Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Fővárosi illemhelyek körképe

2014/10. lapszám | Lantos Tivadar |  7251 |

Figylem! Ez a cikk 8 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Fővárosi illemhelyek körképe

Egy korszerű világváros elképzelhetetlen elegendő számú, higiénikus és komfortos nyilvános illemhely nélkül. Ma Budapesten minden igényt kielégítenek a személyzettel ellátott vagy éppen automata WC-k, mind gépészetileg, mind technikai felszereltségüket tekintve. A számuk lehetne több, mert ha jön a szükség, semmi sem lehet elég közel.

Napjainkban, Budapesten a Fővárostól átvett WC-hálózat újraépítését, üzemeltetését a Fővárosi Csatomázási Művek Zrt. végzi, jelenleg 46 egységgel ott, ahol erre turisztikai és közlekedési szempontból a legnagyobb igény van. Ám nemcsak az FCSM működtet nyilvános illemhelyeket. Több fővárosi kerület is saját beruházás keretében fejlesztette parkjait, tereit, melynek kapcsán WC-ket létesírettek, így azok száma Budapesten ma ismeretlen.

A Fővárosi Közgyűlés 2009 májusában döntött úgy, hogy a Fővárosi Csatornázási Művekre bízza a budapesti nyilvános illemhelyek üzemeltetését. A feladat annál is sürgetőbb volt, mivel a budapesci WC-k minősíthetetlen állapotban voltak. Míg 1996-ban még 112 működő és nyitva tartó illemhely volt, 2009-ben 74 maradt csupán, általában nagyon rossz állapotban. Ebből 38 teljesen használhatatlan, romos állapotban került vissza a Csatornázási Művekhez, csak 36 egység volt üzemképes.

Vasbódéktól a higiéniai központokig

Az első budapesti illemhely nem volt más, mint egy ajtó nélküli, kör alakú vasépítmeny, melyet 1870 körül állítottak fel a mai Deák téren. A Jennings rendszerű epület közepen egy szifonos medence állt, melyet sugárirányban vaslapok osztonak hat állóhelyre, a bejáratot pedig védőfal takarta. A felépítménynek teteje nem volt. A Csatornázási Művek elsősorban automata és személyzettel ellátott illemhelyeket üzemeltet. A személyzetes illemhelyek gépészeti kialakítása nagymértékben függ az épület korától, méretétől, elhelyezkedésétől. Vannak olyan illemhelyek, melyek a felszín alatt, mások az aluljárókban helyezkednek el, de sok önálló felszíni építmény is helyet kapott Budapest utcáin, közterein. Bátori Marianna, az FCSM Zrt. szóvivője lapunknak elmondta, hogy a felújított illemhelyeken az üzemeltető minden esetben törekedett a legújabb, leggazdaságosabb technológiák beépitesére.

A helyiségeket hővisszanyerő rendszerrel kiegészített légtechnikai berendezéssel látták el. A kondenzációs rendszerekkel a hideg időszakban rengeteg költség takarítható meg. A vízfelhasználás csökkentése érdekében a mosdóknál (vandálbiztos) szenzoros hideg-meleg vízcsapokat építettek be, valamint öblítésmentes piszoárokat alkalmaznak. Lehetőség szerint padlófűtéssel oldották meg a helyiségek fűtését. A rongálások csökkentése érdékeben a WC-k öblítését falba épített tartályok biztosítják, sőt riasztóberendezés is segíti a vagyonvédelmet. A kezelőteret – ahol a személyzet tartózkodik és pénzmozgás is van – a bejáratnál kamerák figyelik. A helyiségek világítását minden esetben energiatakarékos fényforrások biztosítják.

A fővárosi illemhelyek ma már valóban kényelmesek, higiénikusak, és mindenben rneglelelnek a kor kívánalmainak

Két kulcsfontosságú helyen, a Déli pályaudvar szomszédságában, az aluljáróban és a Hősök terénel, a Műcsarnok mögött, valamint a Lehel térnél már az alapszolgáltatáson kívül zuhanyozni és kisbabát pelenkázni is lehet. A Hősök terénel, a Lehel téren és a Várban levő egységben még külön gyermektoalettet is kialakítottak alacsony méretű szaniterekkel, ami világviszonylatban is unikumnak számít.

Az illemhelyhiányon a nagyobb játszóterekre kihelyezett mobilvécékkel is igyekszik enyhíteni a szolgáltató. Ez – a FŐKERT-tel közös összefogásban üzemeltetett szolgáltatás – a nyári szezonban, összesen 10 helyszínen ingyenesen vehető igénybe.

Automaták már a ′80-as években

A nyolcvanas években a csatornázási művek által kifejlesztett automata berendezések világviszonylatban is kuriózumnak számítottak Az illemhely próbaüzemére az V. kerületi Március 15. téren került sor. A kedvező tapasztalatokat követően elsősorban a belváros nagy forgalmú helyeire több ilyen berendezést is telepítettek, olykor iker kialakítással. A belépés kétforintos érmével történt, mágneszárak biztosílották az ajtókat. A használat után az ajtózár indította a WC-öblítés funkciót. A téli üzem komfortját elektromos fűtés biztosította. A kézmosó infrás csappal működött, mely után automatikusan indult a kézszárító. Ezek az illemhelyek a közcsatornára, valamint az ivóvízhálózatra voltak kötve.

A szolgálatban álló mai automata illemhelyeket több különböző érme (forint, euró) elfogadását biztosító érmevizsgáló beléptetőrendszerrel szereliek fel. A pénz bedobása után az ajtó automatikusan nyílik. Mozgáskorlátozottak számára sem akadályozott a használatuk. Mivel ezeken az illemhelyeken nincs allandó személyzet jelen, az FCSM karbantartói körjáratos rendszerben oldják meg a szükséges karbantartást, a fogyóeszközök utántöltését. Az automata egységekben különösen fontos a vandálbiztos eszközök használata, ennek ellenére rendszeresen kisebb-nagyobb károk előfordulnak a berendezésekben. Az ilyen típusú illemhelyek elektromos fűtéssel vannak ellátva a megfelelő hőmérséklet és az egész éves használhatóság végett.

Használat után az öblítés automatikusan megtörténik, a szappanadagolást, kézmosást, kézszárítást infravezérlés biztosítja. A legújabb automaták padlómosásra és a WC-csésze takarítására is alkalmasak. A berendezések mozgásérzékelők segítségével figyelik a vendegteret, az illetéktelen behatolás, valamint egy esetleges rosszullét esetén is figyelmeztető jelzést adnak. Ha az automata illemhely elromlik, vagy üzemzavar lép fel, sms-ben azonnal tájékoztatja az ügyeletes karbantartókat a meghibásodás jellegéről, milyenségéről.

A Fővarosi Csarornázási Művek által üzemelterett összes illemhely a közcsatornára kötött. Azok az egységek, melyek a térszint alatt kerültek elhelyezésre, visszatorlódás-gátló berendezésekkel lettek felszerelve. A legújabb automata egységeket már elöntésérzékelővel is ellátták, a még tökéletesebb biztonságra törekedve. Ott, ahol nem lehetett gravitációsan megoldani a szennyvízelvezetést, zárt átemelőket építettek be tartalek szivattúval, egy esetleges üzemzavar miatti leállás elkerülésének érdekében.

Vegyes rendszerek

Az automatizálás mértékéből adódóan beszelhetünk vegyes rendszerű illemhelyekről is Budapest tekintetében. A beléptetés ugyan automatán keresztül történik, de kezelő is jelen van, akinek a fő feladata nem a készpénzkezelés, hanem a karbantartás. Léteznek olyan személyzetes illemhelyek, melyek mellett automata helyiségek biztosítják a 0-24 órás szolgáltatást.

Zöld házak: a legszebb, legrégebbi WC-k

Az ipari műemlék jellegű, Beetz-féle vasvázas zöld házak is megújúlnak. (llyen épületeket találunk a János kórház mellett, a Nagymező utcában, a Lovas úton, a Hunyadi szobor mellett, a Lövölde téren, a Ferenc téren.) Az átvételt követően állagmegóvó munkákat kellett végezni az épületeken, melyek után azonnal megnyitották az épületeket.

Az egységek nagyon rossz hőtechnikai adottságokkal rendelkeznek, villanyfűtésük rendkívül gazdaságtalan. Az alacsony forgalom miatt a zöld házakban automata beléptetőrendszer üzemel. A Nagymező utcai épület akadálymentesítve is lett, és a megszépült régi külső megjelenés vadonatúj belső teret is kapott.

A több felújításon átesett zöld házak a legrégebbi köztéri illemhelyek a Fővárosban, melyek jelenlegi formájukat az 1900-as évek elején kapták. A Párizsból származó, olajjal szagtalanított vizeldék akkoriban csak a legjelentősebb nagyvárosokban fordultak elő. Nálunk a II. világháború előtt 82 zöld ház szolgálta ki a vendégeket. Mára többségük elvesztette eredeti funkcióját, ám van, amelyik még őrzi a múlt századelő hangulatát. A fővárosi illemhelyek ma már valóban kényelmesek, higiénikusak és mindenben megfelelnek a kor kívánalmainak. Azonban számukat tekintve még mindig van hová fejlődni. Az FCSM Zrt. szóvivője szerint a társaság eltökélt a továbbfejlesztések mellett, figyelembe véve a gazdaságosság elvét, a lakosság, az utazóközönség és a hazánkba látogató turisták kiszolgálása érdekében.

Széchenyi Istvánnak volt az első

Amikor még a császári udvarban sem ismerték a WC-t, Széchenyi lstván nagycenki kastélyában már javában végezték, kellemetlen illatoktól mentesen, az előkelő vendégek a dolgukat.

A legnagyobb magyar allítólag maga tervezte a rendszert. Fejlesztői tevékenységére fény derül uradalmi intézőjéhez, Lunkányi Jánoshoz intézett leveleiből is. Ezekben aprólékosan írja le a részleteket, sőt, még rajzot is készített arról, milyen illemhelyet szeretne létesíteni ottnonában; az ábrákat német és magyar nyelvű magyarázószövegekkel látta el. A tervek szerint a víz a padláson elhelyezett, feltöltött tartályból, a gravitáció segítségével, különböző csöveken átfolyva tudta elvegezni az öblítést A tartályt még túlfolyás ellen is biztositotta, mert egy másik edényben a felesleges vizet felfogta, és kivezettette az epületből. A kellemetlen szagokat pedig szellőzőnyílással és szagelvezetőcsővel távolította el. Lunkányi főpénztári számadása szerint az „új kastélyba” 114 forint 39 fillér értékben vásároltak ólomcsöveket a „water-closethez”, és úgy tűnik, 1840-re már több angolvécé volt beszerelve az epületbe.

Magyarország többi nagyvárosa nem igazán bővelkedik nyilvános illemhelyekben. Elsősorban a nagyobb autóutak, autópályák pihenőiben találkozhatunk jól felszerelt egységekkel, melyek többsége valóban kulturált színvonalon fogadja az utazókat. Ezek döntő többsége automata illemhely, de akadnak elvétve személyzettel ellátott WC-k is. Gépészet szempontjából általánosságban minden megtalálható bennük, ami a budapesti illemhelyeket jellemzi.

WC