Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Hibaforrások: a kivitelező, a szervizes és a tulaj

Egy igazságügyi szakértő naplójából

2012/4. lapszám | Kovács István |  2055 |

Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Idézek egy régi írásomból: „De mi a helyzet a szilárdtüzelésű berendezésekkel? Elmondom. Ez senki földje a fűtéstechnikában.” Olyannyira látható volt már ez 2007-ben Milánóból, hogy a velem kapcsolatban lévő gyár tulajdonosa nem csak szervizhálózat, hanem az üzembe helyezők megszervezésére is megbízást adott. Természetesen a szakemberek, akiknek a segítségét igénybe kívántam venni, és vettem is, a gázos szakma krémje, lehetőleg biztonsági felülvizsgálók. 

Bonyolítja még a szakmai szempontból történő válogatást, hogy ebben a körben érteni kell, nem is akármilyen szinten, alapossággal, felelősen a berendezések műszaki tartalmához, mivel a felhasznált fűtőanyag nem csak szén, fa, hanem erőteljesen nyomulnak előre a már-már a gáz komfortfokozatával bíró, pellet fűtőanyaggal működő víz- és légfűtésű berendezések. Ez csupa kéményt igényelő készülék, különböző teljesítményekkel, kéményigényekkel. Teljesítmények: 7,2-300 kW-ig! Tehát itt már igen komoly előkészítésekről is szó lehet, valamint a spontán vásárlás és beszerelés is képbe jön. Természetesen sokszor szakember igénybe vétele nélkül.

Milyen szakmákról van szó?

Kéményépítő; kéményseprő; központi fűtésszerelő/gázszerelő; vízteres fás kandallók esetén kandallóépítő (szépész); pelletfűtésű, valamint automata szenes kazánok, faelgázosítók esetén gyártó által kiképzett üzembe helyező. A ma már szinte mindennapos, különböző fűtési és HMV-előállító alternatívák összeépítése esetén egy elektromos szakember. Tehát ma már egy aránylag egyszerűnek tűnő vizes kazán biztonságos üzembe állítása sem oly egyszerű, mint amilyennek látszik, vagy egyesek látni vélik. Ma már mindennapos, hogy a gázfűtés alternatívájaként vagy akár elsődleges fűtésként más megoldást keres a végfelhasználó. Újonnan épülő ház esetén kicsit talán könnyebb, mivel ott (talán) épületgépész tervező munkáját is igénybe veszik. Jobb esetben olyanét, aki nemcsak tudja, mit tervez, de felelősséggel viseltetik az elkészülte utáni működésre is. Emiatt folyamatosan megjelenik a kivitelezés helyszínén, konzultál a kivitelezést végző szakemberekkel. A másik, jelenleg többször előforduló lehetőség a meglévő fűtésrendszerre alternatív megoldás létrehozása. No, itt már bonyolultabb kicsit a helyzet. Lehet, hogy a gondolat egy „multi” áruház reklámja hatására születik, figyelmen kívül hagyva a berendezés megfelelőségét arra a funkcióra, amit elvárnak tőle. Aztán a következő baljós kezdet, mikor akár a szakkereskedés eladójával „terveztetik” meg a jövőbeli kialakítást. Azt már le sem írom, mi fogja a kereskedőt motiválni a tanácsosztásban. Mert osztani fog! (Tisztelet annak a kevés kivételnek, aki rendelkezik valós szakember-ajánlási lehetőséggel.) Tehát az indíttatás sem egyszerű. Aztán már az első pillanatban el kell dönteni az áhított berendezés kapcsolatát, illeszkedését, megfelelőségét a már meglévő kéménnyel. Ha új kéményt kell építeni, az műszakilag könnyebb, bár egy már évek óta lakott épületben épített kémény kivitelezési munkálatai a háziasszonyokat „lelkileg” kicsit megviselik. Amennyiben megoldható, szakaszos üzemű szilárdfűtő berendezések esetében (automata berendezések) mellőzzük a külső szerelt kéményt. Ez bizonyos esetekben a fogyasztói és szervizes rémálom kategóriája, még abban az esetben is, amennyiben minden szakmai elvárásnak megfelel. Jelentsük ki bátran: ezek a kémények, megfelelő hőtartás hiányában, bizonyos helyzetekben képtelenek indítási huzatot produkálni, feladatukat ellátni. További vizsgálat tárgya, illetve figyelemközpont lehet az, hogy a berendezések füstgáz-hőmérsékletét egyre alacsonyabb értéken kívánja a „haladás” tartani. Ez természetesen a szilárdfűtés égéstermék-elvezetésének elég sok problémáját okozza. Ma egy valamit magára adó szakember csak akkor kerül kapcsolatba kémény-füstcsövezéssel, ha előtte a helyi kéményseprő pozitív írásos megnyilatkozását magáénak tudhatja. E nélkül egy normál kandallóbekötés is életveszélyes. A következő komoly hiba a megfelelő légellátás biztosítása nélküli bekötés. És én egyáltalán nem rajongok azért, hogy nehéz ezrekért készítsenek egy több oldalas írást, nevezzük, aminek akarjuk, arról a légbeejtőről, aminek a berendezéshez szükséges nagyságát a gyártó a gépkönyvben megadta. Ezen is múlik a szabálytalan bekötések jó része.

Téves gondolatok

A ma forgalmazott berendezések java valamiféle ventilátoros légellátással van szerelve. Ebből a szakemberek jó része, tervezőtől kéményesig azt a képzetet bírja, hogy úgynevezett turbós berendezéssel van dolga. A fogyasztói gondolat meg éppen az, hogy talán nem is igényel kéményt, elég, ha a szomszéd orra alá vagy az udvar hátulja felé kidugott égéstermék-elvezető csövön kinyomja azt a fránya füstöt. További gondolatok, hogy nem kell ide valami jó huzatú kémény, hiszen majd tolom a rőzsét befelé a tűztérbe, a ventilátor meg tolja ki a füstöt a gyenge, éppen kéménynek nem nevezhető, „függőleges műtárgyon”. A gépkönyvek egyértelműen leírják a berendezések huzatigényét. A kéményméretek, -átmérők, kivéve a kisebb teljesítményű, pellet fűtőanyaggal működő berendezéseket (80 mm-es füstcsonk), adják magukat. A magasság, az matematika. Ennek a számításnak az elvégzése már tervezői feladat (lehetne). Nagyon sok szakember akar úgy szerelni, berendezést telepíteni, hogy kizárólag a saját (legtöbbször helytelen) gondolataival szerel, áthágva minden szakmai, biztonsági és működési lehetőséget, mely a normális működést biztosítja.

Nem beszélve a fogyasztói lelkekben ütött résről, mely abból fakad, hogy saját hibájának elkendőzése okán a gyártó elmarasztalására tesz utalást a helytelenül kivitelező szaki. És jön a szervizes, beüzemelő. Megállapít, indokol, érvel. De pályafutásom során nem tudtam olyan „cizelláltan” elmondani egy ilyen elfuserált munka végzőjének a hibáját, hogy ne személyes megtámadtatásnak vegye. Végső indoklásom nagyon sok kilátástalan vita után az: „Önnek, tisztelt kivitelező, nem a felülbírálat lett volna a feladata, hanem a dolog előírás szerinti, az elvárható szakmai színvonalon való beszerelése!” Nem örülnek. Tehát csak elérkeztek a szilárdtüzelésű berendezéseket gyártó cégek is arra a pontra, ahonnan már nem lehet a beszerelőre bízni az első begyújtás amúgy nagyon örömteljes elvégzését. Az első begyújtás előtt bizony meg kell győződni a biztonsági szerelvények meglétéről, azok működőképességéről, funkciójuk ellátására való képességükről. Meg kell vizsgálni a kémény megfelelőségét, annak igazolványait. Meg kell vizsgálni az összeépített berendezések egymásra hatását, együtt funkcionálásának kizárását, hogy mindig az előnyt élvező működjön, úgy kiszolgáló, mint kiszolgált funkcióban. Alaposan vizsgálni kell a hőszükségletet, annak berendezésenkénti meglétét. Nincs olyan, hogy ezzel csak rásegítek! Mire? Ha egy szilárdfűtésű berendezést begyújtok, annak egy vízhőmérséklet elérése után a többi berendezést ki kell zárnia a hőtermelésből! A szilárdfűtésű vízteres, nem automata berendezéseknél keletkezett hőt kényszeresen el kell használni. Ha van rá szükség, ha nincs. Vissza kicsit a kéményekhez. A kémény az egyik legfontosabb tüzeléstechnikai résztvevő életvédelmi szempontból. Ez nem jelentheti azt, hogy felesleges költségeket idézzünk elő a fogyasztóknak (lásd a lépten-nyomon szereltetett tetőjárda, füstelvezetés légutánpótlás-terv stb.). Tartalékfűtésnek lennie kell! Ezzel egyet kell érteni. De ne lehessen tartalékfűtés az a hősugárzó, amely nem működik abban az esetben, ha áramkimaradás miatt állt meg a gázkazán. Legyen elfogadható egy szünetmentes tápegység, egy aggregátor, mint a tartalékfűtések járulékos segítője. De valamilyen legyen! És legyen vége a kéményseprők és épületgépészek szinte antagonisztikus ellentétének. És kívánom a kéményseprőknek azt, hogy ha látjuk őket az utcán, akkor újra a gombunkat keressük, és ne különböző pejoratív történetek jöjjenek elő az emlékezetünkből.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem