VGF&HKL szaklap

EszközeinkHKLKlímatechnikaSzerszám

A hűtés- és klímatechnikában szükséges szerszámok I.

2015. november 5. | Csizmazia Gábor |  1285 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A hűtés- és klímatechnikában szükséges szerszámok I.

Sorozatunkban, melyben a szakma részterületeit különbontva tárgyaljuk, elsőként a rézcsövek szereléshez, alakításához szükséges szerszámokról írunk.

Csővágó

A csövek darabolásához, méretre vágásához mindig csak a rendszeresített csővágókat használjuk, ellenkező esetben a vágási felület alkalmatlan lesz peremezéshez vagy duzzasztáshoz! Létezik többféle méretű csővágó, az 1. képen egy 3-18 mm csővastagsághoz használható ún. minicsővágó látható. Természetesen nagyobb átmérőjű csövekhez beszerezhető nagyobb, más felépítésű csővágó berendezés is. A csővágóban levő késeket időnként cserél nikell, hiszen azok a sok vágás következtében életlenné válnak, és a munkadarabon fizikai torzulásokat okoznak. Általában a szaküzletekben lehet a járatos csővágókhoz való késeket vásárolni.

1. kép: egy 3-18 mm csővastagsághoz használható ún. minicsővágó.

Csősorjázó

A vágás folyamán a csöveken – még éles csővágókés használata esetén is – befe é türemkedő mechanikai torzulások fognak keletkezni. A csősorjázó használatával el tudjuk tüntetni ezeket a torzulásokat, melyek a peremezéskor nem megfelelő tömítőfelületet eredményeznének. Csőduzzasztáskor is problémát okozhat a sorjás belső fe lület. Léteznek olyan sorjázók is, amelyekkel a cső külső és belső felülete egyaránt kezelhető.

Peremező

A 4. képen egy úgynevezett lencsés csőperemező látható. Rézcsöveink jelentős része hollandisperemes kötéssel csatlakozik egyéb szerelvényeinkhez. Ezen 45°-os kúpos peremek elkészítéséhez használhatjuk a peremezőt. A lencsés peremező előnye a hagyományos fix lyukas peremezőkkel szemben abban rejlik, hogy bármilyen, például coll-méretű csövekre is tudunk peremet készíteni, hiszen a lencsés befogómechanizmus adaptívan alkalmazkodik a befogandó cső méretéhez. Használat során időnként célszerű be olajozni a nyomókúpot és a menetes szárat a könnyebb munkavégzés és a korrektebb peremkészítés érdekében. Peremezés után – mivel peremezéskor a cső bekeményedik – célszerű a peremet kilágyítani. Összeszerelés előtt a peremet kívülről-belülről olajozzuk be a jobb tömítés és a könnyű összehúzás érdekében. Olajozott perem esetén összehúzáskor a cső nem fog megtekeredni.

4. kép: lencsés csőperemező.

Csőduzzasztó

A duzzasztót azonos átmérőjű csövek toldásakor használjuk. Előnye a muffos csőtoldóval szemben abban rejlik, hogy az összecsatlakozásnál csak egy keményforrasztás szükséges, és mint tudjuk, mindegyik forrasztást potenciális szivárgási lehetőségként foghatjuk fel. A duzzasztófej egy kónuszos expanderkarhoz csatlakozik, amiből az összenyomás folyamán kijön egy kónuszos tüske, amely szétnyomja a duzzasztófej szegmensekből álló (fekete) nyomórészét. Duzzasztás előtt célsze rű a csövet a duzzasztás helyén kilágyítani a duzzasztó fej meghibásodásának elkerülése érdekében. A duzzasztófejek Ø8 mm-től Ø42 mm-ig kaphatók. A készlet tartalmazhat csővágót és csősorjázót. Nagyobb csőátmérők esetén az ún. lépcsős duzzasztót alkalmazzuk. Használatakor a duzzasztandó csővéget feltétlenül ki kell lágyítani, a cső és a szerszám meghibásodásának megelőzése érdekében.

