A közelmúlt

Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből VII.

2015/5. lapszám | Dobai Gábor |  5163 |

Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A magyar gázellátás régmúltjánál talán csak a közelmúltja és jelene érdekesebb.

A földgáz-vezetékhálózat különböző szakaszain a csőkeresztmetszet eltérő. Az 1970-es években az egyes vezetékszakaszok átmérője jellemzően 100 és 800 mm között változott, ami egyenetlen nyomásviszonyokat eredményezett a hálózat különböző pontjain. A csővezeték-hálózatok természete, hogy a betáplálási pontoktól távolodva az áramlási viszonyok függvényében a szállított közeg nyomása fokozatosan csökken, amit nyomásfokozó állomások beiktatásával kell korrigálni. Mivel a '70-es években a Testvériség vezetékrendszeren már szovjet gáz is érkezett hazánkba, halaszthatatlan feladattá vált a rendszer különböző részei közötti nyomáskülönbségek kiegyenlítése.

Ennek érdekében 1976-ban megépült a Városföldi Távvezetéki Nyomásfokozó Kompresszorállomás, ahová SOLAR típusú gázturbinás kompresszorokat telepítettek, majd hamarosan Beregdarócra, Nemesbikkre, Mosonmagyaróvárra és Hajdúszoboszlóra is építettek kompresszorállomást. A gázátadó állomások technológiai fejlesztése a hetvenes-nyolcvanas években folytatódott, a Flexfilo nyomásszabályozókat fokozatosan BKG és KÖGÁZ kabinok váltották fel, a Foxborokat korszerűbb forgóelemes hozammérőkre cserélték, folytatták a telemechanikai berendezések cseréjét, és a katódvédelem kiépítését is folyamatosan végezték. 1982-ben kísérleti jelleggel elkezdték a GOV által üzemeltetett szénhidrogén-szállító vezetékek nyomvonalának légi felügyeletét is, amely sikeresnek bizonyult, ma már ezzel a módszerrel felügyelik a távvezetékhálózat 95%-át. A gázszolgáltatás biztonságának növelése érdekében elkezdődtek a sík és szekrényes típusú gázátadó állomások rekons- trukciós munkái, ennek során lecserélték a BKG és KÖGÁZ, valamint a CDC szabályozó szekrényeket.

A magyar földgázvezeték-hálózat. A területi központok a következők: Kápolnásnyék, Gellénháza, Hajdúszoboszló, Vecsés, Kecskemét, Miskolc. Az Ukrajnából érkező földgáz elzárásából adódó, 2009. január 6-ával kezdődött krízishelyzet sikeres kezelésével bebizonyosodott, hogy az FGSZ új rendszere magas műszaki színvonalú, és nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét.

Az Országgyűlés határozatára a 3149/1991. (IV. 11.) sz. kormányrendelettel az Állami Vagyon Ügynökség (ÁVÜ) megszüntette az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztöt 1991. október 1-i hatállyal, egyidejűleg az OKGT jogutódjaként megalapította a Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan működő részvénytársaságot, a MOL Nyrt.-t, és a GOV szervezetét is a MOL-ba integrálták. A MOL 1991-ben történt megalakulása a technológiai fejlesztések sorozatának kezdetét is jelentette egyben. Korszerű épületben elhelyezett gázátadó állomások típustervei készültek, s állították rendszerbe őket. Ezekbe, valamint a régi szekrényes állomásokba igen korszerű Fiorentini, Tartarini és RMG nyomásszabályozókat építettek be. A mennyiségmérőket turbinás és ultrahangos hozammérőkre cserélték, és megkezdődött az akkor már elavult Dózelektrik szagosító berendezések cseréje LEWA típusúakra. Az OTR I-et felváltotta az OTR II., a területi diszpécserközpontokat korszerű VAX Station munkaállomásokkal szerelték fel, majd 2007-ben üzembe helyezték a ma is működő, igen fejlett OTR III. SCADA rendszert. A fejlesztések eredményeként a technológiai rendszer fölött megszűnt az emberi jelenlétet igénylő felügyelet, országosan kiépült a korszerű RFID technikával támogatott körzetfelügyelői rendszer, és a karbantartó csoportok munkájával együtt magasabb szintre került ezáltal az ellátás biztonsága.

A MOL Nyrt. kebelében eleinte a Gáz- és Olajszállító Üzem (GOÜ), később, 1993-tól a Kőolaj- és Földgázszállítási Üzletág (KFÜ) végezte a szénhidrogének szállítását, 1999 végéig. 2000-ben az olaj- és gázszállítási tevékenység szétválasztásának koncepciója végérvényesen kimondásra került, de átmenetileg még közös szervezetben maradtak a MOL Logisztika keretében. 2001-ben a földgázszállítás visszakerült a Földgáz Divízióhoz, később ebből a szervezetből jött létre a MOL Földgázszállító Rt., majd 2008-tól Zrt. (FGSZ), 2004-ben. A MOL Földgázszállító Zrt. a MOL 100%-os leányvállalataként működik, s jelenleg egyedüli birtokosa a Magyarországot 5600 km hosszban behálózó nagynyomású földgázvezeték-rendszer irányítására jogosító rendszerirányítási engedélynek.

A gázszállító vezetékek és gázátadó állomások számának rohamos gyarapodása maga után vonta az üzemirányítás decentralizálását. A siófoki főközpont stratégiai irányítása mellett hat területi alközpontot hoztak létre, amelyek ellátják a regionális hálózat operatív üzemirányítását. A területi központok a következők: Kápolnásnyék, Gellénháza, Hajdúszoboszló, Vecsés, Kecskemét, Miskolc. Az Ukrajnából érkező földgáz elzárásából adódó, 2009. január 6-ával kezdődött krízishelyzet sikeres kezelésével bebizonyosodott, hogy az FGSZ új rendszere magas műszaki színvonalú, és nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét.

Hazánk nagynyomású földgázszállító vezetékei. A MOL Földgázszállító Zrt. a MOL 100%-os leányvállalataként működik, s jelenleg egyedüli birtokosa a Magyarországot 5600 km hosszban behálózó nagynyomású földgázvezeték-rendszer irányítására jogosító rendszerirányítási engedélynek.

Hazánk primer energiahordozó-felhasználásán belül a földgáz részaránya előkelő helyet foglalt el az elmúlt ötven évben. Az ország teljes energiafelhasználásának 40%-át földgázból fedezzük. A háztartások 80%-ában a konyhában, bojlerekben vagy kazánokban jelen van a gáz, amely kiemelkedően magas arány Európában, de nem biztos, hogy ez olyan nagyon jó nekünk. A probléma az, hogy a fogyasztási helyek ilyen nagymértékű fölaprózódásával nagymértékben megnőttek az egységnyi csővezetékhosszra számított létesítési és fenntartási költségek. Az optimális megoldást az jelentette volna, ha a hetvenes-nyolcvanas években erőltetett, kampányszerű gázbevezetési akciók helyett a tanácsok (az önkormányzatok jogelődjei) vidéken a családi házakba is a központi (táv)fűtés bevezetését szorgalmazták volna, mint az a fejlettebb nyugaton szokás. Magyarországon a távfűtést csak a lakótelepeken és egyéb kolóniákban ismerik, de a Lajtán túl a családi házas övezetekben is szokásos megoldás a hőközpontból történő távfűtés, ily módon a gázt csak a hőközpontig kell vezetni. A gőz- vagy melegvízcsövek földbe fektetése, a berendezések karbantartása, hibaelhárítása nem igényel speciális képzettséget, kevésbé veszélyes, ezért helyi személyzettel is megoldható.

Földgázfelhasználásunk az elmúlt húsz évben 25%-kal nőtt. 2010-ben 12 milliárd m3 gázt fogyasztottunk, 2013-ban 14-15 milliárd m3-t, amelyet a hazai földgázmezők letermelésével párhuzamosan, a korábban is magasnak számító részarányhoz képest is csak egyre több behozatallal tudunk fedezni. Összehasonlításképpen: a Gazprom 2007-ben 548,5 milliárd m3 földgázt termelt. Földgázimportunk az elmúlt két évtizedben 50%-kal nőtt, részaránya a teljes fölhasználáshoz képest jelenleg 81%, ami legnagyobbrészt Oroszországból származik.

Az ország földgázellátását immár jól kiépített vezetékhálózat, valamint a szezonális fogyasztásváltozások okozta terhelésingadozások kiegyenlítését ellátó földalatti gáztároló kapacitások biztosítják. A jelentős gázmennyiségek tárolására szolgáló fejlesztések az 1970-es években kezdődtek. Először a Hajdúszoboszlói Földalatti Gáztárolót, majd a kardoskúti és pusztaedericsi földalatti tárolókat, a Maros I. Tározót, végül a Zsanai Földgáztárolót helyezték üzembe a '70-es évek végén. Utóbbihoz megépítették a szállítást biztosító Zsana– Szank–Városföld vezetéket is. Az országgyűlés 1993 őszén jóváhagyta a behozott kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvényt, melynek alapján az akkori piaci szereplők kötelező tagságával létrehozták a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetséget. A törvény szerint a szövetségnek 1998-ig 90 napi nettó importnak megfelelő mennyiségű stratégiai készletet kell fölhalmoznia kőolajtermékekből, meghatározott éves ütemterv szerint. A meglévő, mintegy 1,2 milliárd tonna folyékony szénhidrogén nagy része az 1990-es évek végén létesített, magas műszaki-technikai színvonalat képviselő föld feletti tartályokban van tárolva, hosszú távú letéti szerződések keretében. Válsághelyzet esetén a készletek fölszabadítása a felügyeletet gyakorló miniszter utasítására történhet, amikor is a tagvállalatoknak elővásárlási joguk van a befizetett tagdíjak arányában.

A földgázellátás területén a piaci versenyben való részvétel feltételei 2004. január 1-től biztosítva vannak. A rendszer fejlesztésével 2007. július 1-től már lakossági fogyasztók is kiléphettek a közszolgálati gázellátás monopóliumából, igénybe véve a szabadpiaci gázellátás nyújtotta lehetőségeket. 2009. január 1-től a közüzemi gázellátás megszüntetésével a legtöbb nem lakossági fogyasztó számára (néhány kiemelt fogyasztói csoport kivételével) kötelezővé vált a versenypiacra történő kilépés, amely a hatékony piaci verseny kialakulását segítette Magyarországon is. A lakossági és kisfogyasztók számára továbbra is meghatározó maradt az egyetemes gázszolgáltatás.

A földgáztárolók éves szinten 4,9 milliárd m3 kereskedelmi és 1,2 milliárd m3 biztonsági gázkészlet ki- és betárolását teszik lehetővé. A Földgáz készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény végrehajtásaként a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség 915 millió m3 földgáz tárolását végzi a résztulajdonában lévő MMBF Zrt. szőregi földalatti gáztárolójában.

Amennyiben a Makói-árok bőséges készletének föltárása akadályokba ütközne, a magyar földgázpiac előtt a belső termelési potenciál beszűkülése esetén is látványos jövő állhat, amelyre a régiós piac kialakításához megépített román-magyar és horvát-magyar összeköttetés, valamint a szlovák kapcsolat lehet a garancia. Az összeköttetések strukturális fejlesztése nem csak a régiós kereskedelem megvalósulása miatt fontos, hanem javítja a régió ellátásbiztonságát is, amelyhez az európai piacok eléréséhez tervezett két rivális – a Nabucco vagy a Déli Áramlat – nemzetközi távvezetékek magyarországi szakaszai is hozzájárulhatnak. A MOL Földgázszállító Zrt. stratégiai, illetve üzletpolitikai céljainak megfelelően úgy tervezi vezetékeit, hogy azok kétirányú gázszállításra alkalmasak legyenek, ennek köszönhetően a vállalat földgáztranzit tevékenységet végez szerb és bosnyák partnerei részére, továbbá Románia és Horvátország irányába, az e két ország szállítórendszerét összekötő vezeték megépítését követően.

Térségünk gázszállító alrendszereinek további összekapcsolásával, a beszerzési források körének szélesítésével a jövőben még biztonságosabbá tehető az egyre növekvő fogyasztói igények kielégítése.

2010-ben megállapodás született a magyar és szlovén földgázrendszerek összekapcsolásához szükséges tanulmány elkészítéséről, emellett a magyar és a szlovák gázszállító vállalat – folytatva az ellátásbiztonság fokozását szolgáló nemzetközi kapcsolatok építését – szándéknyilatkozatot írt alá a két ország földgázrendszerének összekapcsolásáról.

Ez a forrás-diverzifikáció a gázpiaci versenyhelyzetre is serkentőleg hat. A magyar-szlovén, valamint a magyar-szlovák összekötő vezeték nagyban növelné a régió jövőbeni energiabiztonságát. Sőt mi több, az előbbi kiépítéssel az Európai Unió által is szorgalmazott észak-déli gázfolyosó, utóbbival pedig a magyar-szlovén-olasz szállítórendszer kiépülésének lehetősége is megteremtődne.

2014 márciusában megtörtént a 111 km hosszú magyar-szlovák gázvezeték – melyből 92 km Magyarországon fut – ünnepélyes összekapcsolása a Pest megyei Szadán, de a csővezeték hazai szakaszának koordinálását végző Magyar Gáz Tranzit Zrt. résztulajdonosa, az MVM az üzembe helyezést a nyomáspróbák utánra, 2015. januárra tűzte ki. A vezeték üzembe helyezésével összefüggésben, Pécel határában, ahol Barátság I. és II., valamint a Testvériség olajvezetékek nyomvonala is áthalad, régészeti feltárást végeztek.

A növekvő importigények kielégítése érdekében a MOL Földgázszállító Zrt. folytatja a diverzifikált ellátási útvonalak kiépítését, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését, s a tranzitcélok növelése szükségessé tette a határkeresztező kapacitások bővítését is. Ennek megfelelően elkészült a 4,8 millió m3/nap kapacitású Szeged-Arad gázvezeték 47 km-es hazai szakasza, amely 2010 nyarától biztosítja a gázszállítás lehetőségét Magyarországról Románia felé. A vezetéken Csanádpalotán nemzetközi mérőállomás létesült.

2010-ben megépült és 2011-ben üzembe helyezték a Városföld-Slobodnica összekötő vezetéket is. A projekt részeként elkészült a 206 km hosszúságú, 19,2 millió m3/nap kapacitású gázvezeték (DN 800, PN 75 paraméterekkel) Városföld és Drávaszerdahely között, ahol nemzetközi mérőállomás is létesült. Bátán új kompreszszorállomás épült. A kapacitásbővítés jegyében 2008-ban megépítettek egy 5 km hosszú (DN 1400, PN 75) vezetékszakaszt az ukrán-magyar határ és Beregdaróc között, valamint befejeződött a Beregdaróc és Hajdúszoboszló közötti 125 km hosszú (DN 1000, PN 63) gázvezeték fektetése is. Algyő és Városföld csomópont között egy 80 km hosszú (DN 1000, PN 63) vezetékszakasz és egy új elszámolási mérőállomás épült. Ilyen nagy átmérőjű gázvezetékek korábban még nem épültek Magyarországon.

Az FGSZ importkapacitás-bővítési projektjének keretében a kompresszorállomásokon is komoly fejlesztések történtek, nagyobb teljesítményű gépegységek kerültek beépítésre. 2008-ban befejeződött a Pilisvörösvár és Százhalombatta közötti DN 800-as gázvezeték kiépítése is, ezzel bezárult a Budapest gázellátásának biztonságát legfőképpen garantáló körvezeték, s így lehet egy 5600 km-es csőkígyó a hétköznapok biztonságának csöndes háttérintézménye.

Hosszú szünet után, 2009-ben elkészült a Szőregi Stratégiai és Kereskedelmi Tároló, valamint az ehhez kapcsolódó, feltöltésre és kitárolásra szolgáló vezeték is. A földalatti tárolókat áprilistól szeptember végéig töltik, a téli hónapok alatt pedig ürítik. A kereskedelmi tárolók kapacitása jelenleg 4,99 milliárd m3, a stratégiai tárolóké 1,2 milliárd m3. A magyarországi földgáztárolókat jelenleg két cég üzemelteti: A kereskedelmi tárolókat az EON Földgáz Storage Zrt., a stratégiai tárolókat az MMBF Zrt.

Beregdarócnál jelenleg nincsen gázcsapunk Ukrajna felől, csak egy cső köt össze minket, amelyen orosz gáz jön, amíg a Gazprom jónak látja.

Az Európai Unióban 15 országnak van földgáz tárolására alkalmas infrastruktúrája. Jelenleg több mint 80 milliárd m3 tárolókapacitás érhető el összesen, ez Európa teljes évi fogyasztásának mintegy 20%-át teszi ki. A legnagyobb tároló-infrastruktúrája Németországnak, Olaszországnak és Franciaországnak van, akik mögött negyedik helyen áll Magyarország.

Most már magyar a gáztároló, a gázkereskedelem, de a gáz még mindig orosz. Beszélhetünk-e így energiabiztonságról? 2014 tavaszán kirobbant a legújabb orosz-ukrán gázvita, miután a Gazprom április elején – a belpolitikai eseményekkel összefüggésben – közölte, hogy 1000 m3-enként 268,5 dollár helyett 485 dollárt kér a gázért. Kijev nem fizetett, és nem fogadta el az áremelést, aminek az lett a következménye, hogy az orosz olaj- és gázipari vállalat június 16-án leállította az Ukrajnába irányuló gázexportot, és miután kiszámlázott egy 5,2 millió dollárról szóló tartozást, közölte, hogy a jövőben előre fizetéshez köti a gázszállítást. Oroszország, Ukrajna és az EU képviselői június közepéig tárgyaltak az ügy rendezéséről, közben Ukrajna főleg Lengyelország, Szlovákia és Magyarország felől betárolható gázhoz jutott, de a háromoldalú egyeztetések 2014 szeptemberében még eredménytelenek voltak.

Júniusban több helyütt is megjelent, hogy kevés tartalék van a magyar gáztárolókban, nem csak a kereskedelmi, hanem a stratégiainak minősített tárolókban is. E jelzésekre rendre meg is érkezett a hivatalos válasz: a gáztárolók feltöltése folyamatban van. A tárolókapacitás stratégiainak minősített részét 2011-ben 1200 millió m3-ről 600 millió m3-re re csökkentették, majd 2014 tavaszán a geopolitikai viszonyok alakulása miatt rendeletileg megemelték 900 millió m3-re. A gond az, hogy ez csak rendelet, amivel senki sem tud fűteni vagy ebédet főzni. A hivatalosságok persze ismét hitet tettek arról, hogy a tárolók töltése folyik, 5 millió m3/nap ütemben. Hogy ez mire elég, azt akkor tudjuk megítélni, ha megnézzük a Földgázszállító Zrt. (FGSZ) honlapján, hogy milyen mennyiségek érkeztek az ukrán határon Beregdarócnál, márpedig a számok nem hazudnak. 2014 májusának legtöbb napján ez 25 millió m3 volt, a lehetséges 50-60 millióval szemben. Ha ebből levonjuk az 5-10 millió m3-t kitevő tranzit mennyiségét, és levesszük belőle a 15-20 millió m3 napi fogyasztást, akkor az derül ki, hogy betárolásra ugyancsak kevés marad. Akkor meg honnan?

Fölmerül a magyar lelőhelyek kitermelésének lehetősége, de erről könnyen belátható, hogy sok-sok energiával kitermelni a hazai földgázt, majd újra begyömöszölni egy földalatti tárolóba, nem valami jó üzlet. Ráadásul még nem is említettük, hogy a magyar földgáz nem valami jó minőségű. Fűtőértéke csak akkor éri el a jogszabályban rögzített minőséget, ha megfelelő arányban orosz gázzal keverik, amiben több a kraft. A lakossági hiedelmekkel ellentétben a gáz fűtőértékéért nem a gázszolgáltató felel, hanem a MOL leányvállalata. Nem könnyít a helyzetünkön tehát az sem, hogy akkor is szükségünk van az orosz gáz betárolására, ha a magyar gázt akarjuk fölhasználni, ez ugyanis önmagában nem sokat ér. A gázvásárláshoz persze pénz kell, ami növeli az amúgy is tetemes költségvetési hiányt.

Ja, és még valami: meg kellene oldani a rezsicsökkentés kalkulációját. Mert az igaz, hogy be lett jelentve, mi, meg hogy csökken 2014-ben, de hogy ki fogja állni ezeket a költségeket, az még nem tisztázott: Az MVM? A kereskedők? A szolgáltatók? Félő, hogy a lakosság.

A Földgázszállító Zrt. 2014. szeptember 25-én határozatlan időre leállította a gázszállítást Ukrajna irányába. A jelentősen megnövekedett hazai beszállítási igény (a tározók feltöltése) miatt muszáj volt megszakítani ukrán barátaink számára a visszaáramoltatást. Fölvetődött az is, hogy „Az ellátásbiztonság és a hazai egyensúly fenntartása érdekében a beregdaróci csomópont kapcsolását át kell alakítani olyan módon, hogy a csomóponthoz kapcsolódó valamennyi távvezeték az ország belseje felé történő szállításra legyen alkalmas.” Orbán Viktor a sorok közt kimondta: „winter is coming” – és ez mindent üt.

E nagyon észszerű lépés után a következő lehet, hogy a Gazprom esetleg több százmillió m3 földgázt betárolna Magyarországon, feltéve, hogy jól viselkedünk. Erre utalhat az a szeptember 22-én beterjesztett egyéni képviselői indítvánnyal beterjesztett törvénymódosítási javaslat, amely szerint „a közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett földgáz tulajdonjogának átruházása nem minősül a földgázellátásról szóló törvény szerinti engedélyköteles tevékenységnek.” A javaslatot a Ház még azon a héten elfogadta, s ezzel a törvénymódosítással megoldható, hogy a földgáz tulajdonjoga szabadon átruházhatóvá váljon, ezáltal lehetővé válik az is, hogy a Gazprom a saját gázát magyarországi tározókba kihelyezze, a gáz pedig ott maradjon addig, amíg ki nem derül, szüksége van-e rá Magyarországnak, vagy sem. A gázt a tározókból elvinni persze továbbra is csak engedéllyel lehet. A tulajdonjog átruházása biztosíték lehet arra is, hogy ha Moszkva vagy Kijev eztán elzárja majd a régiós gázcsapokat, rendelkezésünkre áll az a betárolt gázmennyiség, amivel a gázhiányos időszakot át tudjuk majd vészelni. E biztosítékra azért is szükség lehet, hogy adott esetben az oroszok ne adhassák el a gázt Ausztriába vagy Szerbiába a tudtunk nélkül, továbbá, hogy krízis esetén a gáz ára nehogy elszaladjon.

A kormány nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette a magyar államnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n (MNV) keresztül történő részesedésszerzését a Magyar Gáz Tranzit Zrt.-ben. Az erről szóló kormányrendelet 2014. október 1-én jelent meg a Magyar Közlönyben. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. közgyűlése a vonatkozó kormányhatározat alapján döntött az MGT Zrt. 49,98%-os tulajdoni hányadának értékesítéséről. Az MVM Zrt.-nek a magyar-szlovák összekötő gázvezeték építéséért és üzemeltetéséért felelős társaságban lévő részesedését a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vásárolta meg 3,75 milliárd forintért a magyar állam nevében. A kormányhatározat, illetve a tranzakció végrehajtásával, továbbá a rendszerüzemeltetői tanúsítvány megszerzésével az MGT Zrt. megkezdhette gázkereskedői tevékenységét, összhangban az EU harmadik energiacsomagjával.

A magyar-szlovák gázvezeték a tervezett uniós szintű észak-déli gázfolyosó fontos elemeként összeköttetést biztosít a nemzeti fölgázvezeték-rendszerek között Lengyelországtól Horvátországig. Az új, kétirányú magyar-szlovák nagynyomású összekötő gázvezeték 111 km hosszú – ebből 92 km magyar területen, 19 km szlovák területen fut –, és szállítókapacitása szlovák-magyar irányban 500 000 m3/óra (4 milliárd m3/év), magyar-szlovák irányban pedig 200 000 m3/óra (1,6 milliárd m3/év). A vezeték, mely a magyar gázvezetékrendszert köti össze a szlovák rendszerrel, két végpontja Vecsés, illetve a szlovákiai Felsőzellő.

A 2011 januárjában megkötött magyar-szlovák kormányközi megállapodást követően a Magyar Gáz Tranzit Zrt. és szlovák partnere, az Eustream a.s. 2012. május 17-én kötött közös beruházási megállapodást a projekt 2015-re történő kereskedelmi forgalomba állításáról, valamint rögzítették annak feltételrendszerét és műszaki paramétereit. A beruházás teljes összege mintegy 150 millió euró, amelynek egy részét az EU finanszírozza az Európai Gazdaságélénkítő Program keretében.

(Folytatjuk)

---