Hagyományos kazánok
2011/6. lapszám | Aranyosi Miklós | 11 404 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Kondenzációs kazánoktól hangosak a magyar szakmédiumok, bárhová megyünk, lépten-nyomon arról hallunk, hogy a kondenzációs kazán miért jó! Az avatatlan szemlélő úgy láthatja, hogy a régi kazánok talán meg is szűntek. Fontos leszögezni, hogy jelen cikk nem hivatott azt az állítást megcáfolni, hogy a kondenzációs kazán jobb hatásfokkal tud dolgozni, mint a hagyományos készülékek, csupán figyelem- felhívás, hogy van még más is a tarsolyban, mint a kondenzációs technológia.
Azért is fontos a magas hőmérsékletű készülékekről beszélni, mert Magyarországon az újonnan értékesített gázkazánok még mindig jelentős hányadát ezen kazánok különböző változatai teszik ki. Ezek a készülékek nyilvánvaló hátrányaik ellenére még mindig erős résztvevői a kazánpiacnak, a relatív alacsony árnak és a megszokásnak köszönhetően. A hagyományos kazánok ismertetésekor azonban nem tudjuk kikerülni a kondenzációs változatokat, ezért néhány helyen a két elv összehasonlítása válik szükségessé.
Kialakítás
A hagyományos kazán megnevezés olyan készülékeket takar, ahol a klasszikus kazánépítési rendet találjuk. Itt alul van a gázszelep, felette az égő, amit a primer hőcserélő, majd a deflektor (áramlásbiztosító) vagy füstgáz-ventilátor zár (2. ábra). Ezek a hagyományos kazánok magas hőmérsékleten képesek megfelelően működni, és nem alkalmazhatók tartósan – a füstgáz kondenzációja miatt – alacsony hőmérsékletű rendszerekben. A hagyományos kazánokat két részre oszthatjuk, kéményes (nyílt égésterű) és parapetes, turbós (zárt égésterű) változatokra. A kéményes kazán a helyiség levegőjét használja, míg a zárt égésterű egy zárt kamrában, helyiséglevegőtől függetlenül működik.
1. ábra. Zárt égésterű kazánok elvezetési típusai és hosszai.
A leírtakból kitűnik, hogy a biztonság oldalán a zárt égésterű készülék jelentős előnyökkel bír, mert a kéményes kazán működése nagyban függ a felállítási helyiség levegőellátási viszonyaitól és a kémény „jóságától” – égéstermék-visszaáramlás esetén veszélyessé válhat. Zárt égéstér esetén a készülék működése ellenőrzött kamrában megy végbe, így a helyiséglevegőtől függetlenül biztonságos üzemet tesz lehetővé. (A zárt égésterű kazánok elterjedését a kéményseprőipari előírások szigorodása is nagyban segítette.) És ha már ellenőrzött körülményekről beszélünk, itt érdemes megjegyezni, hogy a kéményes kazánok kb. 86-89%, míg a zárt társaik 92-94% hatásfokot tudnak. Hagyományos vagy kondenzációs: itt egy már jól ismert ábrát citálok újra elő, ahol jól látszik a két alapelv különbözősége (3. ábra). A két energiafolyamon fentről elindulva látjuk az első jelentős különbséget, amit kondenzációs hőnek hívnak. Ezen nyereség mibenléte relatíve egyszerű, és megmagyarázza a kondenzációs kazán elnevezését is. A hagyományos fali kazán égéstermék-hőmérséklete 160-170 °C, szemben a kondenzációs kazán 60 °C-os hőmérsékletével. A különbség hasznosul a kazánban, ami a hatásfok javulásában érhető tetten. Ez a többlet jó a kondenzációs kazánnak, hiszen erre találták ki, de sajnos problémák forrása lehet a hagyományos kazánoknál.
