Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Kanosszajárás kazántól kazánig

2015/7-8. lapszám | Lantos Tivadar |  2126 |

Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Kanosszajárás kazántól kazánig

Saját kárán tanul az ember a legtöbbet. Tanulságos történetünk ez alkalommal a beruházó szemszögéből mutatja be, mit jelent az, ha szakember nélkül, saját elképzeléseitől vezérelve, félinformációkra építve kezdi el valaki háza energiatakarékosabbá tételét. Nagyon sokba kerülhet!

Megtetszett neki az újdonság

Egy Pest megyei településen, átlagos, 87 m²-es, egyszintes családi házban játszódik a történet. A tulajdonos elhatározta, hogy búcsút int a gázszolgáltatásnak, lecseréli nyílt égésterű gázkazánját, és függetlenebb, általa olcsóbbnak gondolt rendszerre vált. Érdeklődése a korszerű technológiák iránt egy meghatározó élményre volt visszavezethető. A kilencvenes évek elején Németországban egy szakkiállításon találkozott először napkollektorokkal, már akkor elhatározta, ha házat épít, beruház egy ilyen rendszerre. Az álomból valóság lett, a beköltözés pillanatában már ott volt a saját napkollektor a háztetőn. A fűtést akkor még egy fali gázkazán, a használati melegvíz-ellátást pedig egy gázbojler biztosította, melyre rásegített a kollektor. Már az első pillanatban szóba került egy vegyestüzelésű kazán rendszerbe állítása is, mert egy családi háznál mindig van mit elégetni, és ennek a hőenergiáját hasznosítani. Ahogy azonban a gáz ára emelkedett, a tulajdonos alternatív megoldáson kezdett gondolkodni. A ve-gyestüzelésű kazánt végül is teljes egészében rendszerbe állították, ami kezdetben jó megoldásnak tűnt, csak azzal nem számoltak, hogy idősebb korban egyre nehezebb lesz a fűtés kezelése, a tüzelő előkészítése.

Elátkozott napenergia

Ekkor jött az ötlet, hogy kiválthatnák a szilárdtüzelésű kazánt is, így majd teljes egészében a napenergiára hagyatkozhatnak. A tulajdonos felszereltetett néhány napelemcellát a háztetőre, és hasraütésszerűen megvásárolt egy 500 literes víztartályt, melybe egy villamos fűtőpatront építtetett be. A tulajdonos mára belátta, hogy itt követte el az első nagy hibát – nem fordult ugyanis olyan szakemberhez, aki szakmai érvekkel alátámasztva megvétózta volna ezen döntését. Sajnos a rendszerrel csak 50 °C-os vízhőmérsékletet lehetett elérni, ami a radiátoros fűtéshez maximum szeptember végén és október elején elegendő. Ahogy azonban beköszöntött a hideg időjárás, kevésnek bizonyult a rendszer teljesítménye a komfortos fűtéshez. Ezt a helyzetet tehát meg kellett oldani. A háztulajdonos hétvégenként infrapanelek telepítésénél segédkezett, így szinte kapóra jött az ötlet: miért ne lehetne neki is ilyen rendszere? Az egyik helyen megkérte a telepíttetőket, hogy hadd jöjjön vissza decemberben, amikor meggyőződhet arról, hogy működnek az infrapanelek. Szakemberhez még ekkor sem fordult, inkább megbízott mások tanácsában. Az infrapanelt telepíttető hölgy elégedett volt a rendszerrel, így főhősünk kapva-kapott az alkalmon, belevágott, ő is kiépítette a saját infrapaneles rendszerét. Nagyon kellemes, nagyon szép, nagyon jól is dolgozik, csak sajnos van egy szépséghibája, hogy legalább háromszor, négyszer több napelemre lenne szükség, hogy a költségeket teljesen fedezni tudja. Erre sem az anyagiak, sem pedig a hely nem volt adott, így a háztulajdonosnak most van egy méregdrága villanyfűtése. Ez az érv azonban már meggyőzőnek bizonyult ahhoz, hogy a háztulajdonos felkeressen egy épületgépész, -energetikus szakembert, akinek a tanácsát ki tudja kérni az ügyben.

És jött, és elrendezte…

A szakember elvégezte a szükséges számításokat, méréseket, és azt olyan formában tálalta, ami egy laikus számára is megérthető. A későbbiek folyamán együtt döntenek majd arról, hogy milyen megoldást válaszszanak. Megállapítást nyert, hogy a házat vastagabb szigeteléssel kell ellátni, valamint a 15 éves nyílászárókat cserélni kell, aztán pedig már csak az új fűtési rendszert kell kitalálni. A tulajdonos most a kondenzációs kazánok irányában gondolkodik. Így gyakorlatilag jó néhány év elteltével és sok-sok kidobott pénzzel a háta mögött visszatért ugyanoda, ahonnan indult.

A történet számokban

Az épület hővesztesége a PHPP szimulációs program szerint 7,6 kW, míg a fűtési igény 19 400 kWh/év. Elmondható, ha figyelembe vesszük, hogy 19 400 kWh hőenergiát 5 kWh/kg fajlagos fűtési energiatartalommal rendelkező tűzifa esetén 3880 kg-ból (7 m³) lehet előállítani, akkor a szilárdtüzelésű fűtés 154 000 Ft/év költséget eredményez, amely nem tartalmazza a tüzeléstechnikai veszteségeket, valamint a nedves tűzifa használatakor felmerülő kalorikus veszteségeket.

Villanyfűtés esetén a 19 400 kWh hőenergiát közel 19 400 kWh mennyiségű villamos energiából lehet előállítani. A helyi szolgáltató tájékoztatása szerinti A1 normál díjszabás (37,56 Ft/kWh) esetén az éves fűtési energiaköltség becsült vételára 728 600 Ft/év. Figyelembe kell vennünk, hogy a tetőn elhelyezett napelemek által megtermelt villamosenergia-hozam várható mennyisége 4500 kW/év, így a fenti 19 400 kWh-ból ez az összeg levonandó. Ha tehát teljes egészében infrapaneles fűtést használnának a lakásban, annak költsége 560 000 Ft/év-re adódna. Ezek után nézzük meg, mi lett volna, ha a tulajdonos marad a nyílt égésterű kazán mellett, és egyszerűen csak a hőszigetelésre költ. Ez esetben a számítógépes programmal meghatározott fűtési energiaigény 8766 kWh lett volna. Közelítő értékként a jelenlegi gázárak figyelembevételével 12 Ft/kWh adódik. Ebből kiszámítható, hogy a hőszigetelés után, ha marad a nyílt égésterű kazán, a fűtés jelenleg 105 192 Ft/év-re adódik. A számokból is egyértelműen kitűnik, hogy a szakember bevonásával a felesleges költségek, kiadások elkerülhetők lettek volna. Még egy családi ház esetén is szükség van konzultációra egy-egy nagyobb beruházást illetően. A szakembereknek pedig képben kell lenniük a legújabb technológiákat illetően, hogy valóban korszerű, minden igénynek megfelelő, hatékony rendszert tudjanak javasolni. Kiemelten fontos a költségeket számszerűsíteni, hiszen a beruházók többsége ez alapján hozza meg a szükséges döntését.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem