VGF szaklap

Az üzletben nincs barátság

2014. április 1. | Veresegyházi Béla | szóljon hozzá!

Az alábbiakban egy olyan történetet adunk közre, amely az építőipar állatorvosi lova is lehetne. Szerepel benne építész generál, épületgépész alvállalkozó, elszámolási vita, teljesítés és nem teljesítés, kamara és bíróság.Még 2012 áprilisában keresett meg Molnár-Tarján Ervin, a nagyon komoly referenciákkal, remek szakemberekkel rendelkező, Piraton Komplex nevű épületgépészeti tervezőiroda egyik ügyvezetője azzal, hogy van egy érdekes – az ő szempontjából persze inkább elkeserítő – sztorija. A következőket mesélte el.

„A TUS Kft.-vel az elmúlt tizenöt év alatt több közös munkánk volt. Elmondhatjuk, hogy minden egyes munkánál voltak közöttünk kisebb-nagyobb nézeteltérések, és itt most nem szakmai vitákra gondolok, hanem szerződésekre, megállapodásokra, elszámolásra, kifizetésekre és ki nem fizetésekre. A „vég”-et a „Korányi Projekt”, egy 12 000 m2-es, ötszintes, új betegellátó épület tervezése jelentette. A létesítmény tervezése a TUS Kft. irányításával már 2007-ben elkezdődött. A mi cégünk a kezdetektől fogva benne volt abban a tervező csoportban, amely elkészítette (többször módosítva) a tárgyi létesítmény építési engedélyezési terveit. Töreky Dezső mindvégig azt állította, hogy nincs szerződése az engedélyezési tervre, azt a pályázat érdekében sürgősen, de ingyen kell elkészíteni a SOTE részére.

Megjegyzés: kiemelt állami beruházás tervezése elképzelhetetlen hivatalos szerződés nélkül. De Töreky Dezső következetes maradt, és azzal nyugtatott minket, hogy az elmaradt tervezési díj a kiviteli tervezésnél kompenzálva lesz. Az igazság az, hogy TUS Kft. az építési engedélyezési tervért komoly díjazásban részesült (82 millió Ft+áfa). Ez utólag derült ki, ugyanis a SOTE honlapján megtaláltuk az engedélyezési tervezésre vonatkozó szerződést.

Az engedélyezési tervet is egy furcsa szerzői jogi hivatkozással nyerte meg versenyen kívül a Töreky Dezső Ybl-díjas építész vezette kft. A furcsaság ebben az, hogy a II-es számú Női Klinika felújítását a KÖZTI színeiben tervezte Töreky Dezső, még az átkosban. Az új, tervezendő épület ehhez a meglévő épülethez csatlakozott. A csatlakozásra hivatkozva sikerült érvényesíteni korábbi tevékenységéhez fűződő szerzői jogait, így tulajdonképpen nyílt verseny nélkül nyerte el a tervezési munkát. Innentől kezdve ez a projekt végig a TUS Kft kezében volt.

 

 

A projekt végül az aktuális engedélyezési terv műszaki tartalma alapján nyert a pályázaton. A kiviteli tervek elkészítésére új közbeszerzési pályázatot írtak ki 2010-ben, melyet TUS Kft. nyert meg, mint egyedüli meghívott pályázó, ahogy fentebb említettük, a szerzői jogok érdekes magyarázatával. A sikeres pályázathoz cégünk –mint 10% feletti gépésztervező alvállalkozó – biztosította az összes szükséges hivatalos okiratot, igazolásokat, nyilatkozatokat stb. (Mint később kiderült, a TUS Kft. „mulasztást” követett el, mivel egyetlen 10% feletti alvállalkozót sem jelölt meg pályázatában.)

A tényleges tervezés 2011 augusztusában kezdődött. A teljes dokumentáció elkészítésére mindössze 60 nap állt rendelkezésre, ennek megfelelően nagy létszámmal és intenzitással dolgoztunk. Itt jön az első csavar: a tervezést a határidő előtt 2 héttel a SOTE, mint megrendelő központilag leállította, mivel koncepcióváltás történt. A tervezett 12 000 m2-es, ötszintes épület helyett új, kb. 18 000 m2-es, 7 szintes kórházépület tervezésére módosult a feladat. Az új létesítmény tetején helikopterleszállót is terveztek, a korábbi verzióval ellentétben.

A tervezés felfüggesztésekor a készültségi állapotot dokumentáltuk, és átadtuk a TUS Kft.-nek. A TUS ügyvezetője, Töreky Dezső kérésére elkészítettük díjkalkulációnkat az átadott tervek készültségi fokának megfelelően, és ajánlatot adtunk az új koncepció szerinti tervezésre, díjunkat csökkentve az eredeti tervezésből hasznosítható tervek tervezési díjával. Ajánlatunkban felhívtuk a figyelmet, hogy október végi tervezési állapot szerint a kijelölt december 10-i tervszállítási határidőt irreálisnak tartjuk. Ennyi idő alatt nem lehet megfelelő színvonalú kiviteli terveket készíteni, 1 hónap tervezési idő a sok szakágat igénylő tervezési feladat egyeztetésére sem elegendő, mivel az épület alaprajza teljesen megváltozott, a funkcionális elrendezés módosult, új technológiai igények jelentkeztek (pl. helikopterleszálló). Javaslatunk a kétütemű tervezés volt: – I. ütem: tenderterv készítése december 10-i határidőre, ami alkalmas kivitelezői pályáztatásra.

II. ütem: kiviteli tervkészítés 2012. január végi határidőre. Ajánlatunkban kifejeztük szándékunkat a tervezési munka elvégzésére, de felhívtuk a figyelmet az irreális határidőkre. Kértük továbbá, hogy az új szerződés megkötése előtt az eddigi tevékenységet a készültségi fok alapján zárjuk le. Ajánlatunkra többszöri szóbeli és írásbeli érdeklődésünk ellenére semmiféle tájékoztatást nem kaptunk az új koncepció további sorsáról, illetve az eredeti tervezési tevékenység lezárásáról. Megbízónk, a TUS Kft. minden információtól elzárkózott, sem szóbeli, sem írásbeli megkeresésünkre nem válaszolt.

Miután az új koncepció szerinti épület gépészeti tervezésére ajánlatot adtunk, a legnagyobb meglepetésünkre a TUS Kft. új tervezővel tárgyalt, és azt terjesztette rólunk, hogy a Piraton Komplex Kft. nem tudja határidőre elkészíteni a terveket, ezért új gépész tervezőt kell alkalmazni. Természetesen a 2011. decemberi 10-ei tervszállítási határidőből nem lett semmi. Valószínűsítjük, hogy ez egy olyan fiktív határidő volt, amelyre vonatkozó nyilatkozatunk alapján a TUS megszakíthatta velünk a további együttműködést. Végül a 18 000 m2-es új épület kiviteli tervei 2012 augusztusában készültek el.

A SOTE a Korányi Projekt új, bővített épületének tervezésére hirdetmény nélküli, meghívásos közbeszerzési pályázatot írt ki. A TUS annyira biztos volt a dolgában, hogy már a pályázat eredményének kihirdetése előtt elkészítette az új épület engedélyezési terveit. Végül nem dolgozott hiába, mert az egyszemélyes versenyből ő került ki győztesen a sajátos szerzői jogra hivatkozva. Méltánytalannak tartjuk, hogy ebből a versenyből minden más tervezőt kizártak, és szerzői jogokra hivatkozva csak a TUS Kft.-t versenyeztették. Számunkra nem világos, milyen szerzői jogokat lehet érvényesíteni egy új, helikopter-leszállópályával rendelkező, 18 000 m2-es betegellátó épületre, melynek a közbeszerzés kiírásakor még az engedélyezési terve sem volt meg, viszont a pályázati finanszírozási rész elbírálása a mi közreműködésünkkel készült korábbi engedélyezési terv alapján történt.

 

Korányi
Projekt

Új betegellátó épület és központi diagnosztika kialakítása a Semmelweis Egyetemen. A Semmelweis Egyetem „Korányi projekt” beruházása két ütemben, időben párhuzamosan megvalósuló fejlesztés, amelynek keretében Budapesten az Üllői úti külső klinikai tömb területén egy új, 19 403 m2 nettó alapterületű, 7 szintes Központi Betegellátó Épület kerül megépítésre helikopter-leszállópályával. A fejlesztés szervesen illeszkedik a külső klinikai tömb épületeihez: a Radiológiai és Onkoterápiás, valamint a II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikával egy teret alkot. A többi klinikai épülettel (I. sz. Sebészeti Klinika, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Fül-Orr-Gégészeti Klinika, Neurológiai Klinika, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Urológiai Klinika) átjáró rendszer kerül kialakításra, a központosítandó funkciók biztonságos, gyors és az időjárástól független elérése érdekében. Kialakításra kerül egy Központi Laboratórium, melyet csőposta köt össze az épület többi egységével. Az új épületben kap helyet egy összesen 47 ágyas Központi Intenzív Osztály, egy 110 ágyas traumatológiai osztály és egy 110 ágyas ortopédiai osztály, a hozzájuk tartozó ambuláns egységekkel.

A Központi Radiológiai ellátás új, centralizált képalkotó-diagnosztikai részlegének megvalósításával a külső klinikai tömb valamennyi klinikája számára biztosított lesz a minőségi szolgáltatás. Kialakításra kerül még egy Központi Sterilizáló és Ágyfertőtlenítő is. A nőgyógyászati járóbeteg szakambulanciák és szakrendelők jelenleg a kertben, kisebb épületekben helyezkednek el. Ez a barakk épületstruktúra a projekt keretében lebontásra kerül, a funkciók az új tömbben kerülnek elhelyezésre, egy légtérbe kerülve ezzel a II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikával. Új szolgáltatási egységként létrejön egy sürgősségi fogadóhely és egy modern fizikoterápiás részleg. A Korányi projekttel szakmai integráció valósul meg, mely a jelenlegi párhuzamosságokat megszünteti, elősegítve az egységes működtetést, komplex szakmai program megvalósítását. A fejlesztés hatására lerövidülnek a betegutak, az épületek számának csökkentésével hatékonyabbá válik az ellátásokhoz való hozzáférés. A projekt I. üteme az Európai Unió finanszírozásával, a II. ütem hazai központi költségvetési forrásból a Semmelweis Terv keretében valósul meg. A projekt összköltsége (I. és II. ütem összesen): 12 237 995 507 Ft. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege (I. ütem): 8 111 111 000 Ft.

A projekt megvalósításának tervezett ütemezése: 2011. 03. 01. - 2013. 12. 31.

 

A gépészeti tervezésre a TUS Kft. végül más tervezővel szerződött. Információnk szerint az új épület tervezési szerződésének megkötése előtt a SOTE és a TUS Kft. között megegyezés született a 12 000 m2-es betegellátó épület készültségi fokáról, és annak elszámolásáról. A megállapodásról tájékoztatást kértünk TUS Kft.-től, később pedig a SOTE illetékes személyétől, mivel úgy gondoltuk, hogy ez lehet a kettőnk közötti elszámolás alapja is. Többszöri próbálkozásunk ellenére sem a TUS, sem a SOTE nem adott tájékoztatást erről a megállapodásról, sőt, a TUS minden tárgyalástól elzárkózott.

A sikertelen próbálkozások után végül a két fél jogi képviselőjén keresztül folytak tovább a diplomáciai tárgyalások, illetve üzengetések. Az ügyvédeken keresztül sem sikerült egy olyan tárgyalást összehozni, ahol TUS Kft. javaslatát – miszerint fogadjunk közösen szakértőt a készültségi szint megállapítására – megbeszélhettük volna, így kénytelenek voltunk bírósághoz fordulni a teljesítési szint megállapításához. Fél év után itt tartott az ügy, és tervezési díjunk továbbra sem volt kifizetve.

A fent leírt eset egy a sok közül, és felháborító, hogy valaki, visszaélve generáltervezői jogaival, így viselkedik szerződött alvállalkozójával. Tudomásunk van róla, hogy TUS Kft. régóta hasonló módon viselkedik más vállalkozókkal is. Rendszeresen dolgoztat szerződés nélkül, nem tartja be a megállapodásokat, nem fizeti ki az alvállalkozóit, és ha hajlandó fizetni, akkor is csak több hónapos késedelemmel, illetve ügyvédi felszólításra.”

Molnár-Tarján úr szerette volna, ha megírom a történetét, de én úgy láttam, hogy a sztoriból nagyon hiányzik egy befejezés – akár boldog, akár boldogtalan –, ezért felajánlottam, hogy mint mediátor (mert ki lehetne jobb békéltető, mint egy újságíró) felkeresem a TUS ügyvezetőit. Így is történt, és Töreky urak (Dezső és Balázs) nagyon szívélyesen fogadtak, és biztosítottak jóindulatukról, megegyezési készségükről. Valóban – mondták –, a helyzet kicsit elmérgesedett a két cég között, de nem megoldhatatlan a probléma. Én is így gondoltam: a TUS-nak tisztában kellett lennie a Piraton Komplex Kft. szakértelmével, hiszen évek alatt több nagy, igényes projekten is kifogástalan terveket szolgáltattak nekik. A TUS a Korányi Projekt esetében is tudta, mit várhat a Piraton Komplex Kft.-től, és a szerződés rögzítette a megbízási díjat is. Lényegében, egyetlen vitás pont maradt: a készültség foka a kapcsolat lezárása pillanatában (amit a TUS 30, a Piraton viszont 90%-osnak tekintett).

Mármint a konkrét ügy rendezésére ez volt az egyetlen releváns tétel. Nagy általánosságban azért több kérés is felmerülhet. Például: miért nincs a Magyar Mérnöki Kamarának egy olyasfajta etikai kódexe, mint a Magyar Építész Kamarának? Ott ugyanis, ha egy építéstervezőnek vitás ügye van a megbízóval, ezt közzéteszi, és amíg az ügy nem rendeződik, egyetlen kollégája sem vállalhatja be a munkát. Korrekt és tisztességes megoldás. Sajnos ennek ellenére a Piraton Komplex Kft. beadványát az ügyben az Építész Kamara Dobó János vezette Etikai Bizottsága elutasította. Az MMK-nál nincs ilyen, ezért egy hasonló helyzetben tucatnyian ugranak, hogy megkapják a 20 milliós megbízást, ezzel alávágva az eredeti megbízottnak, és lehetővé téve a generáltervezőnek, hogy „ad acta” tegye a problémás tervezőt. Pereskedjen, ha akar, és ha bírja szuf-lával… De az vesse az első követ arra, aki elvállal egy ilyen megbízást, aki a mai világban egy „vitatható”, azaz nem hivatalossá tett etikai megfontolás miatt visszautasít egy nagy munkát.

A másik kérdés, hogy a SOTE miért nem adott információt a készültségi fokról? Ez azért is érdekes, mert egy közbeszerzés résztvevőjéről van szó. Arra hivatkozott, hogy a TUS-sal áll szerződésben. Viszont a TUS-nak be kellett volna jelentenie a Piraton Komplex Kft.-t, mint 10% feletti alvállalkozót, így mindjárt ki kellett volna adni az információt. Miért nem érvényesíthető ma Magyarországon a jog?

A harmadik kérdés a sok közül, hogy a TUS Kft.-nek miért érte meg jobban (elvben) kifizetni a Piraton Komplex Kft.-t, és új gépésztervezőt alkalmazni, aki a nulláról kezdi a tervezést, mint a Piraton Komplex Kft.-t megbízni az új projekttel is, ahová felhasználhatta volna a tervei 80%-át? Vannak ötleteim…) De vissza a tárgyalásomhoz a TUS-sal. Feldobtam azt az általam világmegváltónak hitt ötletet, hogy ajánljon az MMK 6 épületgépész igazságügyi szakértőt a készültségi fok megállapítására, abból válasszon egyet a TUS. Ezt a szakértőt fizessék közösen a felek, és feltétel nélkül fogadják el a véleményét. Töreky urak elfogadták javaslatomat, nekem pedig dagadt a keblem a büszkeségtől. Egy ideig.

Az MMK elnöke, Barsiné Pataky Etelka az Épületgépészeti Tagozat segítségével ajánlott 6 igazságügyi szakértőt, akik közül a TUS kiválasztott hármat, a háromból pedig a Piraton Komplex Kft. Bokor Andrást. A TUS megbízást adott Bokor Andrásnak a „vitathatatlan” szakvélemény elkészítésére, amit ő meg is tett. Ebből idézünk:

 

szakértői megállapításból levont következtetés

A szoros kiviteli határidőt nem tudta tartani a Piraton Komlex Kft. A 2011. október 10-es határidő befejezéséhez késedelemben voltak a társtervezők adatszolgáltatásaival, melyet az elektromos tervezőnek 2011. 09. 26-án, a statikus tervezőnek a módosítások után 2011. 09. 30-án adták meg. Így kb. 1-2 hetes csúszás lett volna a teljes tervek elkészítéséhez. A tervezés leállítása pedig csak 10 nappal a határidő előtt történt meg.

Már a 4. fejezetben is megemlítettem, hogy épületgépészeti tervezés (hasonlóan a statikai tervezéshez) számításokkal–méretezéssel kezdődik. Ilyenkor a gépésztervező megállapítja az épület hideg- és melegvíz-igényét, ebből meghatározza a beépítendő HMV-tárolókat és hőcserélőket. Kiszámolja az épület helyiségenkénti hőszükségletét, hőterhelését, frisslevegő-igényét stb. Ezek után választja ki a tervező a szükséges berendezéseket, a kazánokat, hűtőgépeket, légkezelőket, kiosztja a radiátorokat és beltéri egységeket, kiválasztja a helyiségekhez illeszkedő anemosztátokat stb. A számítások után kitalálja a hőellátó (fűtő és hűtő), szellőző rendszer koncepcióját, kapcsolását, és csak ezek után kezdődhet meg a rajzi munka.

Mindez az előkészítő munka a teljes tervezés mintegy 25%-át teszi ki. Ezek a számítások 100%-ban elkészültek, hiszen ennek hiányában a rajzi munkák elkezdése nem lehetséges. Ennek alapján az épületgépészeti tervezés készültségi foka 2011. szeptember 30-án a következők szerint alakult:

  • Méretezések elvégzése
  • (a tervezési feladat 25%-a): 100%.
  • A rajzi és az írásos anyagok
  • együttes készültségi foka (a tervezési feladat 75%-a): 69%.
  • A teljes épületgépészeti tervezés készültségi foka: 76,75%.

Bokor András igazságügyi szakértő

Ezek után, gondolhatnánk, hogy az ügy mindenki megelégedettségére lezárulhatott; nem a TUS általi 30%, de nem is a Piraton 90%-a teljesült, hanem valahol közte, igaz, jóval közelebb a Piraton értékéhez. Az újabb csavarra a Piraton Komplex Kft.-nek a Barsiné Pataky Etelka részére megküldött leveléből derül fény:

 

Tisztelt elnök asszony!

Ismét a Korányi Projekt ügyében kérjük segítségét, mert jelen állás szerint az ügy nem akar megoldódni, annak ellenére, hogy a TUS Kft. által szükségesnek tartott igazságügy szakértői vélemény elkészült.

Az Ön által javasolt 6 szakértő közül a két fél Bokor András épületgépész igazságügyi szakértőt elfogadta a vitás kérdés rendezésére, azaz a Korányi Projekt épületgépészeti tervdokumentáció készültségi fokának megállapítására. A TUS Kft. korábban az önnek küldött levelében úgy nyilatkozott, hogy a szakértő véleményét „kötelező érvénnyel” elfogadja. A részletes szakértői vélemény szerint a dokumentáció készültségi foka 76,75%. A szakvélemény értékelését megalapozottnak és elfogadhatónak tartjuk. A TUS Kft. viszont a szakvéleményben megjelölt készültségi fokot és annak tartalmát nem fogadja el, vélhetően azért, mert jelentősen eltér az általa képviselt állásponttól. A TUS Kft. olyan kiegészítéseket kért Bokor úrtól, amelyek nem tartoznak a szakértői megbízás feladatkörébe.

Ajánlatot tettünk TUS-nak, hogy a szakmai kérdések tisztázása ügyében találkozzunk, hiszen ezeket elsődlegesen mi, közösen tudjuk tisztázni. A TUS Kft. jogi képviselője e-mailban küldött levelében tájékoztatott minket, hogy megbízója szakmailag felülbírálta a szakértő munkáját, és a dokumentáció készültségét mindösszesen 30%-ban határozta meg. Ezzel visszajutottunk abba a helyzetbe, ahonnan elindultunk, és amelynek megoldását a szakértői vélemény alapján reméltük. Közben a teljesítés óta eltelt 11 hónap. Milyen összegről vitatkozunk? Tervezési díj szerződés szerint: 23,7 millió Ft+ÁFA. A szakértő értékelése alapján (76,75%):18 189 750 Ft+ ÁFA. A TUS Kft. szerint: 7,11 millió Ft+ ÁFA. A vita 11 079 750 Ft+ÁFA összegről szól. TUS ajánlatát nem fogadjuk el. Szakmai kérdésekben hajlandók vagyunk egyeztetést tartani, de a szakértő értékelése szerinti összeg kifizetéséhez ragaszkodunk.

Kérem Tisztelt Elnök Asszonyt, szíveskedjen segíteni abban, hogy a TUS Kft. ügyvezetői, Töreky Dezső és Töreky Balázs az írásban tett nyilatkozatuknak megfelelően teljesítsék fizetési kötelezettségüket. Egyben kérjük, hogy a Magyar Mérnöki Kamara nevében tájékoztassa az ügyről Magyar Építész Kamarát, mivel a mi összes korábban beadott panaszunkat a MÉK Dobó János vezette Etikai-Fegyelmi Bizottsága vizsgálat nélkül elutasította.”

 

És kiegészítésként arról, hogy mit kifogásoltak a szakértői véleményben TUS-ék:

 

Tisztelt Töreky Balázs és Töreky Dezső Urak!

Korábban kiadott szakértői véleményemet az Önök kérdéseire és a vállalásomban ígértek szerint maximálisan teljesítettem. Jelen levelükkel további 35 kérdést tesznek fel, amivel a szakértői véleményemet nem kiegészíteni akarják, hanem a Piraton Komplex Kft. által készített tervek tervellenőrzését kívánják elvégeztetni. Természetesen a két feladat nem ugyanaz (ez utóbbi jóval nagyobb feladat), így amennyiben komolyan gondolják a tervellenőrzés szükségességét, arra újabb ajánlatot adok, és hasonlóan ügyvédi letétbe helyezéssel fogom elvállalni szíves megbízásukat.

Üdvözlettel: Bokor András

 

Tehát: a TUS Kft. , amely több évtizede van a nagy projektek tervezői piacán, 1. vagy nem jól fogalmazta meg az igazságügyi szakértői megbízást, 2. vagy nem tudta, mit a különbség a tervek vizsgálata és a tervellenőrzés között szakmailag és pénzügyileg. Nos, véleményem szerint mindkét feltételezés rendkívül valószínűtlen, inkább egy harmadik felé hajlanék: a TUS Kft. nem akar itt semmiféle megegyezést, hanem időhúzásra játszik…

 

Molnár-Tarján Ervin megjegyzése:

„A Magyar Mérnöki Kamara azután, hogy megadta 6 épületgépész igazságügyi szakértő nevét a feleknek, kiszállt az ügyből. Véleményem szerint az, hogy a TUS Kft. ily módon semmibe vette az MMK-nak tett vállalását, nagymértékben csorbítja kamaránk tekintélyét. Az MMK-nak azok után, hogy a két cég megállapodását szentesítette, kötelessége lenne annak érvényt szerezni, főleg, hogy több tagja érintett az ügyben. Ennyit az MMK érdekérvényesítő képességéről és presztízséről.”

 

Ezek után mi következhetett? A Piraton Komplex Kft. ismét bíróságra vitte az ügyet, komoly összeg befizetése mellett. TUS Kft. a bíróságtól új épületgépész igazságügyi szakértő kirendelését kérte – aki nem mellesleg egyike a kamara által ajánlott hatoknak. Fischer György igazságügyi szakértő szakvéleménye elkészült. A gépészeti észrevételeket figyelembe véve a teljes épületgépészeti tervdokumentáció készültségi foka 69%. A következő tárgyalás 2014 áprilisában lesz.

 

Zárszó

2012 áprilisában azért nem írtam meg ezt a cikket, mert vártam a „véget”. Az ügy még mindig nincs lezárva, de ha arra várok, hogy jogerős ítélet szülessen, akkor lehet, hogy szakállam nő – talán még a válságnak is vége lesz akkorra. Szóval ítélet nincs, de tanulságok vannak.

Csak címszavakban néhányat említenék:

  1. Magyarországon egy bírósági eljárás addig tarthat, ameddig az alperes kívánja.
  2. Magyarországon a közbeszerzések adatai csak elvben nyilvánosak.
  3. Magyarországon az építész a fővállalkozó, és az épületgépész mindig is alvállalkozó marad, annak minden hátrányával.
  4. Az épületgépész gyakorlati értékű segítséget szakmai szervezettől nagyon korlátozottan várhat és kaphat.
  5. Szakember és szakember között is lehetnek értelmezési különbségek, lásd a két igazságügyi szakértőt. (Bár amennyiben, ahogy azt a Piraton Komplex Kft. jelezte, Fischer György ugyanúgy figyelembe veszi az előkészítő munkák készültségét, mint Bokor András, így a két szám közelebb került egymáshoz.)


A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.