Mivel, hogyan fűtsünk? II.
2012/4. lapszám | Balajti Zsolt | 6423 |
Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Folytatjuk cikksorozatunkat, mégpedig a gáztüzelés után az egyéb fűtési módokkal. Érdemes feleleveníteni az előző lapszámunkban megjelenteket, de önállóan is élvezhető cikkünk.
3. Levegős hőszivattyú alacsony hőmérsékletre méretezett hőleadókkal
Ezen berendezések a klasszikus hűtési körfolyamatot alkalmazzák. A körfolyamatban az elpárologtatási hőt a környezeti levegő szolgáltatja. A berendezésnek számos előnye van: nyári hűtésre is alkalmas lehet, nincs égésterméke, nincs CO-mérgezésveszély. Legnagyobb hátránya viszont, hogy pon- tosan abban az időszakban alacsony a berendezés hatékonysága, amikor a leginkább kellene fűteni. A hőszivattyúk esetében a hatékonyságot a körfolyamatból elvont kondenzációs hő és a folyamat fenntartásához befektetett energia hányadosa adja. Magyarán: ha egy 4 kW pillanatnyi teljesítményű hőtermelő berendezésnél a villamos teljesítmény-felvétel 1 kW, akkor a berendezés munkaszáma 4.
A munkaszámot a szakmában gyakrabban előforduló „COP-érték” elnevezéssel látják el. Azonban még ez az érték sem mérvadó, különösen nem levegős hőszivattyúk esetében. Sokkal érdekesebb az SPF-érték, amely a COP-hoz hasonlóan szintén angol szavak kezdőbetűiből képzett mozaikszó, jelentése: idényhatékonysági tényező. A katalógusokban a gyártók– forgalmazók nem adnak (mert nem is tudnak adni) ilyen számadatot, ugyanis minden rendszerkialakítás, minden üzemeltetési körülmény más és más. A COP-érték mérésének egzakt körülményei vannak, így a berendezések egymással összevethetők, de egy-egy hőszivattyú COP-érték alapján egyéb más hőtermelővel sajnos nem összehasonlítható. Példánkban egy kifejezetten jó üzemeltetési körülmények között használt, jó nevű, jó műszaki színvonalat képviselő berendezéssel kapcsolatban publikált mérési eredményeket veszünk alapul.
A berendezés az alábbi adatokat produkálta:
- Január (fél hónap): külső átlaghőmérséklet: –1,6 °C, villamos fogyasztás: 563 kWh, kiadott hő: 1141 kWh.
- Február: külső átlaghőmérséklet: 2 °C, villamos fogyasztás: 645 kWh, kiadott hő: 1704 kWh.
- Március: külső átlaghőmérséklet: 7,1 °C, villamos fogyasztás: 483 kWh, kiadott hő: 1432 kWh.
- Április (fél hónap): külső átlaghőmérséklet: 9,5 °C, villamos fogyasztás: 168 kWh, kiadott hő: 571 kWh.
A kiragadott három hónap átlag- és összesített értékei: 4,3 °C, 1859 kWh, 4848 kWh. Mit lehet látni a számadatokból? A januári SPF-érték 2,03, a februári 2,64, a márciusi 2,96, az áprilisi 3,4, a három hónap pedig 2,61-es értéket ad. Sajnos csak ez a törtidőszaki egzakt mérés áll rendelkezésünkre, de nem hiszem, hogy távol állunk a valóságtól, ha éves szinten alkalmazzuk a végeredményül kijövő számadatokat (figyelembe véve, hogy január az év leghidegebb hónapja, valamint hogy nyáron csak meleg vizet „gyárt” a berendezés). Fajlagos hőköltség meghatározása: A 30 Ft-os, kedvezményes villamos energiatarifa 2,61-es SPF-értékkel 11,5 Ft/kWh fajlagos hőköltséget ad. A 13 000 kWh teljes hőigény 149 500 Ft éves üzemeltetési költséget fog nekünk jelenteni. A berendezést évente legalább egy alkalommal itt is célszerű karbantartatni (ami ráadásul garanciális kötelezettség is szokott lenni). Ennek költsége 30 000 Ft-tól nagyjából 60 000 Ft-ig terjed. A hőtermelő-oldali kialakításhoz szükséges épületgépészeti tervezés is, ugyanis ma még a berendezések többségének a külső hőmérséklet csökkenésével csökken a kiadott fűtőteljesítménye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 7 kW hőveszteségű ingatlanhoz ~12 kW névleges teljesítményű berendezés szükséges. Tervezéssel, kivitelezéssel együtt a létesítés költsége eléri a 2 millió Ft-ot (hőleadói oldalt nem számolva). Levegős hőszivattyúknál a kritikus alkatrész a kompresszor. Kompresszorokra azok gyártói általában 80 000 problémamentes üzemórát szoktak garantálni, ha nem extrém üzemi körülmények között használjuk a berendezést. Ez a gyakorlatban (évi 1400 üzemórával számolva, hűtést nem feltételezve!) 57 évet jelentene, tehát 15-20 év elvárható stabil üzemidővel számolhatunk.
Indoklás
A bekerülési és üzemeltetési költségek magukért beszélnek, az alacsony fűtési költ- séget csak egy jogszabályi változás tudja drágítani. A fűtési módozat a gázkazános üzem kényelmét biztosítja. A berendezés addig üzemel, amíg stabil a villamos energiahálózat, ami valamivel megbízhatóbb, mint a gázellátás. A környezetre gyakorolt hatás viszont vitatott: a primer energiahordozók nem minden esetben kifejezetten hatékony erőművi átalakítása, a villamos energia fogyasztókhoz történő veszteséges továbbítása azt eredményezi, hogy 1 kWh felhasznált villamos energia érdekében 2,5 kWh primer energiát kell a folyamat legelején betennünk. Származhat a villamos energia vízerőműből, szél- erőműtől, biomassza fűtőerőműtől, mely esetekben a veszteséges továbbítás jelenti csak a problémát, de hazánkban sajnos nem ez a jellemző, a fogyasztott villamos energia itthon túlnyomórészt nukleáris forrásból, gáz, szén, esetleg rosszabb minőségű szén eltüzeléséből (lignitből) kerül a háztartáshoz. A berendezések hűtési időszakban ráadásul kompresszoros üzemben dolgoznak, és a kondenzációs hő így eldobásra kerül, azaz a környezetet fűti.
Értékelés
Értékelésünkben a levegős hőszivattyús rendszer az alábbi pontszámokat érte el.
- bekerülés: 2
- üzemeltetés/karbantartás: 7
- fűtéssel adódó kényelem: 10
- energiahordozóval történő ellátás biztonsága: 8
- alkalmazott technológia környezetre gyakorolt hatása: 5
4. Talajszondás hőszivattyú alacsony hőmérsékletre méretezett hőleadókkal
Ezen berendezések is a klasszikus hűtési körfolyamatot alkalmazzák. A körfolyamatban itt az elpárologtatási hőt a talaj felső rétegeiben tárolt napenergia szolgáltatja. A talajszondás hőszivattyúk üzeme a levegős hőszivattyúkhoz képest sokkal stabilabb: a szonda hőmérséklete a fűtési időszakban jó méretezés mellett csak csekély mértékben változik, így SPF-értékre a 4-es számot bátran alkalmazhatjuk. Fajlagos hőköltség meghatározása: a 30 Ft-os, kedvezményes villamos energiatarifa 4- es SPF értékkel 7,5 Ft/kWh fajlagos hőköltséget ad. A 13 000 kWh teljes hőigény 97 500 Ft éves üzemeltetési költséget fog nekünk jelenteni. A berendezést évente legalább egy alkalommal itt is célszerű karbantartatni (ami ráadásul garanciális kötelezettség is szokott lenni).
Ennek költsége szintén 30 000 Ft-tól 60 000 Ft-ig terjed. A hőtermelő-oldali kialakításhoz itt kifejezetten szükséges épületgépészeti tervezés, felelős felhasználó ezt nem akarja megspórolni. A 80 000 stabil üzemóra gyakorlatban (évi 1800 üzemórával számolva, kompresszoros hűtést nem feltételezve!) 44 évet jelent. A 15-20 év gondmentes üzem talajszondás hőszivattyúk esetében is elvárható. Talajszondás hőszivattyús rendszert kialakítani nem olcsó: a beruházás költsége a 2,5-4 millió Ft-ot is elérheti, ami, akárhogy is nézzük, többszöröse a gázfűtésének.
Indoklás
A bekerülési és üzemeltetési költségek itt is magukért beszélnek, az alacsony fűtési költséget csak egy jogszabályi változás tudja drágítani. Ezen fűtési módozat is a gázkazános üzem kényelmét biztosítja. A környezetre gyakorolt hatást a levegős hőszivattyúk esetében már kifejtettük. Nagy különbözőség a hűtési időszak-ban adódik: a talajszondás hőszivattyúk hőnyerő oldala nyári üzemben kiválóan alkalmazható passzív hűtésre, ezáltal kompresszormunka nélkül, kifejezetten alacsony költséggel hűteni is tudunk.
Értékelés
Értékelésünkben a talajszondás hőszivattyús rendszer az alábbi pontszámokat érte el.
- bekerülés: 1
- üzemeltetés/karbantartás: 9
- fűtéssel adódó kényelem: 10
- energiahordozóval történő ellátás biztonsága: 8
- alkalmazott technológia környezetre gyakorolt hatása: 6
5. Fapelletre alapozott fűtés magas hőmérsékletre méretezett hőleadókkal
A fapellet faipari, bútorgyártási hulladékból készülő fűtőanyag. Fűtőértéke a tűzifáéval egyenértékű, bizonyos esetekben kis mértékben még jobb is. Megjelenése: 6-10 mm átmérőjű, hengeres kialakítású, 1-3 cm hosszúságú préselmény. Könnyen adagolható, az ezzel az anyaggal működő fűtési folyamat könynyen automatizálható. Hátránya, hogy a fűtőberendezések névleges teljesítményük ~30%-a alá nem tudnak leszabályozni, részterhelésen pedig rossz a hatásfokuk.
Az alkalmazásukhoz javasolt puffertároló tartály beépítése, amely enyhíti a rossz hatásfokú tüzelés gondját, valamint az optimális üzemhez tartozó fűtőteljesítmény és az éppen adott pillanatban szükséges fűtési hőigény közötti különbség problémáját. A fapelletre alapozott tüzelőberendezés üzeme CO2-semleges, ugyanis a tüzelőanyag csak annyi CO2-t juttat vissza a környezetbe, amennyit az alapanyagául szolgáló növény élete során megkötött. Amennyiben korom- és pernyeleválasztót is tartalmaz(na) az égéstermék-elvezetés, úgy a károsanyag-kibocsátás zéró értékre adódik. A tüzelőberendezésekre a gyártók többsége ma már 90% feletti hatékonyságot ír. A probléma az, hogy ezek az adatok nem éves szinten értelmezendők, ugyanis nem kalkulálnak a begyújtással, és a még puffertartály alkalmazása mellett is adódó gyakori kedvezőtlenebb üzemmel. Az éves hatékonyságra jóindulattal ennek megfelelően 85% fűtőérték-hasznosulási fokot veszünk fel. A fapellettel üzemelő rendszer kialakításának költsége ~1,8 millió Ft. A 63 Ft-os bruttó kg-onkénti ár, a 19 MJ/kg fűtőérték és a 85% hatásfok 14 Ft/kWh fajlagos hőköltséget eredményez. A 13 500 kWh hőigény fedezésének költsége így 190 000 Ft-ra adódik. A berendezést két-háromévente szintén célszerű karbantartatni. Egy- egy karbantartás költsége 30-60 ezer Ft-ra adódik.
Indoklás
Ezen fűtési módozat bizonyos mértékű kényelmetlenséget sajnos okoz. A tüzelőanyagot előre meg kell vásárolni egy fűtési idényre, időről időre fel kell tölteni a napi/heti tüzelőanyag-tárolót, és időről időre ki kell üríteni a hamuládát. A környezetre gyakorolt hatás a fentebb kifejtett indokok alapján kifejezetten jó. A berendezés minimális mértékű villamos segédenergiát igényel begyújtásra és az égési levegő optimális adagolására. A fapellet előállítása szintén energia-befektetéssel jár.
Értékelés
Értékelésünkben a fapelletre alapozott fűtési rendszer az alábbi pontszámokat érte el. az alábbi pontszámokat érte el.
- bekerülés: 3
- üzemeltetés/karbantartás: 8
- fűtéssel adódó kényelem: 5
- energiahordozóval történő ellátás biztonsága: 6
- alkalmazott technológia környezetre gyakorolt hatása: 9
6. Tűzifa- gázosítással működő kazánnal történő üzem magas hőmérsékletremé retezett hőleadókkal
A tűzifa az elérhető egyik legolcsóbb energiaforrás, alkalmazása szintén CO2-semleges. Hogy jó fűtőértéket tudjunk a fűtőberendezésben produkálni, minimum 2 éves szárítás után célszerű a fát elégetni. Ekkor – ha megfelelők voltak a tárolás körülményei – már légszáraz a fa (nedvessége 20 tf% alatti), így az égetéssel felszabaduló hő nem elsősorban a nedvességtartalom elpárologtatására hasznosul, hanem tényleges fűtőenergiát eredményez.
A berendezést két-háromévente szintén célszerű karbantartatni. Egy-egy karbantartás költsége 30-60 ezer Ft-ra adódik. A puffertároló tartály beépítése itt is javasolt. Mivel a kazán üzeme nem, vagy csak faaprítékra automatizálható, így éves szinten 80% fűtőérték-hasznosulási fokot veszünk fel. A tűzifa ára 27 Ft/kg, a fűtőértéke pedig 15 MJ/kg. Ez 8,1 Ft/kWh fajlagos hőköltséget eredményez. A 13 500 kWh hőigényt 110 000 Ft-ból lehet finanszírozni. Ez az összehasonlítás egyik legalacsonyabb üzemeltetési költsége. A faelgázosítással üzemelő rendszer kialakításának bekerülési költsége ~900 ezer Ft.
Indoklás
Ezen fűtési módozat nagyfokú kényelmetlenséget okoz. A tüzelőanyagot itt is előre meg kell vásárolni egy fűtési idényre, száraz, védett helyen kell tárolni, és időről időre fel kell tölteni a kazánt, illetve időről időre ki kell üríteni a hamuládáját. A környezetre gyakorolt hatás kifejezetten jó, az összehasonlításban a legkisebb ökológiai terhelést jelenti eme fűtési módozat alkalmazása. A berendezés minimális mértékű villamos segédenergiát igényel az égési levegő optimális adagolására.
Értékelés
Értékelésünkben a faelgázosításra alapozott fűtési rendszer az alábbi pontszámokat érte el. az alábbi pontszámokat érte el.
- bekerülés: 5
- üzemeltetés/karbantartás: 10
- fűtéssel adódó kényelem: 1
- energiahordozóval történő ellátás biztonsága: 10
- alkalmazott technológia környezetre gyakorolt hatása: 10
7. Vegyestüzelés jó minőségű szénnel, magas hőmérsékletre méretezett hőleadókkal
A vegyestüzelésű berendezések többségükben kifejezetten rossz hatékonysággal működnek, a bevezetett fűtőértéknek csak 60-80%-át hasznosítják. Az alacsony hatékonyságot még megfejeli, hogy a legalacsonyabb teljesítményű tüzelőberendezés is többletteljesítményt nyújt az adódó legnagyobb hőigényhez képest, így itt is javasolt puffertároló tartály beépítése, amely elválasztja egymástól a termelést a felhasználástól. Éves szinten így 75% fűtőérték-hasznosulási hatékonyságot veszünk fel.
A jó minőségű szén ára 68 Ft/kg, a fűtőértéke pedig 26 MJ/kg. A számadatokat összeszorozva adódik egy 12,5 Ft/kWh fajlagos hőköltség. Jó minőségű szénnel tehát a példaház fűtése és melegvíz-előállítása 169 000 Ft-ból oldató meg. A kiépítés költsége ~600 ezer Ft, a berendezést nem kell (szokás) karbantartani.
Indoklás
Ezen fűtési módozat nagymértékű kényelmetlenséget okoz. A tüzelőanyagot előre meg kell vásárolni egy fűtési idényre. A kazán szakaszos üzemű, nehezen szabályozható, komoly mennyiségű szilárd égéstermék keletkezik. A környezetre gyakorolt hatás súlyos, mivel kifejezetten fosszilis energiát használunk. Az ellátás biztonsága jó: a fosszilis készletek között szénből rendelkezünk a leghosszabb ideig tartalékokkal.
Értékelés
Értékelésünkben a vegyestüzelésű kazánban történő szénfűtési rendszer az alábbi pontszámokat érte el.
- bekerülés: 8
- üzemeltetés/karbantartás: 7
- fűtéssel adódó kényelem:1
- energiahordozóval történő ellátás biztonsága:8
- alkalmazott technológia környezetre gyakorolt hatása:1
8. Hőtárolós kivitelű elektromos fűtés
Az elektromos fűtés kényelmes, nincs szükség külön hőleadó-oldali csövezés kialakítására, hiszen az ingatlan méretezett villamos hálózata szolgáltatja az egyedi fűtőberendezésekhez az energiát. A hőtároló berendezések – jó méretezés mellett – a kedvezményes időszakban felfűtik magukat, és eltárolják a csúcsüzemi vételezés időszakában történő felhasználásra is a hőenergiát. Üzemük nem tekinthető környezetbarátnak: a korábban a hőszivattyúknál kifejtett erőművi átalakítás rossz hatékonyságát eleve magában hordozza ez a rendszer.
A berendezéseknél számolható 100%-os hasznosítási mutató, azaz minden egyes kWh hőként fog hasznosulni a szekunder oldalon. Ezen összehasonlításban nehezen értelmezhető a bekerülési költség, ugyanis itt a hőleadók árával kell számolnunk, míg korábban a hőtermelőkkel számoltunk csak. Egy ~140 m² területű házban (példaházunk) a hőleadók ~1 millió Ft-os értékben kell, hogy beépítésre kerüljenek. Karbantartási igényük nincs, vagy minimális. A fajlagos hőköltség 30 Ft/kWh, ami 405 000 Ft éves fűtési és melegvíz-készítési költséget ad.
Értékelés
Értékelésünkben a vegyestüzelésű kazánban történő szénfűtési rendszer az alábbi pontszámokat érte el.
- bekerülés: 7
- üzemeltetés/karbantartás: 1
- fűtéssel adódó kényelem: 9
- energiahordozóval történő ellátás biztonsága: 9
- alkalmazott technológia környezetre gyakorolt hatása: 1
9. Direkt elektromos fűtés infrapanelekkel, elektromos radiátorokkal, elektromos padlófűtéssel
A hőtárolós kályháknál leírtak ezen fűtési módozatra is érvényesek. A nagy különbség az, hogy itt csak a használati meleg víz készítése tud kedvezményes villamos tarifával történni, ugyanis hőtároló kapacitása a felsorolt berendezéseknek nincsen, vagy csak korlátozott mértékű, így csakis csúcsidejű vételezéssel lehetséges a fűtési hőigényt kielégíteni. A költségek tehát: 2500 kWh x 30 Ft/kWh + 10 000 kWh x 50 Ft/kWh = 575 000 Ft/év. A bekerülési költség ~900 ezer Ft. A villamos fűtés precízen szabályozható, kényelmes, nincs karbantartási igénye, viszont nagyon drága az üzemeltetése.
Értékelés
Értékelésünkben a direkt elektromos fűtés az alábbi pontszámokat érte el.
- bekerülés: 7
- üzemeltetés/karbantartás: 1
- fűtéssel adódó kényelem: 10
- energiahordozóval történő ellátás biztonsága: 9
- alkalmazott technológia környezetre gyakorolt hatása: 1
A szubjektív pontrendszer alapján az alábbi értékek adódnak
- Hagyományos gázfűtés: 50×8 + 20×5 + 15×10 + 10×3 + 5×3 = 695 pont
- Kondenzációs gázkazános fűtés: 50×7 + 20×6 + 15×10 + 10×3 + 5×4 = 670 pont
- Levegős hőszivattyús fűtés: 50×2 + 20 × 7 + 15 × 10 + 10 × 8 + 5 × 5 = 495 pont
- Talajszondás hőszivattyús fűtés: 50×1 + 20×9 + 15×10 + 10×8 + 5×6 = 490 pont
- Fapellettel történő fűtés: 50×3 + 20×8 + 15×5 + 10×6 + 5×9 = 490 pont
- Faelgázosító kazánnal történő fűtés: 50×5 + 20×10 + 15×1 + 10×10 + 5×10 = 615 pont
- Vegyestüzelésű kazán szénfűtéssel: 50×8 + 20×7 + 15×1 + 10×8 + 5×1 = 640 pont
- Hőtárolós elektromos fűtés: 50×7 + 20×1 + 15×9 + 10×9 + 5×1 = 600 pont
- Direkt villamos fűtés: 50×7 + 20×1 + 15×10 + 10×9 + 5×1 = 615 pont
Az összesített, szubjektív értékelés alapján látszik, hogy nem véletlenül a legnépszerűbb fűtési módozat még ma is a gázfűtés. A vegyestüzeléssel működő szénfűtés az alacsony bekerülési költség és a viszonylag alacsony fajlagos hőköltség miatt egyre inkább terjedő alternatíva napjainkban. A viszonylag nagy beruházási költséggel járó fűtési módozatok a súlyozás okán erősen hátraszorulnak a listán, így nem meglepő a fapellettel, illetve talajszondás hőszivattyúval működő fűtés utolsó helyezése – ha mégoly környezetbarátok és kényelmesek is.
Amennyiben minden egyes szempontot azonos súllyal veszünk figyelembe, úgy az alábbi pontszámok adódnak:
- Hagyományos gázfűtés 580
- Kondenzációs gázkazános fűtés 600
- Levegős hőszivattyús fűtés 640
- Talajszondás hőszivattyús fűtés 680
- Fapellettel történő fűtés 620
- Faelgázosító kazánnal történő fűtés 720
- Vegyestüzelésű kazán szénfűtéssel 460
- Hőtárolós elektromos fűtés 540
- Direkt villamos fűtés 560
Konklúzió: amennyiben gondolatmenetünkben odáig jutunk, hogy minden tényezőt egyaránt fontosnak tartunk, úgy a faelgázosítással működő magas hőmérsékletű fűtés és az alacsony hőmérsékleten működő talajszondás hőszivattyús fűtés adódik optimális döntési alternatívának.
kényelem alapján | |
1–5. | hagyományos gázkazános fűtés, kondenzációs gázkazános fűtés, levegős hőszivattyús fűtés, talajszondás hőszivattyús fűtés, direkt elektromos fűtés |
6. | hőtárolós elektromos fűtés |
7. | fapellettel történő fűtés |
8. | faelgázosító kazánnal történő fűtés |
9. | vegyestüzelésű kazánnal történő szénfűtés |
bekerülési költség | |
1. | hagyományos gázkazánnal történő fűtés |
2. | vegyestüzelésű kazánnal történő szénfűtés |
3. | kondenzációs gázkazános fűtés |
4. | direkt elektromos fűtés |
5. | hőtárolós elektromos fűtés |
6. | faelgázosító kazánnal történő fűtés |
7. | fapellettel történő fűtés |
8. | levegős hőszivattyúval történő fűtés |
9. | talajszondás hőszivattyús fűtés |
üzemeltetési költség | |
1. | faelgázosító kazánnal való fűtés |
2. | talajszondás hőszi- vattyúval történő fűtés |
3. | levegős hőszivattyúval történő fűtés |
4. | vegyestüzelésű kazánnal történő szénfűtés |
5. | fapellettel történő fűtés |
6. | kondenzációs gázkazán-fűtés |
7. | hagyományos gázkazánnal történő fűtés |
8. | hőtárolós elektromos fűtés |
9. | direkt villamos fűtés |
ellátásbiztonság | |
1. | faelgázosítással történő fűtés |
2–5. | hőtárolós elektromos fűtés, direkt villamos fűtés, levegős hőszivattyús fűtés, talajszondás hőszivattyús fűtés |
6. | vegyestüzelésű szénfűtés |
7–8. | hagyományos és kondenzációs gázfűtés |
9. | fapellettel történő fűtés |
környezetre gyakorolt hatás | |
1. | faelgázosítással történő fűtés |
2. | fapellettel történő fűtés |
3. | talajszondás hőszivattyúval történő fűtés |
4. | levegős hőszivattyúval történő fűtés |
5. | kondenzációs gázkazánnal történő fűtés |
6. | hagyományos gázkazánnal történő fűtés |
7. | vegyestüzelésű szénfűtés |
8. | hőtárolós elektromos fűtés |
9. | direkt villamos fűtés |
Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.
Hasznos volt az ön számára a cikk?
Igen
Nem