Kell-e a kéményseprő?
2015/3. lapszám | VGF&HKL online | 4421 |
Figylem! Ez a cikk 7 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az állam újabb meglepetést szerzett az épületgépész szakmának: különösebb előzmény nélkül kiveszi a kéményseprők hatásköréből a (kondenzációs) gázkészülék részeként tanúsított égéstermék-vezető vagy égésilevegő-vezető szerkezeteket a törvénytervezet szerint, régi vitát zárva le ezzel.
Vajon jó döntés-e ez? Cikkünkben bemutatunk néhány olyan hibát, amit kivitelező követhet el installálás közben. Kérdés, hogy milyen arányban hibáznak a kivitelezők, és hogy ez az arány indokolná-e a kéményseprők további szerepvállalását? A választ nem ismerjük, viszont mindenképpen célszerű lenne a jövőben a beüzemelők vállára nagyobb felelősséget helyezni: nézzenek rá legalább ők a füstgáz-elvezetőkre! Ez készülékgyártói érdek is, hiszen ha baj van, azt az ő termékükhöz kötik, akárki is követte el a hibát.
1. kép. Az elvtelen olcsósítás tipikus példája, amikor a külső térben elengedhetetlen, ultraviola sugárzásnak ellenálló műanyagcső helyett valami gagyit alkalmaznak együtt minősített rendszer címén
2. kép. Sziloplaszttal telenyomni egyszerűbb
Hibatípusok
Az elvtelen olcsósítás tipikus példája, amikor a külső térben elengedhetetlen, ultraviola sugárzásnak ellenálló műanyagcső helyett valami gagyit alkalmaznak együtt minősített rendszer címén (1. kép). Aztán amikor a cső szerkezete meggyengül, széttöredezik, megvan a baj. Előfordulhat az is, hogy nem is a készülékhez tartozó égéstermék-elvezető berendezés kerül telepítésre (csak papíron), illetve megtörténik az, hogy az égéstermék-elvezető kitorkollásának megközelíthetősége nem biztosított, az öszszekötő elemeken nincs semmiféle mérőnyílás vagy revíziós idom.
A tömörségi hiba osztott rendszereknél (is) elő szokott fordulni, például nem megfelelő tömítés miatt. Nehéz kivédeni a kéményseprő nélkül, mert nem minden szerelőnek van tömörségmérő műszere, ami akár milliós beruházási tétel is lehet. Ha pedig mégis van, és tömörtelenséget mér vele a kivitelező, akkor sem mindig korrekt megoldás születik, hiszen sziloplaszttal telenyomni egyszerűbb (2. kép).
Félő, hogy az ellenőrzés hiányának tudata hanyagabb munkavégzésre csábít egyeseket – emberek vagyunk, a kisebb ellenállás felé sodródunk.
5. kép. Ha nem méretezik hőtechnikailag az égéstermék-elvezetőt, jégdugó is kialakulhat
Nem megfelelő kialakítású kitorkollási magasság, az égésilevegő-beszívás a hóhatár alatt került kialakításra, az épületszerkezettől való távolságtartás nem megfelelő, szerkezeti károsodást okozhat.
A kémény nem akvárium!
A kivitelező nem mindig figyeli a kitorkollás körül kialakuló nyomásviszonyokra, például a szélnyomásra. Kialakítástól függően ügyelni kell, mert az optimálistól eltérő állapot akár a ventilátor idő előtti meghibásodását is eredményezheti, illetve a készülék sokszor leállhat kéményhibát jelezve. Figyelembe kell venni a környező járatok kitorkollási helyzetét is, például közeli szilárdtüzelésű berendezés járatait.
8. ábra. Mai kondenzációs csoda. UV-védelemre gondoltak, de rögzítésre már nem.
9. ábra. Mai kondenzációs csoda. UV-védelemre gondoltak, de rögzítésre már nem.
10-11. ábra. Nem megfelelő kialakítású kitorkollási magasság, a szomszédos épületszerkezettől való távolságtartás nem megfelelő, szerkezeti károsodást okozhat.
Nem megfelelő kialakításnál a készülékünk beszívhatja a szilárdtüzelésnél kialakuló égésterméket, ami megint csak működési hibát fog okozni. Ha nem méretezik hőtechnikailag az égéstermék-elvezetőt, jégdugó is kialakulhat (5. kép). A tüzelőberendezés ilyen esetben is kéményhibát jelezve áll le. A padlástéri szakasz szigetelését sem szabad elfelejteni, jégdugót az is okozhat.
Az idegen bekötések, egycsatornás gyűjtőkémény témája kiemelt fontosságú. A kivitelező esetenként nem figyeli ez előzőleg épített, kéményként üzemelő, szintkülönbséges idegen bekötések, vagy a régen engedélyezett, egymás melletti, azonos égtájba néző nyílászáróval rendelkező lakásokba bekötött tüzelőberendezések számát. Az együtt minősített égéstermék-elvezetőjét egyszerűen behúzza, és kész a tragédia. A másik eset, amikor egycsatornás gyűjtőkéménynél történik ugyanez.
Gyakori hiba a kondenzcsapda szennyvízhálózatba való, megfelelő becsatlakoztatásának elmulasztása, esetleg megszüntetése. Egy 24 kW-os kondenzációs kazán óránként akár 2,5 liter vizet is kienged magából. A lecsapódó kondenzvíz ez esetben visszafolyhat a kazán égőterébe, és ott üzemzavart okozhat. A gyártó által előírt füstgáz-hőmérséklettől eltérhet és alkalmanként el is szokott térni a valós érték, ami miatt a gumitömítések jobban használódnak, és a tömörség az égéstermék-elvezetőben hamarabb megszűnik, így a kazán hibát jelez.
Sok lehetséges hibalehetőséget felsoroltunk a készülékkel együtt tanúsított égéstermék-elvezető berendezések vonatkozásában. Statisztikai tény, hogy az üzembe helyezések során a füstgáz-levegő rendszerek 30-40%-ánál talál szabálytalanságot a kéményseprő. Ami viszont talán a leglényegesebb, hogy még ha meg is felel a létesítés idején az újonnan készült rendszer a rá vonatkozó követelményeknek, a későbbiekben a tömörséggel lehetnek (avagy a feltételes módtól akár el is tekinthetünk) problémák, mint minden égéstermék-elvezetőnél, így kialakítástól függően a legroszszabb esetben még CO-szivárgás is előfordulhat a lakótérben, hiába zárt a rendszer. Kevésbé közismert az a tény, hogy a gyári tömítések élettartama jóval kisebb (néha csak 3-4 év), mint a csőelemeké, ami főleg az olcsóbb kategóriájú rendszereknél a tömítőanyagok gyors öregedése miatt következik be.
10-11. ábra. Nem megfelelő kialakítású kitorkollási magasság, a szomszédos épületszerkezettől való távolságtartás nem megfelelő, szerkezeti károsodást okozhat.
12. ábra. Nem kellően merev rögzítés, a megfelelő bilincs használatának mellőzése, a kon-denzelvezető idom nem megfelelő szakaszon való elhelyezése.
13. ábra. Nem megfelelő rögzítés, a vízszigetelése finoman szólva is helytelen.
Nálunk még nem tartják fontosnak az emberek a környezetvédelmet, de az is releváns lenne, hogy ezek a készülékek a szükségesnél jobban ne szennyezzék a környezetet, illetve az sem elhanyagolható szempont, hogy ha energiatakarékosan működnek, az a fogyasztó pénztárcájának is kedvező.
14. ábra. 90 perces tűzállósági burkolattal a mechanikai védelmet biztosítani kell. Az égéstermék-elvezetőt magában foglaló aknában egyéb más épületgépészeti szerelvény nem helyezhető el!
Németországban, ahol a kéményseprő-ipari közszolgáltatás is jóval fejlettebb, mint nálunk, csak 2 évente kötelező a gáztüzelésű, zárt rendszerű, illetve kondenzációs égéstermék elvezetés esetén a zárt, illetve a nyitott rendszerű túlnyomásos égéstermék-elvezetők ellenőrzése. Viszont akkor kötelező.
