Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Segítség, nyakamon az ErP!

2015/7-8. lapszám | Aranyosi Miklós |  3825 |

Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Segítség, nyakamon az ErP!

Az új szabályok, változások sok emberben bizonytalanságot, az új rendszerekkel szemben bizalmatlanságot hoznak, néha nem alaptalanul. Az ősszel bevezetendő EU-s szabályok ugyan változásokat tartalmaznak, mégis azt gondolom, hogy ezek jó irányba mutatnak, életbelépésükkel hatékonyabb, biztonságosabb fűtési rendszereket telepíthetünk, használhatunk. A változásokra a szakembereknek is fel kell készülniük.

Az új rendszerek telepítésekor néhány apróbb dologra kell odafigyelnünk, azért, hogy az újonnan kialakított rendszerek beváltsák a hozzájuk fűzött reményeket. Nézzük, mik is ezek az apróságok.

Termosztát vagy időjáráskövető szabályozó

A meglévő, hagyományos kéményes vagy zárt égésterű kazánok vagy kazán-, vagy fali termosztátról üzemelnek. Bár az új szabályozásnak megfelelő hőtermelők általában képesek a régi termosztát fogadására, azok használatát mégsem javasoljuk, mert hatásfokuk, hatékonyságuk meg sem közelíti azokat az értékeket, amikre az új rendszerek tervezve vannak. A lehető legmagasabb hatásfok eléréséhez használjuk a gyártók kínálatában lévő szabályozókat. Az új szabályozók néha új vezetékezést igényelnek, és külsőhőmérséklet-érzékelőt is fel kell szerelnünk a ház, épület homlokzatára. Az új rendszerben a külső érzékelő szolgáltatja az alapjelet, ami befolyással bír a fűtési rendszer teljes egészére.

Gyakori hiba: A külső érzékelő nem helyezhető el padláson (akkor, sem ha sokkal kényelmesebb megoldás), déli homlokzaton, mert a módosított alapjel hibás fűtővíz-hőmérsékleteket generál, ami jelentősen rontja a komfortérzetet.

Új hatásfokosztályok

Aki ősszel új kazánt szeretne venni, furcsának találhatja, hogy (ha csak a hőtermelőket nézzük) az eddig 100% feletti hatásfok helyett bőven 100% alatti értékekkel fog találkozni. Felmerülhet a kérdés, hogy mi változik a készülékben, ami miatt alacsonyabb hatásfok látható a műszaki anyagokban? A válasz az, hogy semmi, sőt a gázkészülékek, az energiatakarékos szivattyúk miatt, ár/érték arányban még többet is adnak. A hatásfokváltozás kizárólag a számítási alap megváltozásából adódik. Személyes véleményem szerint most kerül a helyére a készülékek hatásfokának kérdése, ősztől könnyebben, azonos értékek összehasonlítása mentén lehet a kazánok között dönteni.

Füstgáz-elvezetés

A gázkészülékek cseréjekor a legfontosabb kérdés az égéstermék-elvezetés megoldása. A kéményes kazánok cseréjekor a feladat egyszerűnek tűnik, hiszen „csak” a kéményaknát kell használni az új vezeték elhelyezéséhez. A régi kéményeknél a nem egyenes „elhúzásos” aknák nehezíthetik a kondenzációs kazánok cseréjét, de ezekben az esetekben a flexibilis haszoncsövek általában jó megoldásokat nyújtanak. Egy kicsit komplikáltabb a kivitelezés a zárt égésterű modellek cseréje esetén, ahol az elvezetést régebben az oldalfalon történő átvezetéssel oldották meg. A kéményseprő előírások nagyon sok változáson mentek keresztül, és könnyen előfordulhat, hogy a régi telepítéskor még engedélyezhető volt fali átvezetés, de ma már az nem fog átmenni az engedélyezési procedúrán.

A nagyobb gyártók készülékekkel együtt engedélyezett elvezetési rendszerei szinte minden helyzetre megoldást nyújtanak, ráadásul az engedélyezési eljárás és a rendszer méretezése is egyszerűbb.

Gyakori hiba: Egyes esetekben előfordulhat, hogy idegen égéstermék-elvezetés kerül felszerelésre a kazánhoz, de a készülék nem rendelkezik engedéllyel az idegen elvezetés használatához. A többletköltségek elkerülése érdekében nagyon fontos, hogy még a kivitelezés elkezdése előtt tisztázzuk, hogy milyen minősítések, tanúsítások állnak rendelkezésre (a gyártók tanúsításai korántsem egységesek), és ennek meg- felelő füstgáz-elvezetést építsünk a kazánhoz.

Vízminőség, mint új fogalom

A kazánokhoz/ba vezethető fűtővíz minősége a kazánok energiatakarékosságával párhuzamosan finomodott, és jótállási feltételként került be a kazángyártók műszaki dokumentációjába. Gondoljunk bele, hogy egy közel 10-15 éves álló öntvénykazánnal szerelt fűtési rendszerben mennyi üledék, mennyi olyan lebegő szennyeződés lehet, ami a kisebb víztartalmú, szűkebb vízjáratú rendszerekben extrém rövid idő alatt akár az új kazán normál üzemét megakadályozó üzemállapotot eredményezhet. A hőtermelő cseréjekor további nagyon fontos teendő a rendszer hidraulikai ellenőrzése is, mert az új kazán szivattyújának teljesítménye nem mindig egyezik meg a régi kazán szivattyújának teljesítményével, ami hidraulikai elégtelenségekhez vezethet.

Gyakori hiba: Az új gázkészülékek gyakran úgy kerülnek fel a régi fűtési rendszerre, hogy a rendszeren semmiféle vízkezelést, átmosást nem végeznek el, és hidraulikai ellenőrzést sem végeznek. Kevés figyelemmel kiválaszthatók a megfelelő vízkezelési módszerek, amelyek lehetnek vegyi (inhibitorok) vagy mechanikai védelmek (mágneses szűrők, hőcserélők). Vízkezelési megoldások használatával könnyen megakadályozhatjuk az új gázkészülék jótállási időn belüli, általában nem jótállási körbe tartozó meghibásodását.

Újabb kötelező csatlakozások

A hagyományos kazánok esetén a minőségi gyártók kínálatában már több éve megtalálhatók a lefolyótölcsérek, melyek a biztonsági szelepből távozó túlnyomást hivatottak elvezetni. Az esetek nagy többségében ezek a tölcsérek néhány évente csak egyszer voltak használatban, felszerelésük fölösleges költségnek tűnhetett, egészen mostanáig. A kondenzációs kazánok alkalmazásakor ezek a tölcsérszifonok fontos szerepet kapnak, hiszen az új készülékek működése közben naponta több liter kondenzvíz képződik, amit a régi szifonok helyére felszerelhető, akár több biztonsági elvezetést összegyűjtő új szifonelem képes elvezetni. A kondenzációs kazánok szerelésekor tehát gondoskodnunk kell a csatornacsatlakozásról is. Nincs már messze az idő, amikor a kazánok internetes csatlakozásáról is beszélnünk kell…

Gyakori hiba: A vödörbe elvezetett kondenzvíz-csatlakozás amellett, hogy nem esztétikus, és folyamatos felügyeletet és beavatkozást igényel a rendszer használójától, még veszélyes is lehet. A kondenzációs kazánok üzemekor előfordulhatnak olyan állapotok, amikor égéstermék juthat a kondenzátum-elvezető csőbe. Az ilyen esetekre csak a biztonságos lefolyó tölcsér ad megfelelő védelmet.

Az eddig taglalt gyakorlati szempontok már mindenki számára ismertek lehettek, összegyűjtésükkel egy átfogó listát kívántunk a kivitelező partnerek számára adni. Az ErP szabály bevezetésével azonban további változások is színesítik életünket. Ilyen lesz az ún. rendszertanúsítvány, melyet minden fűtési rendszerhez a rendszert értékesítő nagykereskedő/kiskeres-kedő/kivitelező adni köteles! A következő cikkünkben erről olvashatnak.

Vödörbe vezetett kondenzvíz- csatlakozás

A szerzőt idézzük: „A vödörbe elvezetett kondenzvíz-csatlakozás amellett, hogy nem esztétikus, és folyamatos felügyeletet és beavatkozást igényel a rendszer használójától, még veszélyes is lehet. A kondenzációs kazánok üzemekor előfordulhatnak olyan állapotok, amikor égéstermék juthat a kondenzátum-elvezető csőbe.” Nos, saját tapasztalat, hogy a kondenzvíz-elvezetés az egyik legproblémásabb terület lehet. Legutóbbi tapasztalatunk egy olyan megoldás volt, amikor a mosógép csatornába kötött vízelvezető csövére lett „ráhegesztve” a kondenzvíz-lefolyó. A beüzemelő aztán felhívta arra a figyelmet, hogy extrém esetben mosásnál visszatorlódhat a mosógépből lefolyó víz a kazánba. Erre reakcióul a kivitelező dugós módszerrel oldhatóvá tette a bekötést, amit mosáskor mindig ki kell most húzni, és egy vödörbe (lavórba) lógatni. Nem az igazi, arról nem is beszélve, hogy a gumitömítés azóta megadta magát a sokadik kihúzásra-betolásra. 


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem