VGF&HKL szaklap

Milyen vízzel készítsük a kávét?

2015/11. lapszám | Matis Bálint |  4912 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Milyen vízzel készítsük a kávét?

A víz, „testünk legfontosabb tápláléka”, nem egy egységes fogalmat takar. A víz lehet lágy vagy kemény, jóízű vagy ihatatlan, szennyezett vagy kristálytiszta, és még sorolhatnánk.

Az (egyik) alapvető, leggyakoribb hiba

Jellemző, hogy a témában fogalomzavarral küszködünk, és amíg ez tart, addig az említett lehetőségeket sem tudjuk igazán kiaknázni.

A megkérdezettek kb. 70%-a például nem ismeri helyesen a lágy és a kemény víz definícióját, így azok élettani hatásait és felhasználási lehetőségeit is rosszul méri fel. (Ezen félreértés egyik indoka részben a vízlágyító-reklámokra vezethető vissza, miszerint a „kemény víz tönkreteszi a mosógépet”. A gond nem a reklámmal van, hanem azzal, hogy a nézők java része ezt az infót tévesen úgy fordítja le, hogy ha a mosógép vízköves lesz, akkor az is az lesz, aki megissza. A szerk.)

Azon túllépve, hogy van, aki azért nem inna kemény vizet, mert akkor „vízköves lesz”(!), sokan azért választanák a lágy vizet, mert a kemény víz, mint kifejezés, „nem cseng szimpatikusan”.

Érdekes az is, hogy megkérdezettek 95%-a szereti az ásványvizet. (Pedig az – a magas ásványianyag-tartalmánál fogva – egyértelműen kemény víz).

A leggyakoribb kérdések

A félreértéseket tovább taglalhatnánk, de az alapoknál kezdve, a három – legtöbbet vitatott – kérdésnek jártunk utána.

  1. Számít-e, milyen vízből készítjük a reggeli kávénkat? (Álmomban sem gondoltam volna, hogy 30 000 főből 25 000 fő erre a témára a leginkább kíváncsi. A szerk.).
  2. A lágyvizes zuhanyzás tényleg egészségesebb-e, vagy ez csak a kozmetikai ágazat marketingfogása?
  3. Fővárosunkban van-e eltérés a különböző kerületek csapvizeinél?

Mivel kimerítő, független, reklámmentes bizonyítékot nem találtunk a kérdésekre (kivéve a harmadikra, lásd vízművek), elhatároztuk, hogy:

  1. kávékat készítünk különböző vizekből;
  2. zuhanyozunk és hajat mosunk lágy vízben;
  3. ráadásként pedig belógatjuk tesztereinket a főváros legtöbb kerületének vizeibe.

Kávé? Tea? Melyik vízzel jobb?

A tesztet kivitelezhettük volna házilag is, mégis úgy gondoltuk, hogy a kávéteszt akkor lesz igazán jó, ha hozzánk hasonló átlagkávézók kóstolják a profi kávészakértők által összeállított, kiválogatott vizekből készült kávékombinációkat, így hónunk alá csaptuk a javasolt vizeket, nyolc lelkes tesztalanyt, egy csomag kávét és teát. Időpontot kértünk a fővárosi illetőségű Kávéakadémián, ahol az ország egyik legjobb baristája (a kávék készítésének elismert szakértője) a vizeinkből elkészítette a teszthez szükséges kávékat és teákat. Kántor Enikő nem csak országos barista bajnok, de 2013-ban hazánkat képviselte a barista világbajnokságon. A 2013-as megmérettetés alapján a földkerekség 26. legjobb kávékészítőjével tesztelni nagy élmény volt.

Az alábbi vizeket teszteltük

  1. Ásványvíz (magas ásványianyag-tartalmú ásványvíz – mondhatni, ez a standard ásványvíz).
  2. Ásványvíz II. (alacsonyabb ásványianyag-tartalmú ásványvíz).
  3. Csapvíz (Budapest V. kerület).
  4. Konyhai vízszűrő kancsós víz.
  5. Konyhai – csap alá szerelhető – vízszűrő berendezéssel szűrt víz.

A teszthez felhasznált kávé nedves eljárással, napon szárítással feldolgozott Arabica volt, a tea pedig szálas fehér tea. (A profik szerint ezek a típusok a legjobbak a teszteléshez.) Hogy az ízlelt víz neve és a többi tesztalany véleménye ne legyen befolyásoló tényező, a kávékat számozott poharakból kóstolgattuk apránként, és tesztpapíron mindenki – az élményt magában tartva – saját maga pontozta a kortyokat.

A barista mester zsenijének hála a vizeket többször ismételtük. Első körben azt szúrtuk ki, hogy a tesztalanyok közül kik azok, akik „nem érzik az ízeket”, ugyanis a kávészakértők szerint ismétlődő jelenség, hogy kávékóstolásnál az emberek egy része az otthon megszokott ízeket tartja „komfortosnak” (vagyis azt a kávét preferálják, amit nap mint nap isznak), vagy az ízlelőbimbói nem funkcionálnak megfelelően egy hiteles eredmény eléréséhez. Ahogy a szakértők szerint várható volt, ez jelenség nálunk is jelentkezett. A tesztelők 15%-a az azonos vizeket több alkalommal eltérően pontozta. Az „ízlelőbim-bótlan” tagokat kiejtve helyes irányt vett a mezőny, de – amatőr kóstolók lévén – a minőségibb vizek között már eltérők voltak a szavazatok. Volt, aki a lágyabb ásványvízre, volt, aki a vizeskancsóra, és volt, aki a vízszűrőre szavazott, de azt rendíthetetlenül magabiztosan. Viszont mivel az ízeket a tesztelők kétharmada elég határozottan megkülönböztette, a fenti kérdésre, miszerint kávé- vagy teakészítésnél számít-e egyáltalán a víz típusa, megkaptuk a választ. A teszt alapján az első kérdésre a válasz az, hogy a kávé 98%-a víz, és ugyan az aroma java része a kávéőrleményből származik, cseppet sem mindegy, milyen vízben oldjuk fel azt. A teánál kb. ugyanezt az eredményt értük el.

Tesztünkkel azonban nem találtunk fel semmi újat, csak igazoltuk a kávékészítő mesterek véleményét, vagyis, ha valaki szeretne jobb kávét inni, érdemes alacsonyabb ásványianyag-tartalmú vizeket használnia. Ennek oka, hogy mind a kávéból, mind a teából szárazanyag-tartalmat vonatunk ki a főzés során, és egy ásványokkal telített vízben nem tud annyi szárazanyag oldódni sem a kávéknál, sem a teáknál, mint illene.

kérdések és válaszok

  • Magyarországon rossz minőségű a víz?
    Nem igaz. A nemzetközi felmérések alapján a vízművek kifejezetten jó vizet szolgáltatnak. Ahogy sok országban, a csapvíz hazánkban is a legellenőrzöttebb élelmiszernek számít.
  • Tényleg ki vagyunk-e téve ólommérgezésnek az ivóvíz által?
    Nem igaz. Például a Fővárosi Vízművek által szolgáltatott ivóvízben még a legfrissebb, 2013. december 25-én csökkentett határérték egytizedét sem éri el az ólomtartalom. Hasonló a helyzet a vidéki nagyvárosok területén is, így nincs okunk az aggodalomra. Az ólomcsövek cseréje az elöregedett vezetékekkel egyetemben egyébként folyamatos. (A veszélyes faktort nem az ivóvíz-szolgáltatók jelentik, a veszélyforrás többségében a régi épületek ólomvezetékeiben pangó víz.)
  • A kemény víztől vesekövünk lesz?
    Nem igaz. A kemény víz a vízzel működő berendezéseinknek árt. Nincs olyan hiteles adat vagy kísérlet, amely bizonyítaná, hogy a keményebb vizek vesekövet vagy egyéb problémákat okoznának. (A víz 35 német keménységi fokig emberi fogyasztásra alkalmas, és 18-20 fok környéki az ideális. Magyarországon – a Nagyalföld kivételével – közepesen kemény és kemény a víz.) A túlzott vízfogyasztás (ásványi anyagok kiválasztása) természetesen megterhelheti a veséket.
  • A lágy víznek nincs hajápoló hatása?
    Nem igaz. Az eddig tapasztalatok és a fodrászok állítása alapján a lágy víz használatakor a haj, puhább, lágyabb, fényesebb érzetű lesz. Van, aki (balzsam)ecetes hajöblítésre esküszik, és sok sampongyártó használ vízlágyító anyagot a termék előállításakor.
  • Az ásványvizes palackok nem károsak a környezetre, mert újrahasznosítják őket?
    Nem (teljesen) igaz. Magyarországon 5 milliárd palackot dobunk ki évente, ebből 1,5 milliárd kerül újrahasznosításra. Mivel a műanyagpalackok lebomlási ideje 450 év, a maradék 3,5 milliárd palack felhasználatlanul hever.
  • A meleg autóban tárolt ásványvíznek azért rossz az íze, mert a forró műanyagból kioldódó mérgekkel keveredik?
    (Valószínűleg) nem igaz. Hiteles szakértői vizsgálatot nem találtunk a témában, de az igaz, hogy az engedélyezést komoly vizsgálatok előzik meg, és olyan stabil szerkezetű műanyagpalackok kerülnek forgalomba, amelyek anyagát a víz nem tudja feloldani. A kellemetlen ízhatás az autóban való többszöri felmelegedésnek/lehűlésnek tudható be. (Ha például friss ásványvizet egy lábasban többször felforralunk és lehűtünk, majd langyosan megisszuk, hasonlóan kellemetlen íz- és komfortélményt fogunk kapni otthon is.)

A történethez hozzá tartozik, hogy vannak vizek, amelyek között a profik sem tudnak dűlőre jutni. Azon a szinten van, aki az víztisztítókra, és van, aki a speciálisabb forrásvízre esküszik.

Az eredmény az alábbi lett

  1. Víztisztító készülék (ez a baristák egyik nagy kedvence): 28 pont.
  2. Lágyabb ásványvíz (8-10 nk, 162 mg/liter össz oldott ásványianyag-tartalom): 26 pont.
  3. Konyhai szűrőkancsós víz (magnézium technológia): 26 pont.
  4. Csapvíz (Budapest, V. kerület): 18 pont.
  5. Magas ásványianyag-tartalmú víz (20 nk, 600 mg/l össz oldott ásványianyag-tartalom): 11 pont.

Kántor Enikő nemcsak országos barista bajnok, de 2013-ban hazánkat képviselte a barista világbajnokságon. A 2013-as megmérettetés alapján a földkerekség 26. legjobb kávékészítőjével tesztelni nagy élmény volt.

Milyen vízzel kellemesebb a fürdés?

A kemény vízhez viszonyítva a lágy alacsony ásványianyag-tartalommal rendelkezik, ennél fogva a tapasztalatok szerint íztelenebb, kevesebb benne az ásványi anyag, de jobban bánik a mosott ruhákkal (pl. puhább ruhák), jobban oldja a mosó-, tisztítószereket (pl. kevesebb tisztítószer fogy), óvja a vízzel működő eszközöket (nem rakódik le a mosó-, kávéfőző-gépekben, bojlerekben, fűtésrendszerben stb.). A kozmetikai cégek, mesterfodrászok és a vízkezelő készülék-gyártók állítása szerint a lágy víz pozitív jelenségei a hajnál és a bőrnél is megfigyelhetők.

Zuhanyozás lágy vízben

Ezt mi is szerettük volna megtapasztalni, de többszöri nekifutásra sem találtunk olyan tulajdonost, aki beengedett volna a fürdőszobájába egy tesztelés erejéig. Aztán szereztünk egy használt vízlágyító készüléket, és egy csinos kolléganőnk jelezte, hogy szívesen megfürdene lágy vízben. A zuhanyzás két etapban zajlott. Egyszer a normál csapvízben fürdött a hölgy (kemény víz, 26 nk), majd beszereltük a vízlágyító berendezést, és letusolt az ÁNTSZ által engedélyezett leglágyabb vízben is (6 nk). Ez egy nagyon szerencsés szituációnak számít, mert mint kiderült, akkor érezhető a kontraszt, ha szélsőséges a két számadat. A tapasztaltabbak szerint egy 13-as és egy 18-as keménységi fokú víztesztnek nem lett volna érezhető eredménye.

Észrevételeink

  1. Zuhanyozás közben nem nagyon érezni a különbséget. Előfordulhat, hogy ez attól is függ, hogy milyen zsíros a bőr, vagy hogy milyen tusfürdőt használunk. (Mi tusfürdő nélkül teszteltünk.)
  2. Törülközésnél, száradás után érezhető a különbség. Például kemény vizes tusolás után jólesett volna egy kis testápoló, míg a lágyvizes zuhanyzásnál ez az érzés elmaradt, vagyis
  3. Kemény víznél zuhanyozás után: – alacsonyabb komfortérzet, – viszketőbb, szárazabb bőr volt tapasztalható.
  4. Lágy víznél zuhanyozás után:
    • komfortosabb érzet és
    • selymesebb bőrérzet volt tapasztalható.

Mivel a készülék beszerelésével sok idő elment, a hajmosás sajnos elmaradt. Így azt, hogy lágyabb lesz-e a haj a lágy vizes hajmosás esetén, sajnos, most sem tudjuk. Ami kiderült, hogy lágy vizes fürdés jobb komfortérzetet biztosít, és a bőrt nem szárítja úgy ki, mint a kemény víz. Egy dermatológus és egy vízkezelő szakember kérésére ideírom: a kemény víz nem egészségtelen vagy ártalmas. A vízművek az országban kifejezetten jó vizet szolgáltatnak, és a fent leírt tapasztalatok csupán komfortérzettel hozhatók összefüggésbe.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem