Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Meddig terjed a megbízó felelőssége?

2012/6. lapszám | Fábián Attila |  5869 |

Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Kártérítési pert indított Péli Csaba vállalkozó az OTP ellen, miután cégét nem fizette ki a generálkivitelezéssel megbízott fővállalkozó Kyzover Kft. a mórahalmi bankfiók gépészeti felújítását követően. A Kyzover a többi alvállalkozónak sem fizetett, és a munkálatok befejezése után két hónappal fizetésképtelenséget jelentett, így a felszámoló a pénzbeli követeléseket behajthatatlannak tartja. Péli, aki közel két éve harcol a pénzéért és igazáért, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvényben látja a reményt. Egy nyert per esetén a vállalkozó példáján felbuzdulva kártérítési perek lavinája indulhatna el, de az eredményre egyelőre még várni kell.

Meddig terjed a megbízó felelőssége?

Kártérítési pert indított Péli Csaba vállalkozó az OTP ellen, miután cégét nem fizette ki a generálkivitelezéssel megbízott fővállalkozó Kyzover Kft. a mórahalmi bankfiók gépészeti felújítását követően. A Kyzover a többi alvállalkozónak sem fizetett, és a munkálatok befejezése után két hónappal fizetésképtelenséget jelentett, így a felszámoló a pénzbeli követeléseket behajthatatlannak tartja. Péli, aki közel két éve harcol a pénzéért és igazáért, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvényben látja a reményt. Egy nyert per esetén a vállalkozó példáján felbuzdulva kártérítési perek lavinája indulhatna el, de az eredményre egyelőre még várni kell.

Az OTP mórahalmi fiókját 2010-ben újíttatta fel a bank, az edelényi székhelyű Kyzover Kft.-vel. (A Kyzover Kft. a mórahalmi bankfiók felújítása előtt már több OTP-fiók rekonstrukcióját végezte, így többek között a szikszóiét, a vásárosnaményiét, az újfehértóiét, és ózdiét, valamint a kazincbarcikaiét.) Az építési szerződést március 16-án kötötte meg a bank és a generálkivitelező. A szennyvízellátási, központi fűtési, gáz- és csőszerelési, valamint a szigetelési feladatokat Péli Csaba végezte cégével, a Noli Kft.-vel, mely munkák díja 1,8 millió forint plusz áfa lett volna. A mórahalmi munkálatok kivitelezését 90 százalékban szegedi és környéki vállalkozók végezték, mondta Péli Csaba, majd hozzátette, hogy az ő tudomása szerint a 6 alvállalkozóból 5 egy fillért sem kapott az elvégzett munka után. A munkálatok megkezdése után a Noli Kft. 2010. május 6-i keltezésű, 500 ezer forintról szóló részszámláját még kifizette a Kyzover, a következő, június 14-i, teljesítésigazolás alapján kibocsátott számlát azonban már nem.

Felszívódó pénzek

A munka befejezése után a fővállalkozó és generálkivitelező Kyzover Kft. benyújtotta a számlát az OTP-nek, aki ezt ki is fizette három részletben, de a fővállalkozó már semmit nem fizetett az alvállalkozóknak, mert röviddel ezután fizetésképtelenné vált és csődbe ment. A csőd bejelentését követően a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság megkezdte a kft. felszámolását 2011 februárjában. Bár a papírok szerint a Kyzover Kft. 70 millió forint nyereségtartalékkal rendelkezett, ennek ellenére a felújítás után két hónappal ebből a pénzből egy forint se volt meg. A felszámolóbiztos mind a Noli Kft., mind a többi alvállalkozó követelését behajthatatlannak nyilvánította. Péli Csaba feljelentést tett a Kyzover ellen a rendőrségen és az adóhatóságnál is.

Védelem papíron

A részbeni, illetve ki nem fizetés után Péli Csaba nem hagyta annyiban a dolgot, és az 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről 39/A paragrafus 6. pontja alapján kártérítési pert indított a munkát megrendelő OTP Bank ellen. A fent említett törvény szerint: „Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező az építési szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől.” A törvényszöveg idézett szakaszában látja a fogódzkodót a vállalkozó, aki szerint az OTP csak akkor fizethette volna ki a Kyzovernek a végszámlát, miután a fővállalkozó maradéktalanul és bizonyítottan kifizette az alvállalkozókat. A törvény az alvállalkozók védelmére jött létre, hogy megakadályozza a szándékos nem-fizetéseket, ennek ellenére a Szegedi Városi Bíróság 2011 novemberében azzal az indokkal utasította el a Noli Kft. kártérítési keresetét, hogy az OTP és a fővállalkozó Kyzover Kft. által megkötött építési szerződésben nem szerepeltek alvállalkozók. Az OTP műszaki ellenőrei folyamatosan ellenőrizték, hogy kik tartózkodnak a munkaterületen, és csak az alvállalkozók aláírásával ellátott átadási jegyzőkönyveket vették át, így Péli Csaba számára sokáig fel sem merült, hogy a cége nem szerepelt a megbízó és generálkivitelező közötti szerződésben. Mivel a megrendelő és a kivitelező szerződésébe harmadik fél általában nem tekinthet bele az üzleti titokra való tekintettel, így erről evidens módon Péli sem tudott.

Első fokon visszadobva

Péli Csaba az elsőfokú eljárás során tizenhárom bizonyítási indítványt terjesztett az igazságszolgáltatás felé arra vonatkozóan, hogy az OTP-nek tudnia kellett a Noli Kft. alvállalkozóként való közreműködéséről. Ezt bizonyítja az is, hogy a felújítás végén, a műszaki átadáskor, a megrendelő OTP-t képviselő átvevőbizottság megkövetelte az alvállalkozóktól, hogy saját kezűleg és cégszerűen írják alá az átadási naplókat. Ezen felül az OTP a Noli Kft.-től kért hároméves garanciát a gépészeti munkákra, nem pedig a fővállalkozó-generálkivitelezőtől. Ezek alapján Péli úgy értelmezte, hogy a megbízó cég ráutaló magatartása alapján – az ellenőrzések után „hagyták” őket dolgozni a munkaterületen, mint alvállalkozókat – az OTP tulajdonképpen elismerte és tudomásul vette jelenlétüket, így felelősek az alvállalkozókat érintő kifizetésekkel kapcsolatban. Péli kérte a bíróságtól, hogy idézzék be és hallgassák ki tanúként a többi alvállalkozót, a műszaki ellenőrt, valamint az OTP alkalmazásában álló és a mun- kálatok ideje alatt a bankot képviselő személyt.

A tárgyalás során a bank ügyvédje kérte a bizonyítási indítványok elutasítását, aminek a bíróság első fokon helyt adott. A 2011 novemberében hozott első fokú ítélet a Kyzover Kft.-t marasztalta el, mivel a fővállalkozó az alvállalkozókat szerződés nélkül vonta be a munkálatokba, így szerződésszegést követett el. A bíróság álláspontja szerint „nem várható el a megrendelő OTP-től, hogy a szerződésszegéssel igénybe vett alvállalkozók vállalkozói díjának kifizetését vizsgálja.” A bíróság arra is hivatkozott továbbá, hogy a Noli Kft. nem jelentette alvállalkozói státuszát írásban az OTP-nek. Péli Csaba szerint erre egy jogszabály sem kötelezi az alvállalkozókat, majd hozzátette, hogy némi reményt ad a küzdelmükben, hogy bár első fokon a bíróság elutasította a bizonyítási indítványokat, az időközben megtörtént másodfokú tárgyaláson a bíróság mégis úgy találta, hogy amennyiben bizonyíthatóan tudott a megbízó cég az alvállalkozók jelenlétéről, akkor felmerülhet az OTP kártérítési felelőssége. Péli Csaba azt szeretné, ha ez a per nem az OTP-ről és nem a Noli Kft.-ről szólna, hanem arról, hogy a valós életben érvényt szerezzenek a törvényeknek. Ha ugyanis pert nyer, akkor ez minden megbízó cégnek – legyen az állami, önkormányzati vagy magánvállalkozás – intő példa lesz arra nézve, hogy van anyagi felelősségük a generálkivitelező megválasztásakor, és ha a „hanyagságuk” miatt kár éri az alvállalkozókat, akkor ők is felelősségre vonhatók anyagilag, nem csak a munkálatok után hirtelen fizetésképtelenné váló generálkivitelezők.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem