Reload: ErP & ELD "újratöltve"

2014/10. lapszám | Fördős Norbert | 4103 |

Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika épületgépészeti szaklap múlt havi számában először jelent meg Magyarországon a fűtési hőtermelő, valamint melegvíz- készítő berendezések jövőjét alapjaiban meghatározó összefoglaló – és ha fogalmazhatok így –, figyelemfelhívó cikk Buczkó Tihamér tollából. A főszerkesztő kérésének értelmében azonban jelen cikk célja az új fogalmak definíciójának alaposabb tisztázása, illetve egy rövid visszatekintés az uniós szabályozás hátterére.

Az ErP (energiával vagy energiafogyasztással kapcsolatos termékek) keletkezésének megértéséhez először is elengedhetetlenül fontos tudni annak jogi kereteit és stratégiai megközelítését. Röviden összefoglalva az ErP nem más, mint a környezetbarát tervezésről szóló előírások (Ecodesign) és az energetikai osztály (vagy energiacímke) besorolásainak irányelve (ELD) a fenntarthatósággal kapcsolatos politikai akarat kifejezésére, hogy ezzel is javítsuk az energiával működő készülékek kihasználtságát (hatásfokát). Ezek a rendeletek az EU legfontosabb fenntarthatósági céljait támogatják (ugyanis a környezetbarát tervezésről szóló irányelveket – „Öko-dizánj” – a fűtés/hűtéstechnikai cégek gyártóinak is teljesíteniük kell), amelyek az úgynevezett „2020” célok:

20%-kal kevesebb hajtógáz,
20%-kal több energia megújuló energiaforrásokból és
20%-kal nagyobb energiahatékonyság.

Ahhoz, hogy a jövőben a CE tanúsítvány kiadható legyen, a terméknek teljesíteni kell a környezetbarát tervezésről szóló irányelvek minimális követelményeit (lásd az 1. ábra struktúráját). Ehhez a gyártó cégeknek olyan berendezéseket kell fejleszteniük, illetve előállítaniuk, amelyek óvják a forrásokat, és hatékonyan működnek. Fontos tudni még, hogy az ErP irányelv az Európai Unió határain belül egyaránt érvényes minden országra. Szorosan ehhez kapcsolódik az energetikai osztály (vagy energiacímke) besorolásainak irányelve (ELD), amely az ügyfél számára összehasonlítási értékként szolgál az adott termék energiahatékonyságáról. Ez az érték a használattal (a termék felhasználása az épületen belül) nem áll semmilyen összefüggésben, éppen ezért a termék kiválasztásánál kizárólag egy létező igény, a tanácsadás általános támogatására szolgál (például egy hőszivattyús berendezés vagy rendszer magasabb rendszerhőmérséklettel).

Az ErP (Energy related Products) és az ELD (Energy Labeling Directive) fogalmak megértése után nézzük a 2. ábra időtábláját, illetve szenteljünk még időt a „LOT” definíció értelmezésére.

A termékre vonatkozó uniós rendeletek áttekintése

Mit is jelent tulajdonképpen a „LOT”?

A „LOT” a meghatározott termékcsoportok jelölése. „LOT”-ok már hosszú ideje léteznek, ugyanis ilyen termékcsoportot képeznek például az elektromos készülékek (mosogató- és mosógépek) vagy a szórakoztató elektronikai eszközök (televízió). Az új „LOT” csoportok most már a fűtéstechnikához (LOT 1: elektromos, illetve olaj- vagy gáztüzelésű helyiségfűtő berendezések; kombinált készülékek és kapcsolt energiatermelő rendszerek) és a melegvíz-készítő eszközökhöz (elektromos, illetve olaj- vagy gáztüzelésű vízmelegítők) kapcsolódnak. Ezeken kívül további LOT csoportok megjelenése fog még bekövetkezni a fűtéstechnikában, amelyek alá a szellőztető rendszerek (LOT 6), a vegyestüzelésű kazánok (LOT 15) és a helyiségfűtő készülékek (LOT 20) tartoznak. A fűtéstechnikai termékek szempontjából tehát a LOT 1 és 2-es kategóriája a leginkább releváns, amelyekre 2015. szeptember 26-tól jelentősebb változások és szigorúbb előírások érvényesek.

Ezek a szigorítások talán annyira nem meglepők, ha a belegondolunk a „külső” fűtési szivattyúkat érintő, 2013. január 1-től életbe lépett uniós szigorítás (LOT 11 – nedves tengelyű keringtető szivattyúk) hazai hatására: a gyártók – az előírásokat betartva – az úgynevezett nagyhatékonyságú szivattyúkra váltottak, de most is találunk az interneten olyan kereskedőt, aki még rendelkezik valamelyik nevesebb európai gyártó háromfokozatú, hagyományos szivattyújával. Sőt! Bizonyos kereskedők ma is kínálnak olyan háromfokozatú (tehát nem nagyhatékonyságú) fűtési szivattyúkat, amelyek ugyan viszonylag kedvező elektromos teljesítményfelvétellel működnek, ettől függetlenül – feltételezhetően – nem teljesítik az energiahatékonysági index előírt uniós követelményeit.

A nagyhatékonyságú szivattyúknak egy maximális energiafogyasztási értéket kell teljesíteniük (EEI = Energy Efficiency Index, azaz energiahatékonysági mutató): ez az irányelv a nedves tengelyű szivattyúkra érvényes (1 és 2500 W közötti teljesítményfelvétel).

2013. 1. 1-től: EEI < 0,27 az „önálló” fűtési szivattyúk esetén (ez még nem érinti a szolárköri és a készülékekbe beépített szivattyúkat).
2015. 8. 1. után: EEI < 0,23 minden nedves tengelyű és szolár szivattyú esetén.

Az Öko-dizájn direktíva hatását, illetve időbeli lefolyását – átfogóan – a 3. ábra szemlélteti.

A LOT 1 és LOT 2 első fokozatának következményei

LOT 1; fűtés:

2015 szeptemberétől életbe lép a készülékek/termékek hatékonysági osztállyal történő megkülönböztetésének kötelezettsége.
Ezen kívül elkezdődik a rendszercsomagok hatékonysági osztályának megadási kötelezettsége, amit hatékonysági címke (energiacímke) jelöl.
A ventilátorral támogatott, hagyományos működésű hőtermelők a környezetbarát tervezés minimális követelményei alapján 2015 szeptemberétől – kivétel nélkül – kifutnak.
Ezek a fűtési hőtermelők kondenzációs készülékre vagy más technológiával működő berendezésekre cserélhetők.
A hagyományos működésű, olajtüzelésű hőtermelő berendezések ettől a dátumtól kezdve ugyanúgy kifutnak.
Nyílt égésterű, közös kéménybe kötött, hagyományos működésű készülékek (max. 10 kW névleges teljesítményű fűtő és egészen 30 kW teljesítményű kombi hőtermelők) többlakásos társasházakban továbbra is használhatók, már meglévő égéstermék-elvezető rendszer felhasználása mellett (valamint az adott ország műszaki és biztonságtechnikai előírásait teljesítő telepítés során). Önálló családi házakban ezek a készülékek azonban már nem építhetők be.
A kivételek szabályzata kitér a többlakásos társasházak több bekötéssel rendelkező égéstermék-elvezető rendszereire is, ahol a tönkrement készüléket azzal azonos technikai szintű berendezésre lehet kicserélni.
Az új fűtőkészüléknek 2015 szeptembere után legalább 75% ( – átlagos szezonális energiahatékonyság) minimális hatékonysággal, és ehhez 2018 szeptemberétől 56 mg/kWh NOx határral kell rendelkeznie.
Magas hőmérsékletű hőszivattyúknál 2015 szeptemberétől : 100% érvényes.
Alacsony hőmérsékletű hőszivattyúknál 2015 szeptemberétől : 115% érvényes.
Kapcsolt hő- és energiatermelő beren-dezéseknél 2015 szeptemberétől : 85% érvényes.

LOT 2; meleg víz:

Életbe lép a készülékek hatékonysági osztályának megadási kötelezettsége (hatékonysági vagy energiacímke).
Ezen kívül elkezdődik a rendszercsomagok hatékonysági osztályának megadási kötelezettsége, amit hatékonysági címke (energiacímke) jelöl.

Az alábbi termékeket nem érinti az ErP és ELD irányelv:

Napelemes rendszerek (nincsenek minimális követelmények, nincs számítási eljárás).
Kiegészítő füstgázhőcserélő (utánkapcsolt).
Cirkulációs szivattyúként (ivóvíz) használt keringtetők, és azok, amelyek hőhordozó közeggel érintkeznek (2015 szeptemberétől az ilyen szivattyúknak is teljesíteniük kell az információs kötelezettséget).
Amennyiben egy már meglévő rendszerben kell önálló alkotóelemeket kicserélni, akkor nem kell csomaghatékonyságot számolni (hiányoznak a meglévő alkotóelemek adatai).
70 kW teljesítmény feletti készülékek és rendszercsomagok (nincs jelzési kötelezettség, azonban érvényes rájuk a környezettudatos tervezés).
500 liter névleges űrtartalom feletti tárolók/pufferek (nem érvényes rájuk az energiahatékonysági kötelezettség, azonban környezetbarát módon kell tervezni). 2000 liter űrtartalom feletti tárolók/pufferek: nem léteznek minimális követelmények a környezetbarát tervezésre.
Vízmelegítők, fűtőkészülékek és kombik egészen 70 kW teljesítményig energiacímkére kötelezettek; környezetbarát tervezés 400 kW-ig.

Az ecodesign direktíva következményei. A kivétel szabálya: többlakásos társasházak közös kéményére kötött nyílt égésterű készülékek (B1 típus) , ahol a névleges teljesítmény 10kW (fűtési hőtermelő) vagy 30kW (kombi készülék) EEI: Energy Efficiency Index = energiahatékonysági index

A LOT 1 és LOT 2 második fokozatának következményei