2. ábra. Különböző kialakítású hagyományos fali kazánok.
a. Nyílt égésterű fali kazán
b. Zárt égésterű fali kazán
Ez a probléma pedig a kondenzálódott égéstermék, ami nem más, mint víz. Ha egy hagyományos kazánt túlhűtünk, vagyis a visszatérő víz hőmérséklete 55 °C környékére csökken, megjelenik a kondenzátum, ami a kéményes kazánoknál az égőre, elektródákra visszajutva, vagy a zárt égésterűeknél a nyomáskapcsolóba, ventilátorba jutva leállásokat okoz. Ezért fontos tisztázni már a készülékvásárlás előtt, hogy mire szeretnénk használni kazánunkat. A következő mínusz az égéstermék-veszteség, ami az első rész leírásából egyértelműen következik. A magas füstgáz-hőmérséklettel és nagyobb égéstermék-tömegárammal dolgozó kéményes vagy zárt égésterű kazán ebben az összehasonlításban is a kondenzációs mögött végez. A felületi veszteség oka a burkolat levételével tűnik szembe. A hagyományos kazánok nem rendelkeznek szigeteléssel az égő és a burkolat között, erről a burkolatot megérintve könnyen megbizonyosodhatunk. Míg egy régi típusú kazán burkolata működés közben érezhetően meleg, tehát jóval 40 °C fölötti, addig a kondenzációs kazán felületi hőmérséklete a kézmeleget is alig éri el.
Külcsín és belbecs
A kazántípusok jelentősen különböznek belső kialakításukat tekintve, de külsőleg csak az avatott szem veszi észre, hogy melyikkel is van dolgunk. Tovább nehezítheti a megítélést, hogy a jobb minőségű hagyományos kazánok ugyanazt az időjáráskövető szabályozót használják, mint kondenzációs társaik. Ezért különösen fontos a használati módot és a szabályozó-beállításokat pontosítani a vásárlás előtt, mert nem minden üzemmód és nem minden üzemeltetési hőmérséklet használható régi típusú, bár modern elektronikával szerelt készülékünk esetén. Amíg egy magas hőmérsékletű fűtési rendszert, például radiátorokat és indirekt fűtésű melegvíztárolót üzemeltetünk, jó választás a hagyományos készülék, de ha rendszerünkben túlsúlyban vannak a felületfűtések, biztos, hogy nem választunk jól a régi technikával.
Égéstermék-elvezetés
A kéményes kazánok esetén az égéstermék-elvezetés a klasszikus rendszeren, a kéményen keresztül valósul meg. Itt egy fontos dologra hívnám fel a figyelmet. A kéménynek huzata van, ami egy természetes levegőáramlás, melynek útja az ablak réseitől a kazánon át a kéményen keresztül vezet.
3. ábra. A földgáz energiafolyama
Ha az ablakokat kicseréljük, és levegő nem jut be rajtuk, a kéményen keresztüli áramlás akár teljesen meg is szűnhet, mellyel könnyedén veszélybe sodorhatjuk az ott élőket. Ha ezt még tetézzük egy konyhai elszívó beépítésével, már kész is az életveszély. Ezért is fontos a konzultáció egy gépész szakemberrel az épület bármiféle felújítása előtt. Egy kicsit könnyebb a helyzetünk a zárt égésterű kazánokkal, mert itt nincs kötöttség az ablakok minőségét tekintve. Kötöttséget a készülék maximális csőhosszúsága és a szigorított beépítési szabályok jelentenek (1. ábra). A klasz-szikus fali kivezetések kora gyakorlatilag lejárt, ezért igyekezzünk függőleges vagy szétválasztott rendszert választani. Olyan kialakítást válasszunk, ami függőleges égéstermék-elvezetést tesz lehetővé. A zárt égésterű kazánok vastag falú alumíniumrendszereket használnak, melyek tokos kötésűek, szerelésük egyszerű. A nagyobb gyártók a készülékekkel együtt tanúsított rendszereket kínálnak, melyek méretezése a szerelési utasítások alapján könnyen elvégezhető, és átadásuk is könnyebb. A gázkazánok piaca folyamatosan tolódik a hagyományos kazánoktól a kondenzációs kazánok felé, de jelentős szegmensben még mindig ezek a teljesítményszabályozással dolgozó modern gázkazánok jelentik az alternatívát azoknak, akik fel szeretnék újítani fűtési rendszerüket.
