Európa Tanáccsal már egyeztetett javaslat értelmében harminc nap lenne az általánosan kötelező fizetési határidő.
2010 őszén fogadta el
az EP a javaslatot, melynek az a lényege, hogy egységes szabályozás legyen az Európai Unión belül a számlák kifizetésére vonatkozóan, tekintettel a kis- és közepes vállalkozások likviditási nehézségeire, amelyek a késedelmes kifizetésekből adódnak. Általános szabályként mind a magán-, mind az állami szektorban harminc napon belül kellene kiegyenlíteni az áruért, illetve szolgáltatásért kiállított számlákat. Lehetőség lenne ettől a szabálytól eltérni a vállalatok közötti tranzakcióknál: amennyiben mind a két fél elfogadja, és erről szerződésben megállapodnak, úgy az üzleti partnerek 60 napra növelhetik a fizetési határidőt. Csak abban az esetben lehet 60 napnál is hosszabb a fizetési határidő, ha az nem jár tisztességtelen hátránnyal a hitelező számára.
Gyorsulhatnak a kifizetések
Az elfogadott javaslat értelmében az állami szektorra szigorúbb előírások vonatkoznak, ugyanis a 30 napos fizetési határidő meghoszszabbításához nem elegendő a felek közötti ilyen értelmű megállapodás, hanem szükséges az is, hogy „objektív módon indokolható” legyen az általános határidőtől való eltérés. További szigorítás, hogy az állami hatóságoknak maximum 60 napos fizetési határidőt kell alkalmazniuk. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó közintézményeknek (például a kórházaknak) megengedett a 60 napos fizetési határidő, mivel nagyrészt a társadalombiztosítási rendszer finanszírozza a tevékenységüket. A késedelmi kamat a referenciakamaton felül legalább 8 százalék lesz, valamint a hitelező legalább 40 eurós kompenzációra lesz jogosult az adós részéről. A tagállamoknak a jogszabály kihirdetésétől számítva 2 évük lesz az uniós rendelkezések és jogszabályok átvételére. Az Európa Tanáccsal folytatott egyeztetéseken a parlamenti tárgyalók azt kívánták elérni, hogy bezárják a kiskapukat, és hogy az általános szabálytól való eltérésre csak speciális esetekben lehessen mód. Az új szabályozásnak kell biztosítani, hogy a kisebb cégek ne kerüljenek hátrányba a közhivatalok vagy állami cégek késedelmes fizetései miatt. A szabályozás célja, hogy erősítse a fizetőképességet, az innovációt és a munkahelyek megőrzését. A cégek közötti tranzakciók esetében a maximális fizetési határidő 30 nap lesz, amennyiben nincs más szerződéses megállapodás közöttük. Az Európai Parlament delegációja a tárgyalásokon elérte, hogy az állami hatóságok ne fizethessenek hatvan napnál hosszabb határidővel. Az Európai Parlament strasbourgi ülésén elfogadott javaslatot az európai törvényhozók többsége már régóta támogatta, főként a kis- és közepes vállalkozások érdekében. A múlt év végén megszavazott indítványt immár a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanáccsal is egyeztették.
Ágazati sajátosságok
A témával kapcsolatban megkérdeztük Ruszin Zsoltot, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnökét: – A fizetés – álláspontom szerint – ágazati sajátosságoktól függhet: például egy garanciális kötelezettségekkel terhelt szolgáltatásnál (informatikai rendszerfejlesztés, építőipar stb.) a hosszabb fizetési határidő is indokolható lenne, a 30 napos előirányzott határidő átültetésénél erre figyelemmel kellene lenni. Valóban fontos formai döntés az EU-határozat, a tagállamokban önmagában azonban a valódi, gyakorlati alkalmazás nélkül csak elvi álláspont marad. A magyar szabályozás – amely megfizetettséghez köti az áfa visszaigénylését – nem EU-konform, így a fizetési határidő rövidülése talán addig is oldja a jogsértő állapotot. Az ágazati szabályok nélkül a sima „fűnyíróelvű” 30 napos szabály bevezetése hiba lenne. Azt gondolom, hogy az ágazati szabályok leegyeztetése hosszabb időt igényel. Bízom benne, hogy lesznek speciális szabályok, és csak az indokolatlanul hosszú fizetési határidőket fogja az új törvény visszafogni. Igen, valóban a pénz sebessége gyorsulhat. Ez a közgazdasági összefüggés evidens.
Nemzetközi fizetési morál
A tapasztalatok szerint egyébként a német cégek fizetnek a leggyorsabban, hiszen a partnerek átlagosan 19 napos fizetési határidőben tudnak megállapodni, az átlagos csúszás pedig 3 nap. Őket követik sorrendben a dán és a brit vállalatok, amelyek általában 26 napban tudnak megállapodni szállítóikkal. Messze a legrosszabb átlagot az olasz cégek produkálják 60 napos fizetési határidővel. Olasz-országban és Spanyolországban általában 30 napnál hosszabb fizetési határidőket kötnek ki. Ebben a két országban a számlák felének fizetési határideje meghaladja a 60 napot, míg egynegyede a 90 napos lejáratot, ami a legmagasabb arány a leghosszabb fizetési határidőket illetően az EU-ban. Az olasz vállalatok emellett átlagosan 12 nappal késik le a határidőt, így az ottani cégek átlagosan 72 nap alatt jutnak pénzükhöz. A svéd és a dán cégek hazai partnerei esetében romlott a fizetési morál az elmúlt két évben. Azáltal, hogy 30 napos fizetési határidőt kell ráírni a számlára, hogy feszesebb számlafegyelmet ír elő az EU-szabályozás, arra is számítani lehet, hogy ezeket a határidőket a cégek nem tudják majd tartani. Ennek eredményeként növekedhet a fizetési meghagyások, illetve a cégfelszámolások száma. Végül fontos megjegyezni, hogy formai ér- telemben bármikor bevezethető a 30 napos határidő. Viszont a gazdaságra gyakorolt hatása akkor becsülhető meg, ha Magyarországon is nyilvánossá válnak a körbetartozás háttérokai és a ténylegesen – szokásjog alapján kialakult – gyakorlati fizetési határidők.
