VGF&HKL szaklap

HKLLégtechnika

Légkezelők esetén is figyeljünk az ErP irányelvekre!

2015. november 5. | Lantos Tivadar |  591 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Légkezelők esetén is figyeljünk az ErP irányelvekre!

Az ErP szabályozás az élet minden területén gondolkodásra sarkallja az épületgépészeket, tervezőket, mérnököket, kivitelezőket egyaránt. Nincs ez másképp a légkezelő berendezések esetén sem. 2016. és 2018. január 1-től csak meghatározott paraméterek mellett adhatnak el a gyártók új készülékeket.

A légkezelő berendezések adatlapjának elviekben már ma is tartalmaznia kell azt az információt, hogy megfelel-e akár a 2016-os, akár a 2018-as ErP előírásoknak. Fontos, hogy azok a tervezők, kivitelezők, gépszállítók, akik az idén már meg nem valósuló projekten dolgoznak, oda kell, hogy figyeljenek az új ErP előírásokra, a készülék adattábláin feltüntetett információkra. Előfordulhat, hogy az eredetileg tervezett költségvetés nembiztosít elég forrást az új szabályozásnak megfelelő gépekre, amelyeket a következő évben kötelezően be kell építeni.

Hogy mik is ezek a változások, nézzük át lépésről lépésre

Jövő évtől a szellőztető és légkezelő berendezésekre az eddiginél szigorúbb szabályokat vezet be az Unió, ebből kifolyólag hazánk is. Az új szabályozás jogi alapja az úgynevezett Ökodesign irányelv (ErP). Minden olyan készülékre tehát, ami az elhasznált levegőt az épületben friss levegőre cseréli, vonatkozik a szabályozás. Kivételt képeznek ez alól az olyan berendezések, amelyek robbanásbiztos tereket szolgálnak ki, vagy vészhelyzet esetén nélkülözhetetlen a használatuk. Az olyan berendezésekre sem vonatkozik az ErP, ahol a működési tartomány meghaladja a 100 °C-ot, vagy ahol –40 °C alatt is üzemelhet a berendezés. Kiesnek továbbá az olyan készülékek a rendelet hatálya alól, amelyek tápfeszültsége meghaladja az AC 1 vagy a DC 1,5 kV-ot, illetve mérgező, nagyon korrozív kezelt térben működnek.

Három markáns követelmény van, aminek teljesülnie kell a légkezelő berendezések vonatkozásában

Az egyirányú szellőztető berendezésekre meghatározzák a minimális ventilátorhatékonyságot, melynek értékét a ventilátorrotor, a motor, a frekvenciaváltó együtt adja meg (EC motoroknál nincs külön frekvenciaváltó). Motorok tekintetében a mai IE2-es kategóriába sorolt AC  motorok teljesítik az előírásnak megfelelő feltételeket, de a gyártók egyre többször találkoznak az IE3-as igényekkel a megrendelők részéről. Az EC motorok viszont az IE4-es besorolásnak felelnek meg.

Kétirányú szellőztető berendezéseknél meghatározza az új szabá yozás a légkezelő berendezés minimális hővisszanyerési hatásfokát. Erre vonatkozóan a közvetítőközeges hővisszanyerő minimum hatékonysá ga 2016-ban 63%, 2018-ban 68%, míg minden más típusnál 2016-ban 67%-nak, 2018-ban 73%-nak kell teljesülnie. Az adatokból jól látszik, hogy a közvetítőközeges és a hőcsöves hőcserélő berendezésekkel ellátott légkezelők nem fogják tudni teljesíteni az előírásokat.

Minden berendezésre teljesülnie kell egy ún. SFP (Specific Fan Power) értéknek.

Számítása: SFPvent = (ΔpHRS + Δpfilter) / ηFan
ahol ΔpHRS a hővisszanyerő rendszer nyomásesése
Δpfilter a szűrő tisztán
ηFan a ventilátor hatásfoka

A teljes SFP értéke: SFPVent befúvó = SFPVent befúvó +SFPVent elszívó

A határérték 2016. január 1. után közvetítőközeges hővisszanyerővel 1400 W/(m³/s), 2018. január 1. után 1300 W/(m³/s). Minden más típus esetében 2016. január 1. után 900 W/(m³/s), 2018. január 1. után 800 W/(m³/s). Hatékonysági előny a na gyobb hővisszanyerő teljesítmény, minden százalék hatékonyságjavulás az előírás felett 30 W/(m³/s) SFP bónuszt jelent.

Ezen felül a szellőztetőket változtatható sebességű hajtással kell felszerelni, valamint 2018-tól minden szűrő-nyomáskapcsolónak riasztásjelzéssel kell rendelkeznie, ami akkor aktiválódik, ha a szűrő elpiszkolódása elérte a maximális nyomáseséshez tartozó értéket.

Minden, az EU-n belüli országba szállított berendezésnek meg kell felelnie az előírásoknak. Az EU-n kívülre szállított berendezéseket nem érinti a szabályozás. Vonatkozik az egyirányú légkezelő berendezésekre (külön befúvó vagy elszívó berendezések, ahol a mechanikusan előállított légáram külön befúvó és elszívó készülékekben valósul meg), és a kétirányúakra (kombinált befúvó és elszívó légkezelő berendezések) is. Az olyan befúvó és elszívó légkezelő berendezések, ahol a két egység közvetítőközeges hővisszanyerővel van összekapcsolva, kétirányú berendezésnek minősülnek. A szabályozás tehát kétütemben valósul meg, az első fázis a 2016. január 1-je után szállított készülékekre vonatkozik, a második a 2018. január 1-je után szállított készülékekre lesz kötelező.

Hogy ezek a változások mennyire érintik érzékenyen a gyártókat, kivitelezőket, azt ki-ki a saját szakterületén is megtapasztalhatja. Az energiahatékonyság egyre inkább fontos, ma már az élet minden területén előtérbe kerül a költségek megtakarítása, a környezetvédelem. A gyártókat az innováció, a fejlesztések irányába sarkallják az ErP szabályok, ám természetesen mindennek ára van. Az esetek döntő többségében ezt a végfelhasználónak kell megfizetnie.

ErPLégkezelés


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem