Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Közös gondolkodás, szakszerű tájékoztatás

2014/1-2. lapszám | Engel György |  1975 | |

Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az épületgépész szakma részéről jogos panasz, hogy az építések, felújítások alkalmával az épületgépészeti beruházásokra szánt költségeken akarnak leginkább spórolni a megrendelők. Pedig egy ésszerűtlen vagy nem teljes gépészeti megoldás sok bosszúságot okozhat a tulajdonosnak, illetve üzemeltetőnek, sőt akár az ingatlan állagának romlását is eredményezheti. Erre tipikus példa az épületszigetelés és a nyílászárók cseréje alkalmával „elfelejtett” légutánpótlás kérdése.

Tudomásul kell venni, hogy a megrendelő általában nem épületgépész, és magától nem tudja megítélni a különböző megoldások és termékek közötti különbségeket. Ezért ha nem kap megfelelő tájékoztatást a tervezőjétől, kivitelezőjétől, akkor jobb híján pusztán a beruházási költségek alapján fog választani. Egy rossz döntés azonban kihat az épület további üzemeltetésére. Fel kell ismerni, ha a tervező vagy kivitelező nem adja meg az alapos tájékoztatást a különböző lehetőségek várható hatásaival kapcsolatosan, és „elengedi a megrendelő kezét” a döntésnél, a megrendelő elégedetlen lesz. Az elégedetlen ügyfél pedig nem jó reklám!

Jól tudjuk azt is, hogy azok a beruházók, akik eladásra szánják az általuk építtetett ingatlant, keveset törődnek a gépészet hatékonyságával – fájjon az üzemeltető feje. El kell érni, hogy a gyengébb épületgépészeti megoldásokkal bíró épületek értéke ne legyen azonos az épületgépészetileg is jó épületekével. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy minden tervező, kivitelező és szerelő, aki közvetlen kapcsolatban áll a megrendelővel, szánja rá az időt a megfelelő felvilágosításra. Természetesen ehhez az épületgépész szakembernek is „képben kell lennie”, nemcsak a modern épületgépészeti megoldásokat kell ismernie, hanem az egyes épületgépészeti elemek közötti különbségeket is, hiszen például nem minden kondenzációs kazán egyforma, vannak különbségek a mesterséges szellőzési megoldások között is stb. Jó lenne, ha a különböző szakmai fórumok nem csak a kötelező kreditpont-gyűjtésről szólnának, hanem a tényleges tartalom vonzaná a szakembert. Ehhez persze a rendezvények szervezői és az előadók részéről is van teendő. A pusztán termékismertető előadások (hangos katalógus) általában nem hagynak maradandó nyomot a hallgatóságban. Igazi hatást azok a programok érhetnek el, amelyek a különböző műszaki megoldások előnyeire, illetve hátrányaira is felhívják a figyelmet, ami újat mond, gondolatot ébreszt.

Saját tapasztalatom, hogy a rendszeres és értékes információ hosszú távon szemléletváltást eredményezhet. Egy neves németországi mérőműszergyártó cég magyarországi leányvállalatának munkatársaként lehetőségem volt átélni ezt a szemléletváltást a készülékszerelők körében, úgy a fűtéstechnikai, mint a hűtéstechnikai szerelések terén. Számos előadás, szakcikk és személyes beszélgetés kellett annak felismeréséhez, hogy a tüzelőberendezés beszabályozásához ma már kötelezően használandó füstgázelemző műszer nem csak azért kell, mert jogszabály írja elő, hanem azért is, mert megkönnyíti a munkát. Kevesebb idő kell a hibafeltárásra, a precíz beszabályozásra, a reklamációkezelésre stb. És persze az elégedett ügyfél a legjobb reklám. Ám nem volt elég azt felismerni, hogy mérni kell, fontos volt a megfelelő információ a tekintetben is, hogy pontosan milyen különbség van műszer és műszer között. Éppúgy fontos elmondani egy füstgázelemző műszerrel kapcsolatosan azokat az előnyöket, amiket például a füstgázmátrix funkció vagy az aktuális kazánteljesítmény-számítás jelent, mint egy kondenzációs kazánnal kapcsolatosan azt, hogy mondjuk meddig képes az adott típus lemodulálni.

Egy független németországi kutatóintézet 2012-ben megvizsgált jó néhány közintézményt többek között energiahatékonysági szempontok szerint, és meglepő eredményre jutottak. A vizsgált épületek döntő többségénél a hűtési rendszerek finomhangolásával több mint 20%-kal lehetett csökkenteni az energiafelhasználást. Ez a finomhangolás sem lett volna elképzelhető a megfelelő pontosságú és a célnak minden szempontból megfelelő műszer használata nélkül.

A kreditpontos rendszer megszűnik

Január elsejével megszűnt a kreditpontos rendszer, és egyelőre még nincs helyette új. A tervek azonban már körvonalazódnak, döntés várhatóan tavasszal lesz. Ami biztos: idén már nem szerezhetünk kreditpontokat különböző oktatásokon. De hogyan is alakul át a rendszer? Az eddigi kötelező rész lényegében változatlan marad, Kötelező Jogi Továbbképzés néven ezentúl is ötévente egyszer kell teljesíteni. Az eddigi szabadon választott rész, amelynek keretében 5 év alatt 20 kreditpontot kellett összegyűjteni, gyökeres változáson esik át, épp a cikkíró által említett szakmai színvonalnövelést zászlajára tűzve. A neve eztán Kötelező Szakmai Továbbképzés lesz, és a tervek szerint minden kamarai tagnak évente egyszer kell egy szakmai napot teljesítenie. Tehát nem lesz kreditpont. A szakmai nap felépítése is viszonylag mobil még, de lesz benne tisztán szakmai, azaz cégsemleges rész, illetve céges előadások is helyet kaphatnak benne. Az alaptematika, azaz a vezértéma a tervek szerint országosan egységes lesz, és évente változik. A kamarai tagság egységessége miatt valószínűleg valamilyen költséggel számolniuk kell a kollégáknak. Az egyik rendszerből a másikba való átmenet kérdése sem tisztázott még. Akinek nagyon aktuális a kérdés, az az MMK-nál érdeklődjön, ahol valószínűleg egyedi elbírálás alapján kezelik az ügyét. 

Ha sikerül elérni, hogy minden szerelő kezében az adott feladathoz legmegfelelőbb műszer legyen, és azt megfelelően használja is, rendszereink jobbak lesznek. Amíg azonban előfordulhat az, hogy egy kivitelező cég úgy hajt végre nyílászárócserét, hogy nem tájékoztatja a megrendelőt a légutánpótlás kérdésének fontosságáról, és nem kínálja automatikusan például a légbevezető elemeket a saját termékével együtt, addig az sem meglepő, ha „életben maradási okok miatt” néhány kivitelező vagy szerelő a megfelelő szerszám vagy műszer hiányában „körülbelülre” beállított vagy „jó lesz az” kivitelezésű munkát hagy hátra maga után. Ilyenkor persze a szinte törvényszerűen bekövetkező meghibásodás alkalmával kezdődik az egymásra mutogatás tervező, kivitelező és szerelő között, a megrendelő pedig elvész a temérdek (jogos vagy fals) műszaki érvelés útvesztőjében. Ez nem viszi előre sem az épületgépész szakma megítélését, sem pedig a jó és korszerű műszaki megoldások térnyerését.

Érdekes lehetne az épületgépészeti vállalkozásokat egy független szervezet által osztályozni különböző szempontok, például eddigi munkák, vevői elégedettség, műszerezettség, szerszámozottság stb. alapján, így ösztönözve mindenkit a saját területén belüli legjobb teljesítményre. Ez lehetőséget adhatna a „Mekkmesterek” kiszorítására, az épületgépész szakma külső megítélésének javítására. Ezáltal elindulhatna egy nyilvános fórum a megrendelő és a szakma résztvevői között, amely lehetővé tenné a megrendelő számára a megfelelő szakember kiválasztását, és talán épületeink is jobbá válhatnának.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem