Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

A szivárgástól a bíróságig

2012/5. lapszám | Fábián Attila |  2396 |

Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A téli hónapok során újra és újra előkerült a gázrobbanások és szén- monoxid mérgezések témája. A balesetek sok áldozatot követelnek, és az esetek döntő többségében megelőzhető lenne a baj, ha a fogyasztók körültekintőbbek lennének, de nagy a felelősség a szakemberek és a rendvédelmi szervek vállán a megelőzés és a gyors és hatékony kárenyhítés területén. Összefoglalókban bemutatjuk, hogy melyek azok a leggyakoribban előforduló jelenségek, amelyek balesetekhez vezethetnek.

A balesettípusokkal foglalkozó katasztrófavédelmi kiadvány szerint a balesetek 54 százalékát a gáz okozza. 2011-ben legalább egytucatnyi esetben történt olyan gázrobbanás, ami az országos és napi online sajtóban is megjelent. Ez folytatódott idén is, és ugyanez volt tapasztalható a szén-monoxid-mérgezések tekintetében. A kiváltó ok mindkét balesettípusnál a legtöbb esetben emberi mulasztás volt.

Baleseti körkép 2011 és 2012-ből

A detonációk többsége az elmúlt éveknek megfelelően továbbra is családi házaknál és lakásoknál történt. 2011 februárjában Mezőnyárádon hatan súlyosan megsérültek, amikor a ház mögött felállított műhelyben egy PB-gázpalack robbant fel. Áprilisban egy győri háromemeletes, 50 lakásos ház egyik földszinti otthonában történt robbanás. Itt a gáztűzhely biztonsági szelepe egy fogpiszkálóval volt kitámasztva. A 41 éves lakó megpróbálta kiszellőztetni a felgyülemlett gázt, és a robbanást minden jel szerint a beinduló hűtőszekrény elektromos szikrája okozta, amelynek ereje ledöntötte a gipszkarton falat, az ablakot pedig tokostól repítette ki a helyéből. Szintén áprilisban történt az egyik legnagyobb gázrobbanás Budapesten a hetedik kerületben, egy régi, kétszintes bérház második emeleti lakásában. Itt a gáztűzhely meghibásodása okozhatta a detonációt. A mentésben 50 tűzoltó vett részt. Kivételesnek számító eset volt, amikor a vezetékes gáz robbant fel áprilisban a Veszprém megyei Papkeszihez tartozó Colorkémia lakótelep sorházának egyik lakásában. A tulajdonos valószínűleg öngyilkosságot kísérelt meg. Szeptemberben, Győrben egy idős asszony vesztette életét családi házának robbanásakor. A kiváltó ok itt egy gázpalack bekötésének szivárgása volt. 2012-ben eddig két nagyobb sajtóvisszhangot kiváltó robbanással találkozhattunk. Januárban egy győri családi háznál történt robbanás, februárban pedig a fővárosban, egy XIII. kerületi családi háznál. A győri családi háznál a szivárgó gáz okozta a robbanást. A detonáció tokostul tépte ki a nyárikonyha ajtaját, de az épület többi részében nem okozott kárt. A XIII. kerületben a háromszintes épület egyik 50 négyzetméteres lakásában a cserépkályha robbant fel, ennek következtében leszakadt a födém, a válaszfalak kidőltek, és a társasház főfala is megdőlt, az egész épület megrogyott.

CO

A Katasztrófavédelem statisztikái szerint hat embert ölt meg eddig idén a szén-monoxid, és 44-en kerültek kórházba. Érdekes statisztikai adat, hogy Vas megyében eddig öt esetben nyolc ember szenvedett szén-monoxid- mérgezést, és mindegyik esetnél a fokozott hőszigetelésű nyílászárók voltak a baleset okozói, amelyekben nem voltak légbevezetők. Pontos statisztikát egy hivatal sem vezet, de becslések szerint 10-30 ember szenved halálos szén-monoxid-mérgezést évente Magyarországon. Az enyhébb lefolyású mérgezések számát megbecsülni sem lehet, de valószínűsíthető, hogy a lakosság nagy része szenvedett már el kisebb mérgezéseket ilyen-olyan okokból élete során.

Megelőzés

A megelőzésnél a legjobb, ha a fogyasztó a GMBSZ irányadó elveit követi – ezért is lenne jó, ha azt minél több „civil” is ismerné. Ebben a tervezők, kivitelezők tájékoztatási felelőssége nagy. Ilyenek a fogyasztói berendezések rendeltetésszerű állapotban tartása és üzemeltetése; a szükséges ellenőrzések és karbantartások a gyártói előírások alapján való rendszeres elvégeztetése; a hatályos és vonatkozó biztonsági előírások betartása; a hatósági, illetve az engedélyes ellenőrzések során az ellenőrzési feltételek biztosítása a fogyasztó részéről; valamint a készülékek legalább ötévenkénti, műszaki-biztonsági szempontból való felülvizsgáltatása. Sorolhatjuk az alaptanácsokat a fogyasztóknak, mint következetes szellőztetés, lehetőleg mindennap, még télen is; a gáz kikapcsolása, ha nem használják, mert nem csak fogyaszt, hanem feleslegesen termeli a szén dioxidot is; a gázpalackok cseréje után szivárgásjelző spray-vel befújni az illesztéseket stb. De jobb, ha beszerzünk egy megbízható gázszivárgásmérő műszert, továbbá szén-monoxid-jelző készüléket. Vannak kombinált verziók is, de ezekneknek megvannak a hátrányai, hiszen míg az éghető gázok rétegződve helyezkednek el a légtérben, tehát vagy a plafonon gyűlnek össze, vagy a padlón, ezzel szemben a szén-monoxid a levegővel elkeveredve nem mutat rétegződést. Így a szén-monoxid-vészjelző ideális helye a falon kb. 1,5-1,8 m magasságban van, a gázérzékelőt a lakásban használt gáz fajtájától függően vagy a padló, vagy a mennyezet szint-jén lenne ideális elhelyezni. Az egy készülékben integrált szén-monoxid- és gázérzékelő, akár-hova is kerül felszerelésre, valamelyik funkció-jában nem fogja a maximális biztonságot nyújtani.

A szabálytalan szereléstől a szándékosságig, típushibák

Ha nem emberi mulasztás, akkor egy roszszul illesztett gázcső, egy túlszigetelt ablak vagy elhanyagolt kémény is okozhat balesetet. Röviden összefoglalva, három kategóriába lehet sorolni ezeket a hibákat: tervezési, kivitelezési és üzemeltetési. A szaklapunkban korábban közölt gázrobbanásos összeállítások között említett szándékos beavatkozásokat, elkezdve az otthoni bütyköléstől a gáz lopásán át az öngyilkosságig most nem tárgyaljuk, ahogy a találóan elnevezett, „nem akad gazdájá”-nak elnevezett kategóriát sem. Ez utóbbi mögött általában hatalmas tulajdonosi és bérlői káosz áll, megtoldva jókora emberi mulasztással és felelőtlenséggel. Sokkal érdekesebbek épületgépészeti szempontból a szén-monoxid-mérgezéses balesetek. Bár manapság egyre inkább terjednek a zárt égésterű kazánok, amelyek a gáz égéséhez szükséges levegőt egy légbevezető csatornán keresztül a házon kívülről kapják, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy olykor szerelői gondatlanságból, alkatrész- vagy kéményhibából ezek is okozhatnak szén-monoxid-mérgezést. Kockázatuk még így is jelentősen kisebb, mint a nyílt égésterű kazánoké vagy kandallóké.

A mérgezéses balesetek kiváltó oka az, hogy az égés során keletkező füstgáz egy része vagy akár az egész mennyisége nem távozik el a kéményen, hanem a lakás légterébe kerül. Ilyenkor a kémény nem működik megfelelően, hiszen nem látja el füstelvezető funkcióját. Ezért jogos, hogy minden vizsgálat a kéménynél kezdődik, majd onnan halad a fűtési rendszer további elemei felé. A kémény akut módon létrejött dugulása, járatszűkülete, vagy a bekötő elem hibája lehet a füstgáz-visszaáramlás legnyilvánvalóbb, de manapság mégis legritkább okozója. Statisztikával bizonyítható, hogy a kéményseprő-szolgáltatás alapelemének tekinthető, évenkénti kötelező tisztítás-ellenőrzés ezt a hibát nagymértékben képes kiszűrni – no és nem is igazán a gáztüzelésre jellemző a hibafajta. A mérgezéses balesetek jelentős részénél az okok ennél bonyolultabbak, vagy a tüzelési rendszer más elemeire vezethetők vissza. A mérgezéses esetek nagy része típusbaleset. Az elmúlt években a legtöbb halálos mérgezéses baleset okaként az égéslevegő-ellátás elégtelenségét állapították meg. Ez a lakások külső nyílászáróinak modernizálásával van összefüggésben.

Az ún. fokozott légzárású nyílászárók, illetve a szigetelési technikák elterjedése csökkenti az energiaveszteségeket és javítja a hatékonyságot, viszont a fokozott légzárás az eredeti állapothoz képest akár huszadára is csökkentheti a nyílászárón bejutó levegőmennyiséget. Ez azért okoz problémát, mert ma még a legtöbb magyar lakásban a korábban szabályosan telepített, ún. nyílt égésterű gáztüzelő (vagy egyéb) berendezés van. Az égéshez szükséges levegő a hagyományos, gerébtokos nyílászáró résein át áramlott be. Ha az ablakcserénél erre nem figyelnek, akkor a nyílt égésterű tüzelőberendezés égéslevegő-ellátása lecsökken. A „vákuumot” a gravitációs elven működő kémény pedig nem képes legyőzni. Visszaáramlás, tökéletlen égés következik be, a füstgázban ugrásszerűen megnő a szén-monoxid koncentrációja. Ha a levegőhiány csupán kismértékű, vagy nem állandóan jellemző, akkor a folyamat viszonylag lassú is lehet. A probléma elkerülhető, ha a nyílászárók cseréjekor egyidejűleg gondoskodnak a tüzelőberendezéshez szükséges levegőről. Ilyen, bár nem tökéletes megoldás lehet a méretezett kapacitású, automatikus légbevezetők alkalmazása, avagy reteszelt gépi szellőztetés kiépítése. Nyilvánvaló, hogy a legbiztonságosabb megoldás a zárt égésterű gáztüzelő berendezések alkalmazása.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem