VGF&HKL szaklap

Lakossági fali kifolyószerelvények kiválasztása és üzemeltetése

2014. június 3. | Ilyés Gábor |  3349 | |

Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A kerti csapok legjellemzőbb felhasználási területei a különféle öntözéstechnikák, a mosógépek és fűtési rendszerek töltőcsapjai, az ipari mintavételi csapok, továbbá kültéri kézmosásra vagy például zöldségek, gyümölcsök tisztításának megoldásai. Elterjedt tévhit, miszerint a kerti kifolyók fagyállósága függ azok minőségétől.

Tudomásul kell venni, hogy a víz folyékonyból szilárd halmazállapotba történő változásakor – ami akár több száz bar túlnyomást is jelenthet – kb. 10 százalékot tágul, és ezt nem képes egyetlen fém sem kompenzálni. Enyhébb esetben a csap fala ilyenkor képlékenyen változik, rosszabb esetben reped. A cikkben még visszatérek a helyes fagytalanításra.

 

Különbségek működési elvek szerint

Működési elvük szerint megkülönböztetünk szelepes és golyós elzáró szerkezettel működtetett kerti csapokat. A golyós elvű szerelvényeknek van egy meglehetősen különleges – mára már csak ritkán használt – szegmense, a talajszint alá süllyesztett és aknába helyezett altalajcsapok, melyek szinte kizárólag csak az öntözéstechnikában használatosak. Szintén a golyós működési elvű szerelvények osztályába sorolom a kerámiabetétes kifolyókat. A szennyezett, darabos hordalékot szállító víz ezekre a típusokra a legveszélyesebb, használatuk csakis központi vízszűrő alkalmazása mellett ajánlott. Fali kifolyószelepeket alkalmaznak használati hideg és meleg vízre egyaránt, mivel bizonyos funkciójú vizes helyiségekben ezek megléte előírás. Ezek eléggé elterjedtek, köszönhetően annak, hogy hazánkban sokáig csak ilyet lehetett kapni.

A karos működtetésű, negyedfordulatos kerti csapok ötletének eredete a déli országokból származik. Először az olasz és spanyol gyártók jelentek meg a piacon kb. 35 évvel ezelőtt az ilyen műszaki megoldású kerti kifolyókkal. Később a Távol-Keleten is elkezdték „koppintani” ezeket, így mára eljutottunk oda, hogy néhány kivételtől eltekintve szinte csak kínai versenyzőkből áll a mezőny. Előnyük, hogy rendkívül egyszerű a használatuk, gyorsan „teljesen nyitott” állásba lehet őket helyezni, ami garantálja a nagy átömlési keresztmetszetet. Ezek a kivitelek általában nem javíthatók, a jobb minőségű darabokon biztosított a szorítható tömszelence-tömítés, így ezek élettartama a 15 évet is elérheti, bár ez is nagyban függ a használat intenzitásától és a téliesítéstől.

A fentiek mellett meg kell említeni két megoldást, ezek egyike az egy darabból sajtolt csaptesttel és bevezetővel ellátott golyóscsapokat, a másik a gumi tömítések használata. Ezek is spanyol gyártók által kidolgozott innovációk voltak, melyek közül az első stabilabbá teszi a csaptest szilárdságtani jellemzőit azáltal, hogy a feszültséggyűjtő pontként (a törések leggyakoribb kiindulópontja) ható menetes toldást kiküszöböli, az utóbbi viszont a lágyabb és kopásállóbb működést segíti elő. Úgy a szelepek, mint a csapok elérhetők – az illetéktelen használatot megakadályozandó – kulccsal zárható vagy szabadon működtethető kivitelben egyaránt. A zárható kiviteleket nyilvános parkokban, közintézmények udvarain alkalmazzák leginkább.

 

 

Kerti csapok javíthatóság szerint

Javíthatóság szerint megkülönböztetünk cserélhető szelepbetétes, szorítható tömszelencés, szimpla vagy esetleg dupla O-gyűrűs zárószerkezet-mozgató tengelytömítés-megoldásokat. Gyártástechnológiailag a csaptestek és alkatrészek anyaga lehet valamilyen alumíniumötvözet (esetleg spiáter), sárgaréz, amely készülhet öntési, porkohászati technológiákkal vagy kovácsolással, esetleg valamilyen polimer. Fontos megjegyezni, hogy az öntési technológiákkal készített termékekben találhatók kisebb-nagyobb méretű üregek, amiket zárványoknak nevezünk. Ezek feszültséggyűjtő hatását általában megnövelt falvastagsággal kompenzálják a felelősségteljes gyártók. A csaptestek felületkezelése szerint megkülönböztetünk nikkelezett, krómozott, natúr vagy polírozás után lakkozott réz felületeket. Az elzáró mechanika tömítése általában valamilyen műanyag, jobb esetben 100% teflon, amennyiben az alapanyag gumi, akkor NBR vagy EPDM, legritkább esetben fémzárású kivitelben is készülhetnek.

A zárómechanika a golyós szerelvényeknél általában nikkelezett sárgarézből készül, de létezik az egy darabból gyártott és vízkőmentes alapanyagból készített golyó-golyószár megoldás, NBR gumitömítéssel párosítva. Így kiküszöbölhető a kemény víznél gyakran előforduló eset, amikor a rendszerben kivált és lerakódott vízkődarabok megsértik a sárgarézgolyó felületkezelését és/vagy a tömítést is. Ilyenkor már egy hajszálvékony karc is elég a csöpögéshez.

A zárómechanika működése a szelepes kiviteleknél történhet hengeres alakú műanyag vagy T-fogantyúval, míg a negyedfordulatú golyós és kerámiabetétes zárószerkezetek golyómozgató tengely általi közvetett mozgatása lemez, spiáterkaros vagy festett spiáter, vagy acél T-fogantyúval lehetséges. A teljesség kedvéért itt szeretném megemlíteni a nyomógombos, késleltetett zárású kifolyók típusát, amiket azok ipari felhasználása miatt nem kívánok ebben a cikkben részletezni.

 

 

Megint a kerti csapnak látszó tárgyakról

Ismételten szeretném felhívni a figyelmet, hogy óvakodni kell a kerti csapnak látszó tárgyaktól, amelyek bekerülési költsége kedvezőnek tűnik (1/2”-os méretben kevesebb, mint bruttó 900 forint kiskereskedelmi szinten). Ezek rövid idő után csöpögni kezdenek, vagy rosszabb esetben már a szereléskor megsérülnek, illetve az is előfordulhat, hogy egy kisebb mértékű nyomásütés a rendszerben rögtön a szerelvény törését eredményezi, súlyos anyagi kárt okozva. A kár értéke és a bosszúság pedig már bőven meghaladja a megspórolt pár száz forintot. Egy tisztességes alapanyagokból készült csap réz alapanyagára bekerülési szinten kb. 1600 Ft/kg, ami még 6 méteres szálakra értendő, ezt követi a méretre vágás, előkészítés, megmunkálás, hőkezelés, felületkezelés, összeszerelés, majd a nyomáspróba, amit sajnos sokan elhagynak költségcsökkentő intézkedésként. Ahogyan a késztermék minősége sokféle lehet, ugyanúgy igaz ez már az alapanyagra is, amennyiben az olcsó szerelvény alapanyaga még sárgaréznek is tűnik, de pár hónap használat után sárgás-zöldes kiválás látható a felületén, a magas cinktartalom miatti cinkkiválás következtében. Ilyenkor a lehető legrövidebb időn belül le kell cserélni a csapot, mert az ötvözet a cink mennyiségének csökkenésével arányosan veszít a mechanikai teljesítő képességéből, ami szintén hirtelen töréshez vezet. Az installálás történhet falikútba, csővégre, talajszint alatti aknába vagy akár dizájnkörnyezetbe is.

Amennyiben komolyabb mennyiségű vizet szeretne vételezni öntözési céllal a használati hidegvíz-hálózatról az ingatlantulajdonos, akkor megfontolandó egy almérő felszerelése és bejelentése, mivel ilyenkor a vízmű nem számlázza ki az almérő által mért vízmennyiségre vonatkozó csatornadíjat.

 

Szerelvények téli üzemszünete

Most kitérnék a cikk elején említett és általam ismert három különböző biztos túlélési stratégiára a szerelvények téli üzemszünetével kapcsolatban.

  1. Le kell szerelni a kiskert vagy nyaraló kerti kifolyó szerelvényét, mivel fűtött helyen vagy garázsban elhelyezve nem fog elfagyni, és nagy valószínűséggel nem lopják el.
  2. Kapható már olyan szerelvény, aminek a sajátossága, hogy az épület külső falába szerelhető, és minden egyes zárás után leengedi a szerelvényben rekedt vizet. Ezeket nem szükséges fagytalanítani, akár -20 °C-ban is lehet vizet vételezni belőlük.
  3. A golyós szerelvényeket „félállásban” kell hagyni, így ki tud száradni a golyó és a csaptest közötti térből a víz, és nem repeszti meg a szerelvényt.

Tapasztalataim szerint minden kertben minimum két kerti kifolyóra van szükség, de a kert mérete és funkciói ennél több vízvételi pontot is megkövetelhetnek. A legtöbb kertben használnak slagot öntözésre, kocsimosásra, és még egy csapot locsolótöltésre vagy a gyorscsatlakozós tartozékok egyidejű használatához. Ezekben az esetekben jó megoldás lehet a T-idomok és pluszkötések használata helyett a vízkőmentes golyókkal és NBR tömítésekkel készülő dupla kifolyócsapok.

 

Mérettartományok

A kerti kifolyók mérettartománya általában három lehetőséget ölel fel, az 1/2”, 3/4” és 1"-os vízbecsatlakozásokat. A leggyakoribb esetekben a kifolyócsonk menetei a becsatlakozásnál egy mérettel nagyobbak, de erre is van kivétel, amikor ugyanazon méretű mindkét oldala a csapnak. Úgy a bemeneti, mint a kifolyóágakon szabványos éles coll-menetek találhatók, amiket 55° hajlásszögű Withwort-menetekként is ismerhetünk. Ezeket használják az épületgépészet egyéb területein is.

A slagrögzítést, szerelvényezést általában rögtön a csapra rögzített és azzal laposan tömítő gyorscsatlakozókkal vagy a tartozékként adott – csappal szintén laposan tömítő – tömlővéggel és szorítóbilinccsel szokás megoldani.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem