VGF szaklap

Nyílt levél az MMK, valamint az összes épületgépész jellegű szervezet, cég, intézmény részére II.

2013. december 2. | Homor Miklós |  2629 | |

Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Homor Miklós írásának második, befejező része, melyben konkrét példákat is hoz a képzési rendszer elégtelenségére. Megjegyezzük, hogy az MMK kreditpontos rendszerét épp most szervezik át - részletek nem ismeretesek.

Nem értek egyet az MMK (Magyar Mérnöki Kamara) vezetésével abban, ahogyan a kreditpontokat elbírálják egy-egy szabadon választható képzés számára.

Azonnal mondok konkrét példákat.

MÉGSZ- és Naplopó-szervezésű napkollektoros napon történt a Lurdy Házban egy-két évvel ezelőtt. Az egyik üvegcsöves kollektorgyártó előadója azt terjesztette az előadásában, hogy az ő napkollektoruk 900 kWh/m2/év energiát termel meg. Hát igencsak téves kijelentés volt ez! Ha egyszer 1300 kWh/m2/év hőenergia érkezik a naptól a kollektorig, az üvegcsöves kollektor hatásfoka pedig maximálisan is csak 65%-os, akkor 1300 x 0,6 = 780 kWh/m2/év hőtermelés lenne a végeredmény akkor, ha nem veszítenénk el semmi további hőt a vezetékeken, a hőcserélőkön meg a tárolókon sem stb., és egész évben csak nyári napok lennének! Azaz mindig az elméleti maximumon, tehát 65% hatásfokon dolgozna a napkollektoruk. Tehát a 900 kWh/m2/év energiatermelés fitogtatása igencsak komoly baromság, de a szeminárium kreditpontot kapott.

Ugyanezen a napon még egy másik előadás is elhangzott a belső csőkígyós szolár tárolók és a külső hőcserélős rétegtárolók összehasonlítása témájában, és az előadó a belső csőkígyós szolár tárolót hozta ki jobbnak, pedig már akkor is nagyon sokan tudtuk, hogy a szolártechnikában a belső csőkígyós tároló energetikailag annyira gyenge megoldás, hogy annál gyengébb nincs is. És ez tényleg így van! A kiskazánok számára még elmegy a belső csőkígyós indirekt bojler alkalmazása, de a szolártechnikában sokkal-sokkal gyengébb megoldásnak számít, mert egészen más a működése.

Ezen a szemináriumon több építész és elektromos szakember is részt vett, és jegyzetelt. Milyen butaságokat tanulhatnak ők ilyenkor? És a kamara kreditpontot ad ilyenre?

Következő példa: Gienger-előadás Székesfehérváron: Ez kb. 0,5-1 évvel ezelőtt volt, 15.00 órakor kezdődött a Kertész csárdában, és 1,5 kreditpont járt érte. Elhangzott kb. 5 cégnek a szinte tisztán termékbemutatós előadása. Legalább 100 résztvevő volt, mindenki tudta, hogy kötelező a kreditpontgyűjtés, és még díjmentes vacsorát is kap, szinte mindenki ezek miatt jött. Van ennek értelme? Így szerintem nincs! Főleg úgy, hogy utolsóként a Gienger előadója elmagyarázta mindenkinek, hogy az őáltaluk forgalmazott német Resol szolár szabályozó azért rángatja a szolár szivattyút 30% moduláció esetén, mert a szerelő rosszul állította be, mert nem 30%-ig kell lemoduláltatni a szivattyút, hanem csak 50%-ig.

Ezzel csúsztatott és félrevezetett! Hogy miért? Mert nem azt magyarázta el, hogy a Resol egy nem túl korszerű szolár szabályozó, amely egy nem a legjobb módszerrel, fázishasítással próbálja fordulatszám-szabályozni a hagyományos szivattyút, azaz a szivattyú gyors időközönként kap és nem kap áramot, majd ismét kap és ismét nem kap, és ez a módszer bizony 30% fordulaton már erősebben is rángathatja a szivattyút, ezért nem szabadna 50% alá programozni a minimális modulációját. Szóval nem ezt mondta el, hanem inkább „elsikálta” a termék komoly hátrányát. De az ilyen, kb. 90%-ban termékbemutatós félnap is 1,5 kreditpontot kapott. Miért?

Ezen utóbbi szolár szabályozó témában megemlítem még, hogy rengetegen ugyanilyen Resol szabályozót forgalmaznak a hazai kereskedők közül. Én pedig a képzéseimen bemutatom egy rövid videofilmen, hogy amikor egy ilyen szabályozó már alacsony fordulatokra moduláltatja a hagyományos szolár szivattyút, akkor hogyan remeg a nyomásmérő mutatója, hogyan rángatózik a szivattyú, és hogyan leng be a függesztett szolár előremenő vezeték a plafon alatt. Azaz nyíltan megmutatom a konkurenciák hátrányait, hiszen maga a konkurencia vagy teljesen elhallgatja a saját termékének a hátrányait, vagy kicsikét csúsztatva (lásd az előzőkben a Gienger példáját) adja elő a témát. Hát ezért nem szeretnek engem a konkurenciák, mert én bizony meg merem tenni, hogy a hátrányaikról is bizonyítékokat mutatok.

 

Most nézzük meg a hozzáállásomat etikailag: Szabad-e a konkurenciák hátrányait elmondani?

 

A mai világban az információ szabad áramlása és a vevő korrekt tájékoztatása elv is alapvető fontosságú! Mindkét elvből az következik, hogy mind a szakembereknek, mind a megrendelőknek joguk van megismerni a hátrányokat is. De ha egyszer az X cég nyilván nem mondja el a saját termékének/szolgáltatásának hátrányait, akkor ugye teljesen korrekt (a fenti két elvnek megfelelően), hogy meg lehessen ilyeneket tudni a konkurenciáktól. És végre, mára már a törvényeket is módosították, azaz megengedik, hogy korrekten összehasonlíthassuk a konkurenciákat. De mit szeretne az MMK? Továbbra is olyan szakmai napokat, ahol a termékekről, megoldásokról elhallgathatják a hátrányokat, vagy olyat, ahol korrekt tájékoztatást kap a hallgató? Hiszen aki korrekten mondja el a konkurencia hátrányait (én minden esetben ezt teszem, kivétel nélkül, csak persze a konkurenciáknak ez annyira bántja a csőrét, hogy demagóg módon esetleg másképp festik le mindezt a saját érdeküknek megfelelően), annál a végeredmény mindig az információ szabad áramlása és a vevő korrekt tájékoztatása elv teljesülése.

 

 

Ezek után a javaslatom a következő:

Javaslat „B”

Javaslom, hogy az olyan szaknapokra, amikor több különböző, nem konkurens témájú előadás hangzik el, csak 0-0,5 kreditpontot adjanak. De ha egy nap minimum három konkurens témájú és minimum 60 perc/konkurencia előadások is elhangzanak, majd az egymás utáni konkurens előadások után azonnal mindegyik konkurencia kap még egyszer 30-30 percet, majd mindezek után minimum 30 perces hallgatói kérdések következhetnek, akkor ilyen napra 2-3 kreditpontot adjanak! Mert ilyen napon pro és kontra a hátrányokról is hallani fognak a hallgatók, és igazán tanulni, profitálni ezekből lehet. Mert ugye az MMK is azt akarja, hogy elsősorban a szakemberek profitáljanak az ilyen napokból, ne csak az előadó cégek? Szervező lehet a VGF szaklap, a MÉGSZ vagy maga az MMK és egyéb „semleges” szervezetek.

További előny, hogy ilyen alkalmakra a cégek nem merik majd elküldeni a szokásos egyszerű termékbemutatós előadójukat, akik általában igencsak alacsony színvonalú előadásokat tartanak, hanem minden cég a legfelkészültebb és legjobb előadóját küldi el. De mivel a lényeg a részletekben van, azt is kénytelen vagyok megemlíteni, hogy például a kazánkonkurenciák egymás utáni előadásánál ne fogadják el egymással szembeni konkurenciának például a Vaillantot és a Saunier Duvalt, mert a tulajdonosi hátterük ugyanaz (sőt a Magyarországon alkalmazott fali kondenzációs kazánhőcserélőjük szintén ugyanaz), és fennáll az összebeszélés veszélye a hátrányok elhallgatása érdekében. Persze a részletekre vonatkozóan lennének további javaslataim is.

Javaslat „C”

Mivel a hazai épületgépészet szét van verve, szét van aprózódva, javaslom, hogy mindenki törekedjen arra, hogy egyre több 12-20 fős épületgépészeti cég alakuljon. Hogy miért? Mert a jelenlegi 13 ezer, többnyire 1-2 fős céggel nem lehet versenyképes jövőt építeni, és az 1-2 fős cégek soha nem tudnak egyről a kettőre jutni, állandóan csak küszködni fognak! Tehát ez nem jó sem az országnak, sem a minicégeknek! Hiszen egy 1 fős cégnek 1 autó kell, míg egy 15 fős cégnek messze nem kell 15. Egy 1 fős cégnek 1 vésőgép, 1 fúrógép, 1 stb. kell, míg egy 15 fős cégnek messze nem kell 15. Egy 1 fős cégnek 1 könyvelő kell, 1 számítógép kell, 1 iroda kell stb., míg egy 15 fős cégnek messze nem kell 15. Egy 1 fős cég mekkora biztonságot, garanciát nyújt a megrendelőnek, és mennyivel komolyabb egy 15 fős cég?

De ami a legdöntőbb különbség az 1 és a 15 fős cégek között, az a dolgozók felkészültsége és munkamegosztása. A 15 fős cégben 1 ember külön a fizetős munkák felkutatásával foglalkozik, majd ugyanez a személy három lehetséges munkából egyet megnyer az EQ-tudásával (tehát nem 10-ből nyer csak 1-et), és a legtöbb esetben ez az ember a cégvezető.

Másik 1 fő csak az árajánlatok kidolgozásával foglalkozik, plusz néha számlát készít. A harmadik 1 fő például a tervező plusz lebonyolító. A negyedik 1 fő például a helyszíni szerelésvezető, szerelő és anyagbeszerző (de ilyen típusú szaki legyen több is), a többi szaki például szerelő.

Teljesen természetes, hogy más belső rendszer is kialakítható, de különösen lényeges, hogy nem a feladatcsoportok elvégzésére keresünk dolgozót, hanem a dolgozó a képességeinek és tudásának megfelelő feladatokat fogja megkapni. Kisebb cégekben az emberhez csatoljuk hozzá a feladatokat, semmiképpen nem a feladatcsoportokhoz rendeljük az embert! Az én cégemben például kb. 150-féle feladat van, ez mind le is van írva, és szét van osztva a dolgozók között, úgy, hogy mindenki azt végzi, amihez a leginkább van tudása. Így a napi és heti feladatokat egyáltalán nem én, mint cégvezető végzem (bár néha kedvem van napi feladatokat is elvégezni, így meg is teszem), de a cégvezető főként a fizetős munkák felkutatásával foglalkozik.

 

Példás stratégia

Érdekességként megemlítem még, hogy külön 5000 Ft/hó jutalmat fizetek annak a dolgozónak, aki legalább havonta egyszer megnéz egy élő kulturális előadást (pl. színház), mert az ilyen kolléga műveltebb lesz, kevésbé indulatos, másképp gondolkodik a világról, egészen más hatásfokkal beszél a kliensekkel, mint aki nem kulturálódik. Persze én, mint cégvezető, példát mutatok, eleve színházbérletem van, színházba járó ember vagyok. De megemlítem még azt is, hogy külön 5000 Ft/hó jutalmat fizetek annak a dolgozónak, aki legalább hetente kétszer sportol (mozog), mert az ilyen kolléga jobb erőben van, nagyobb a teherbírása, jobban érzi magát, egyáltalán nem beteges stb. Persze én, mint cégvezető, ebben is példát mutatok. A többi (természetesen sokkal komolyabb) üzleti motivációs módszert itt és most díjmentesen nem árulom el.

 

Ezek után képzelje el mindenki, hogy a 13 ezer, többnyire 1 fős cégben lévő sok ezer cégvezető mennyire tud egy személyben képzett cégvezető is lenni, idegen nyelvet is beszélni, az etikettet is ismerni (túl sok szaki például kezet nyújt egy nőnek, pedig ezt nem engedi meg az etika: ha a nő kezet nyújt, akkor fogadni illik, de ha egy nő nem nyújtja a kezét, akkor a férfi nem nyújthatja!), és egy épületgépészeti cégen belüli mind a 150-féle feladatnak hogyan lehet egy emberként megfelelni? Egyszerűen képtelenség!

Szóval, ha valaki egyetért velem, hogy igenis szervezni kellene 12-20 fős épületgépészeti cégeket, vagy talán részt is szeretne venni a szervezésben a saját körzetében (például 1-2 éven belül), vagy talán még tulajdonosa vagy résztulajdonosa is szeretne lenni annak a cégnek, akkor jelezzen felém e-mailben, és adja meg az elérhetőségeit. Természetesen mindenki megtarthatja az eddigi saját cégeit is!

(Figyelem! Azt nem fogadom el egyik szakembertől sem, hogy ez az irány nem jó, csak akkor, ha mond jobbat! Demagógiát nem engedek, hogy nem jó, mert csak! Ilyet csak a laikusok mondhatnak bármire, de a szakember a saját szakterületén nem. Én is, amikor valamiről elmondom a hátrányát, utána mutatok jobbat. Például a Resol szabályozó miatti rezgéseket bemutató videó után mutatok jobb szolár szabályozót, ami még olcsóbb is. Vagy amikor ismertetem rengeteg kollektortípusnak a konkrét hátrányait, germán területről érkező kollektorokét is (megemlítem még, hogy ugyanannak a gyártónak pontosan ugyanaz a nem túl jó kollektora több néven is piacon van), utána mondok és mutatok jobb megoldású kollektorokat. Vagy amikor kazánok kazántestjéről vagy belső kazánvezérlésről mutatok hátrányokat, utána is mutatok jobbat. Szerintem jobbat! Hiszen mindig és állandóan érvényes a következő megfogalmazásom: „Minden, amit én itt elmondtam, vagy még el fogok mondani, az az én egyéni véleményem! Senkinek nem kötelező egyetérteni velem! Mindenki azt fogad el, amit akar, és azt nem fogad el, amit nem akar!”)

Az MMK-t és a szövetségeket/egyesületeket pedig kérem, ha jónak látják ezt az irányt, akkor jelezzék segítő szándékukat, például „valaki” szervezhetne egy-két megbeszélést erről a témáról.

És végezetül kérem, hogy írjon e-mailt nekem az, aki a háttérben támogatna a fenti ügyek valamelyikében, és az is írjon, aki nyíltan is támogatna! Mivel manapság nem olyan könnyű feladat egy ilyen levelet úgy megírni, hogy amellett, hogy tényszerűen és korrekten tájékoztassa a szakmát és a laikus olvasót is, viszont az írást ne tudják jogilag hatékonyan megtámadni például a konkurenciák, emiatt közlöm, hogy a fentiek mind-mind kizárólag Homor Miklós épületgépész és szolár-szakértő és Unical kazánképviselet-vezető egyéni szakmai véleményét tartalmazzák, de senkinek nem kötelező egyetérteni vele! Mindenkinek felhívjuk a figyelmét, hogy kételkedjen a fent leírtakban, és más forrásokból is járjon utána a fenti dolgoknak, és alaposan mérlegeljen, mielőtt véleményt mond vagy döntést hoz!

(Homor Miklós levele utolsó részét az épületgépész szakember nem a szakmával összefüggő, tehát magánéleti, kulturális, sportvonatkozású „képzettségéről” ír. Szaklapunkba talán e téma nem teljesen ideillő, ezért itt nem közöljük, viszont nagyon érdekes és tanulságos, érdemes belenézni. A www.e-gepesz.hu oldalon megtalálható. A szerk.)

MMK


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem