1. Lapszám: 2021202020192018201720162015201420132012201120102009200820072006200520042003200220012000
2. január-februármárciusáprilismájusjúniusjúlius-augusztusszeptemberoktóbernovemberdecember

Fűtéstechnika

Mivel, hogyan fűtsünk? II.

2012/4. lapszám | Balajti Zsolt |  6423 |

Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Folytatjuk cikksorozatunkat, mégpedig a gáztüzelés után az egyéb fűtési módokkal. Érdemes feleleveníteni az előző lapszámunkban megjelenteket, de önállóan is élvezhető cikkünk.

3. Levegős hőszivattyú alacsony hőmérsékletre méretezett hőleadókkal

Ezen berendezések a klasszikus hűtési körfolyamatot alkalmazzák. A körfolyamatban az elpárologtatási hőt a környezeti levegő szolgáltatja. A berendezésnek számos előnye van: nyári hűtésre is alkalmas lehet, nincs égésterméke, nincs CO-mérgezésveszély. Legnagyobb hátránya viszont, hogy pon- tosan abban az időszakban alacsony a berendezés hatékonysága, amikor a leginkább kellene fűteni. A hőszivattyúk esetében a hatékonyságot a körfolyamatból elvont kondenzációs hő és a folyamat fenntartásához befektetett energia hányadosa adja. Magyarán: ha egy 4 kW pillanatnyi teljesítményű hőtermelő berendezésnél a villamos teljesítmény-felvétel 1 kW, akkor a berendezés munkaszáma 4.

A munkaszámot a szakmában gyakrabban előforduló „COP-érték” elnevezéssel látják el. Azonban még ez az érték sem mérvadó, különösen nem levegős hőszivattyúk esetében. Sokkal érdekesebb az SPF-érték, amely a COP-hoz hasonlóan szintén angol szavak kezdőbetűiből képzett mozaikszó, jelentése: idényhatékonysági tényező. A katalógusokban a gyártók– forgalmazók nem adnak (mert nem is tudnak adni) ilyen számadatot, ugyanis minden rendszerkialakítás, minden üzemeltetési körülmény más és más. A COP-érték mérésének egzakt körülményei vannak, így a berendezések egymással összevethetők, de egy-egy hőszivattyú COP-érték alapján egyéb más hőtermelővel sajnos nem összehasonlítható. Példánkban egy kifejezetten jó üzemeltetési körülmények között használt, jó nevű, jó műszaki színvonalat képviselő berendezéssel kapcsolatban publikált mérési eredményeket veszünk alapul.

A berendezés az alábbi adatokat produkálta:

• Január (fél hónap): külső átlaghőmérséklet: –1,6 °C, villamos fogyasztás: 563 kWh, kiadott hő: 1141 kWh.
• Február: külső átlaghőmérséklet: 2 °C, villamos fogyasztás: 645 kWh, kiadott hő: 1704 kWh.
• Március: külső átlaghőmérséklet: 7,1 °C, villamos fogyasztás: 483 kWh, kiadott hő: 1432 kWh.
• Április (fél hónap): külső átlaghőmérséklet: 9,5 °C, villamos fogyasztás: 168 kWh, kiadott hő: 571 kWh.

A kiragadott három hónap átlag- és összesített értékei: 4,3 °C, 1859 kWh, 4848 kWh. Mit lehet látni a számadatokból? A januári SPF-érték 2,03, a februári 2,64, a márciusi 2,96, az áprilisi 3,4, a három hónap pedig 2,61-es értéket ad. Sajnos csak ez a törtidőszaki egzakt mérés áll rendelkezésünkre, de nem hiszem, hogy távol állunk a valóságtól, ha éves szinten alkalmazzuk a végeredményül kijövő számadatokat (figyelembe véve, hogy január az év leghidegebb hónapja, valamint hogy nyáron csak meleg vizet „gyárt” a berendezés). Fajlagos hőköltség meghatározása: A 30 Ft-os, kedvezményes villamos energiatarifa 2,61-es SPF-értékkel 11,5 Ft/kWh fajlagos hőköltséget ad. A 13 000 kWh teljes hőigény 149 500 Ft éves üzemeltetési költséget fog nekünk jelenteni. A berendezést évente legalább egy alkalommal itt is célszerű karbantartatni (ami ráadásul garanciális kötelezettség is szokott lenni). Ennek költsége 30 000 Ft-tól nagyjából 60 000 Ft-ig terjed. A hőtermelő-oldali kialakításhoz szükséges épületgépészeti tervezés is, ugyanis ma még a berendezések többségének a külső hőmérséklet csökkenésével csökken a kiadott fűtőteljesítménye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 7 kW hőveszteségű ingatlanhoz ~12 kW névleges teljesítményű berendezés szükséges. Tervezéssel, kivitelezéssel együtt a létesítés költsége eléri a 2 millió Ft-ot (hőleadói oldalt nem számolva). Levegős hőszivattyúknál a kritikus alkatrész a kompresszor. Kompresszorokra azok gyártói általában 80 000 problémamentes üzemórát szoktak garantálni, ha nem extrém üzemi körülmények között használjuk a berendezést. Ez a gyakorlatban (évi 1400 üzemórával számolva, hűtést nem feltételezve!) 57 évet jelentene, tehát 15-20 év elvárható stabil üzemidővel számolhatunk.

Indoklás

A bekerülési és üzemeltetési költségek magukért beszélnek, az alacsony fűtési költ- séget csak egy jogszabályi változás tudja drágítani. A fűtési módozat a gázkazános üzem kényelmét biztosítja. A berendezés addig üzemel, amíg stabil a villamos energiahálózat, ami valamivel megbízhatóbb, mint a gázellátás. A környezetre gyakorolt hatás viszont vitatott: a primer energiahordozók nem minden esetben kifejezetten hatékony erőművi átalakítása, a villamos energia fogyasztókhoz történő veszteséges továbbítása azt eredményezi, hogy 1 kWh felhasznált villamos energia érdekében 2,5 kWh primer energiát kell a folyamat legelején betennünk. Származhat a villamos energia vízerőműből, szél- erőműtől, biomassza fűtőerőműtől, mely esetekben a veszteséges továbbítás jelenti csak a problémát, de hazánkban sajnos nem ez a jellemző, a fogyasztott villamos energia itthon túlnyomórészt nukleáris forrásból, gáz, szén, esetleg rosszabb minőségű szén eltüzeléséből (lignitből) kerül a háztartáshoz. A berendezések hűtési időszakban ráadásul kompresszoros üzemben dolgoznak, és a kondenzációs hő így eldobásra kerül, azaz a környezetet fűti.

Értékelés

Értékelésünkben a levegős hőszivattyús rendszer az alábbi pontszámokat érte el.

• bekerülés: 2
• üzemeltetés/karbantartás: 7
• fűtéssel adódó kényelem: 10
• energiahordozóval történő ellátás biztonsága: 8
• alkalmazott technológia környezetre gyakorolt hatása: 5

4. Talajszondás hőszivattyú alacsony hőmérsékletre méretezett hőleadókkal

Ezen berendezések is a klasszikus hűtési körfolyamatot alkalmazzák. A körfolyamatban itt az elpárologtatási hőt a talaj felső rétegeiben tárolt napenergia szolgáltatja. A talajszondás hőszivattyúk üzeme a levegős hőszivattyúkhoz képest sokkal stabilabb: a szonda hőmérséklete a fűtési időszakban jó méretezés mellett csak csekély mértékben változik, így SPF-értékre a 4-es számot bátran alkalmazhatjuk. Fajlagos hőköltség meghatározása: a 30 Ft-os, kedvezményes villamos energiatarifa 4- es SPF értékkel 7,5 Ft/kWh fajlagos hőköltséget ad. A 13 000 kWh teljes hőigény 97 500 Ft éves üzemeltetési költséget fog nekünk jelenteni. A berendezést évente legalább egy alkalommal itt is célszerű karbantartatni (ami ráadásul garanciális kötelezettség is szokott lenni).

Ennek költsége szintén 30 000 Ft-tól 60 000 Ft-ig terjed. A hőtermelő-oldali kialakításhoz itt kifejezetten szükséges épületgépészeti tervezés, felelős felhasználó ezt nem akarja megspórolni. A 80 000 stabil üzemóra gyakorlatban (évi 1800 üzemórával számolva, kompresszoros hűtést nem feltételezve!) 44 évet jelent. A 15-20 év gondmentes üzem talajszondás hőszivattyúk esetében is elvárható. Talajszondás hőszivattyús rendszert kialakítani nem olcsó: a beruházás költsége a 2,5-4 millió Ft-ot is elérheti, ami, akárhogy is nézzük, többszöröse a gázfűtésének.

Indoklás

A bekerülési és üzemeltetési költségek itt is magukért beszélnek, az alacsony fűtési költséget csak egy jogszabályi változás tudja drágítani. Ezen fűtési módozat is a gázkazános üzem kényelmét biztosítja. A környezetre gyakorolt hatást a levegős hőszivattyúk esetében már kifejtettük. Nagy különbözőség a hűtési időszak-ban adódik: a talajszondás hőszivattyúk hőnyerő oldala nyári üzemben kiválóan alkalmazható passzív hűtésre, ezáltal kompresszormunka nélkül, kifejezetten alacsony költséggel hűteni is tudunk.

Értékelés

Értékelésünkben a talajszondás hőszivattyús rendszer az alábbi pontszámokat érte el.

• bekerülés: 1
• üzemeltetés/karbantartás: 9
• fűtéssel adódó kényelem: 10
• energiahordozóval történő ellátás biztonsága: 8
• alkalmazott technológia környezetre gyakorolt hatása: 6

5. Fapelletre alapozott fűtés magas hőmérsékletre méretezett hőleadókkal

A fapellet faipari, bútorgyártási hulladékból készülő fűtőanyag. Fűtőértéke a tűzifáéval egyenértékű, bizonyos esetekben kis mértékben még jobb is. Megjelenése: 6-10 mm átmérőjű, hengeres kialakítású, 1-3 cm hosszúságú préselmény. Könnyen adagolható, az ezzel az anyaggal működő fűtési folyamat könynyen automatizálható. Hátránya, hogy a fűtőberendezések névleges teljesítményük ~30%-a alá nem tudnak leszabályozni, részterhelésen pedig rossz a hatásfokuk.

Az alkalmazásukhoz javasolt puffertároló tartály beépítése, amely enyhíti a rossz hatásfokú tüzelés gondját, valamint az optimális üzemhez tartozó fűtőteljesítmény és az éppen adott pillanatban szükséges fűtési hőigény közötti különbség problémáját. A fapelletre alapozott tüzelőberendezés üzeme CO2-semleges, ugyanis a tüzelőanyag csak annyi CO2-t juttat vissza a környezetbe, amennyit az alapanyagául szolgáló növény élete során megkötött. Amennyiben korom- és pernyeleválasztót is tartalmaz(na) az égéstermék-elvezetés, úgy a károsanyag-kibocsátás zéró értékre adódik. A tüzelőberendezésekre a gyártók többsége ma már 90% feletti hatékonyságot ír. A probléma az, hogy ezek az adatok nem éves szinten értelmezendők, ugyanis nem kalkulálnak a begyújtással, és a még puffertartály alkalmazása mellett is adódó gyakori kedvezőtlenebb üzemmel. Az éves hatékonyságra jóindulattal ennek megfelelően 85% fűtőérték-hasznosulási fokot veszünk fel. A fapellettel üzemelő rendszer kialakításának költsége ~1,8 millió Ft. A 63 Ft-os bruttó kg-onkénti ár, a 19 MJ/kg fűtőérték és a 85% hatásfok 14 Ft/kWh fajlagos hőköltséget eredményez. A 13 500 kWh hőigény fedezésének költsége így 190 000 Ft-ra adódik. A berendezést két-háromévente szintén célszerű karbantartatni. Egy- egy karbantartás költsége 30-60 ezer Ft-ra adódik.

Indoklás

Ezen fűtési módozat bizonyos mértékű kényelmetlenséget sajnos okoz. A tüzelőanyagot előre meg kell vásárolni egy fűtési idényre, időről időre fel kell tölteni a napi/heti tüzelőanyag-tárolót, és időről időre ki kell üríteni a hamuládát. A környezetre gyakorolt hatás a fentebb kifejtett indokok alapján kifejezetten jó. A berendezés minimális mértékű villamos segédenergiát igényel begyújtásra és az égési levegő optimális adagolására. A fapellet előállítása szintén energia-befektetéssel jár.

Értékelés

Értékelésünkben a fapelletre alapozott fűtési rendszer az alábbi pontszámokat érte el. az alábbi pontszámokat érte el.

• bekerülés: 3
• üzemeltetés/karbantartás: 8
• fűtéssel adódó kényelem: 5
• energiahordozóval történő ellátás biztonsága: 6
• alkalmazott technológia környezetre gyakorolt hatása: 9

6. Tűzifa- gázosítással működő kazánnal történő üzem magas hőmérsékletremé retezett hőleadókkal

A tűzifa az elérhető egyik legolcsóbb energiaforrás, alkalmazása szintén CO2-semleges. Hogy jó fűtőértéket tudjunk a fűtőberendezésben produkálni, minimum 2 éves szárítás után célszerű a fát elégetni. Ekkor – ha megfelelők voltak a tárolás körülményei – már légszáraz a fa (nedvessége 20 tf% alatti), így az égetéssel felszabaduló hő nem elsősorban a nedvességtartalom elpárologtatására hasznosul, hanem tényleges fűtőenergiát eredményez.

A berendezést két-háromévente szintén célszerű karbantartatni. Egy-egy karbantartás költsége 30-60 ezer Ft-ra adódik. A puffertároló tartály beépítése itt is javasolt. Mivel a kazán üzeme nem, vagy csak faaprítékra automatizálható, így éves szinten 80% fűtőérték-hasznosulási fokot veszünk fel. A tűzifa ára 27 Ft/kg, a fűtőértéke pedig 15 MJ/kg. Ez 8,1 Ft/kWh fajlagos hőköltséget eredményez. A 13 500 kWh hőigényt 110 000 Ft-ból lehet finanszírozni. Ez az összehasonlítás egyik legalacsonyabb üzemeltetési költsége. A faelgázosítással üzemelő rendszer kialakításának bekerülési költsége ~900 ezer Ft.

Indoklás

Ezen fűtési módozat nagyfokú kényelmetlenséget okoz. A tüzelőanyagot itt is előre meg kell vásárolni egy fűtési idényre, száraz, védett helyen kell tárolni, és időről időre fel kell tölteni a kazánt, illetve időről időre ki kell üríteni a hamuládáját. A környezetre gyakorolt hatás kifejezetten jó, az összehasonlításban a legkisebb ökológiai terhelést jelenti eme fűtési módozat alkalmazása. A berendezés minimális mértékű villamos segédenergiát igényel az égési levegő optimális adagolására.

Értékelés

Értékelésünkben a faelgázosításra alapozott fűtési rendszer az alábbi pontszámokat érte el. az alábbi pontszámokat érte el.

• bekerülés: 5
• üzemeltetés/karbantartás: 10
• fűtéssel adódó kényelem: 1
• energiahordozóval történő ellátás biztonsága: 10
• alkalmazott technológia környezetre gyakorolt hatása: 10

7. Vegyestüzelés jó minőségű szénnel, magas hőmérsékletre méretezett hőleadókkal

A vegyestüzelésű berendezések többségükben kifejezetten rossz hatékonysággal működnek, a bevezetett fűtőértéknek csak 60-80%-át hasznosítják. Az alacsony hatékonyságot még megfejeli, hogy a legalacsonyabb teljesítményű tüzelőberendezés is többletteljesítményt nyújt az adódó legnagyobb hőigényhez képest, így itt is javasolt puffertároló tartály beépítése, amely elválasztja egymástól a termelést a felhasználástól. Éves szinten így 75% fűtőérték-hasznosulási hatékonyságot veszünk fel.

A jó minőségű szén ára 68 Ft/kg, a fűtőértéke pedig 26 MJ/kg. A számadatokat összeszorozva adódik egy 12,5 Ft/kWh fajlagos hőköltség. Jó minőségű szénnel tehát a példaház fűtése és melegvíz-előállítása 169 000 Ft-ból oldató meg. A kiépítés költsége ~600 ezer Ft, a berendezést nem kell (szokás) karbantartani.

Indoklás

Ezen fűtési módozat nagymértékű kényelmetlenséget okoz. A tüzelőanyagot előre meg kell vásárolni egy fűtési idényre. A kazán szakaszos üzemű, nehezen szabályozható, komoly mennyiségű szilárd égéstermék keletkezik. A környezetre gyakorolt hatás súlyos, mivel kifejezetten fosszilis energiát használunk. Az ellátás biztonsága jó: a fosszilis készletek között szénből rendelkezünk a leghosszabb ideig tartalékokkal.

Értékelés

Értékelésünkben a vegyestüzelésű kazánban történő szénfűtési rendszer az alábbi pontszámokat érte el.

• bekerülés: 8
• üzemeltetés/karbantartás: 7
• fűtéssel adódó kényelem:1
• energiahordozóval történő ellátás biztonsága:8
• alkalmazott technológia környezetre gyakorolt hatása:1

8. Hőtárolós kivitelű elektromos fűtés

Az elektromos fűtés kényelmes, nincs szükség külön hőleadó-oldali csövezés kialakítására, hiszen az ingatlan méretezett villamos hálózata szolgáltatja az egyedi fűtőberendezésekhez az energiát. A hőtároló berendezések – jó méretezés mellett – a kedvezményes időszakban felfűtik magukat, és eltárolják a csúcsüzemi vételezés időszakában történő felhasználásra is a hőenergiát. Üzemük nem tekinthető környezetbarátnak: a korábban a hőszivattyúknál kifejtett erőművi átalakítás rossz hatékonyságát eleve magában hordozza ez a rendszer.

A berendezéseknél számolható 100%-os hasznosítási mutató, azaz minden egyes kWh hőként fog hasznosulni a szekunder oldalon. Ezen összehasonlításban nehezen értelmezhető a bekerülési költség, ugyanis itt a hőleadók árával kell számolnunk, míg korábban a hőtermelőkkel számoltunk csak. Egy ~140 m² területű házban (példaházunk) a hőleadók ~1 millió Ft-os értékben kell, hogy beépítésre kerüljenek. Karbantartási igényük nincs, vagy minimális. A fajlagos hőköltség 30 Ft/kWh, ami 405 000 Ft éves fűtési és melegvíz-készítési költséget ad.

Értékelés

Értékelésünkben a vegyestüzelésű kazánban történő szénfűtési rendszer az alábbi pontszámokat érte el.

• bekerülés: 7
• üzemeltetés/karbantartás: 1
• fűtéssel adódó kényelem: 9
• energiahordozóval történő ellátás biztonsága: 9
• alkalmazott technológia környezetre gyakorolt hatása: 1

9. Direkt elektromos fűtés infrapanelekkel, elektromos radiátorokkal, elektromos padlófűtéssel

A hőtárolós kályháknál leírtak ezen fűtési módozatra is érvényesek. A nagy különbség az, hogy itt csak a használati meleg víz készítése tud kedvezményes villamos tarifával történni, ugyanis hőtároló kapacitása a felsorolt berendezéseknek nincsen, vagy csak korlátozott mértékű, így csakis csúcsidejű vételezéssel lehetséges a fűtési hőigényt kielégíteni. A költségek tehát: 2500 kWh x 30 Ft/kWh + 10 000 kWh x 50 Ft/kWh = 575 000 Ft/év. A bekerülési költség ~900 ezer Ft. A villamos fűtés precízen szabályozható, kényelmes, nincs karbantartási igénye, viszont nagyon drága az üzemeltetése.

Értékelés

Értékelésünkben a direkt elektromos fűtés az alábbi pontszámokat érte el.

• bekerülés: 7
• üzemeltetés/karbantartás: 1
• fűtéssel adódó kényelem: 10
• energiahordozóval történő ellátás biztonsága: 9
• alkalmazott technológia környezetre gyakorolt hatása: 1

A szubjektív pontrendszer alapján az alábbi értékek adódnak

• Hagyományos gázfűtés: 50×8 + 20×5 + 15×10 + 10×3 + 5×3 = 695 pont
• Kondenzációs gázkazános fűtés: 50×7 + 20×6 + 15×10 + 10×3 + 5×4 = 670 pont
• Levegős hőszivattyús fűtés: 50×2 + 20 × 7 + 15 × 10 + 10 × 8 + 5 × 5 = 495 pont
• Talajszondás hőszivattyús fűtés: 50×1 + 20×9 + 15×10 + 10×8 + 5×6 = 490 pont
• Fapellettel történő fűtés: 50×3 + 20×8 + 15×5 + 10×6 + 5×9 = 490 pont
• Faelgázosító kazánnal történő fűtés: 50×5 + 20×10 + 15×1 + 10×10 + 5×10 = 615 pont
• Vegyestüzelésű kazán szénfűtéssel: 50×8 + 20×7 + 15×1 + 10×8 + 5×1 = 640 pont
• Hőtárolós elektromos fűtés: 50×7 + 20×1 + 15×9 + 10×9 + 5×1 = 600 pont
• Direkt villamos fűtés: 50×7 + 20×1 + 15×10 + 10×9 + 5×1 = 615 pont

Az összesített, szubjektív értékelés alapján látszik, hogy nem véletlenül a legnépszerűbb fűtési módozat még ma is a gázfűtés. A vegyestüzeléssel működő szénfűtés az alacsony bekerülési költség és a viszonylag alacsony fajlagos hőköltség miatt egyre inkább terjedő alternatíva napjainkban. A viszonylag nagy beruházási költséggel járó fűtési módozatok a súlyozás okán erősen hátraszorulnak a listán, így nem meglepő a fapellettel, illetve talajszondás hőszivattyúval működő fűtés utolsó helyezése – ha mégoly környezetbarátok és kényelmesek is.

Amennyiben minden egyes szempontot azonos súllyal veszünk figyelembe, úgy az alábbi pontszámok adódnak:

• Hagyományos gázfűtés 580
• Kondenzációs gázkazános fűtés 600
• Levegős hőszivattyús fűtés 640
• Talajszondás hőszivattyús fűtés 680
• Fapellettel történő fűtés 620
• Faelgázosító kazánnal történő fűtés 720
• Vegyestüzelésű kazán szénfűtéssel 460
• Hőtárolós elektromos fűtés 540
• Direkt villamos fűtés 560

Konklúzió: amennyiben gondolatmenetünkben odáig jutunk, hogy minden tényezőt egyaránt fontosnak tartunk, úgy a faelgázosítással működő magas hőmérsékletű fűtés és az alacsony hőmérsékleten működő talajszondás hőszivattyús fűtés adódik optimális döntési alternatívának.

kényelem alapján
1–5.	hagyományos gázkazános fűtés, kondenzációs gázkazános fűtés, levegős hőszivattyús fűtés, talajszondás hőszivattyús fűtés, direkt elektromos fűtés
6.	hőtárolós elektromos fűtés
7.	fapellettel történő fűtés
8.	faelgázosító kazánnal történő fűtés
9.	vegyestüzelésű kazánnal történő szénfűtés
bekerülési költség
1.	hagyományos gázkazánnal történő fűtés
2.	vegyestüzelésű kazánnal történő szénfűtés
3.	kondenzációs gázkazános fűtés
4.	direkt elektromos fűtés
5.	hőtárolós elektromos fűtés
6.	faelgázosító kazánnal történő fűtés
7.	fapellettel történő fűtés
8.	levegős hőszivattyúval történő fűtés
9.	talajszondás hőszivattyús fűtés
üzemeltetési költség
1.	faelgázosító kazánnal való fűtés
2.	talajszondás hőszi- vattyúval történő fűtés
3.	levegős hőszivattyúval történő fűtés
4.	vegyestüzelésű kazánnal történő szénfűtés
5.	fapellettel történő fűtés
6.	kondenzációs gázkazán-fűtés
7.	hagyományos gázkazánnal történő fűtés
8.	hőtárolós elektromos fűtés
9.	direkt villamos fűtés
ellátásbiztonság
1.	faelgázosítással történő fűtés
2–5.	hőtárolós elektromos fűtés, direkt villamos fűtés, levegős hőszivattyús fűtés, talajszondás hőszivattyús fűtés
6.	vegyestüzelésű szénfűtés
7–8.	hagyományos és kondenzációs gázfűtés
9.	fapellettel történő fűtés
környezetre gyakorolt hatás
1.	faelgázosítással történő fűtés
2.	fapellettel történő fűtés
3.	talajszondás hőszivattyúval történő fűtés
4.	levegős hőszivattyúval történő fűtés
5.	kondenzációs gázkazánnal történő fűtés
6.	hagyományos gázkazánnal történő fűtés
7.	vegyestüzelésű szénfűtés
8.	hőtárolós elektromos fűtés
9.	direkt villamos fűtés

---

---

---