Csőhajlító

Vékonyabb átmérőjű csövek esetén nem szoktunk alkalmazni könyököket, íveket; ilyenkor használjuk a csőhajlító szerszámot, amely lehet egy szerű hajlítórugó vagy íves hajlítószerszám. Természetesen a különböző átmérőjű csövekhez különböző hajlítófejeket, illetve rugókat kell használnunk a csövek beroppanásának elkerülése érdekében. Léteznek kétkaros, illetve racsnis csőhajlítók is. Nagyobb átmérőjű csövek esetén célszerű a csövet a hajlítás előtt kilágyítani a csőhajlító meghibásodásának, illetve a cső beroppanásának elkerülése érdekében. Célszerű a csőhajlító azonrészeit, ahol húzza a csövet, időnként beolajozni, a könnyebb munkavégzés érdekében. Nagyon hasznos segítőtárs lehet a három vagy négy az egyben típusú mini csőhajlító szerszám, melynek segítségével 90, de akár 180 fokos íveket is tudunk hajlítani. 6, 8, 10, illetve 12 mm-es csövek hajlításához használható. Nagyon praktikus szerszám, mert csak egy darabot kell magunknál tartani, de három-négy féle csövet tudunk megmunkálni a segítségével. Főleg a kisklímás kollégák részére ajánlott, hiszen ők dolgoznak ilyen kis átmérőjű csövekkel. Műhelyekben is kiválóan alkalmazható az aggregátok automatikaelemeinek becsövezésére.

Kapillárcső-vágó

Kapilláris csövet szoktunk alkalmazni automatikaelemek, nyomáskapcsolók, manométerek bekötéséhez, valamint kisteljesítményű hűtőberendezéseknél adagoló szervként. Nem megengedhető, hogy a darabolás helyénél a kapillárcső mechanikai torzulást szenvedjen – hiszen megváltozhat a beadagolás –, ezért vagy körülményes módszerekkel, egyéb esz közök használatával darabolhatjuk a kapillárcsövet.

Egykomponenses keményforrasztó készülék

Mappgázos, csak égő gázt alkalmazó forrasztókészülék

Tágas terekben, ahol nem probléma a szórt láng, remekül alkalmazható akár Ø28 mm-es csövekig. Piezoelektromos gyújtóval rendelkezik; ha elengedjük az indítókart, elalszik a láng. Az alapkészlet tartalmazza a pisztolyt, a pisztolytartót és egy db Mapp-palackot. Természetesen kapható csak töltött palack is a többi eszköz nélkül.

Kétkomponenses keményforrasztó készülék

Oxigén és égő gáz felhasználásával működik. Lánghőmérséklete magasabb, mint az előbb tárgyalt készüléké, és fókuszálható lángjának köszönhetően használható készülékek belsejében is. Az oxigénpalack újratölthető 200 bar-os reduktorral szerelt, az égő gáz cserélhető, eldobható palackban kerül forgalomba. Inkább a kisebb, nem műhelyben végzendő munkáknál érdemes használni mobilitása miatt. Főként a kisklímás kollégáknak lehet hasznos segítőtársa. Nagyobb átmérőjű csövek esetén már csak korlátozottan használható, ezekhez in kább a nagypalackos készleteketajánljuk.

Forrasztótükör

Nehezen hozzáférhető és ellenőrizhető forrasztási helyeken nyújt segítséget. Segítségével a hozzáférhetetlen helyeken tudjuk ellenőrizni, hogy a forraszanyag körbefutotta-e a csőtoldást. Létezik üveg és rozsdamentes acél verzió is, ez utóbbi kevésbé érzékeny a forrasztókészülék lángjára. Elérhetők mágnesesen rögzíthető, illetve kézben tartható eszközök is.

Forraszanyagok

A rézcsövek keményforrasztásához foszfor-, illetve ezüsttartalmú forraszanyagokat használunk. Minél magasabb az ezüsttartalom, annál alacsonyabb hőmérsékleten olvad a forraszanyag, és a hőmérséklet kevésbé sokkolja a forrasztandó anyagot. A réz-réz kötésekhez használható az alacsony ezüsttartalmú forraszanyag is, de például egy golyós- vagy egy adagolószelep beforrasztásához célszerűbb a 40%-os bevonatos pálca használata. A forrasztás elvégzése után a folyasztószermaradványokat el kell távolítani a forrasztott felületről, hiszen részint nem látjuk, hogy a forraszanyag tökéletesen befolyt-e a forrasztandó felületekbe, másrészt a folyasztószer-maradványok támadják a réz felületét, ami később szivárgáshoz vezethet.

Nyomatékkulcskészlet

Hollandis-peremes csatlakozók korrekt meghúzásánál nyújt nagy segítséget. A túlhúzott hollandi peremtörést, hollandirepedést okozhat, a kevéssé meghúzott hollandi esetében a hűtőközeg szivárogni fog. Manapság – a blendek használata miatt – egy szivárgás akár a hűtőközeg felbomlásához, tönkremeneteléhez is vezethet. A légkondicionáló-gyártók általában megadják, mekkora nyomatékkal kell meghúzni az egyes hollandikat a korrekt tömítés eléréséhez. Egyéb szerelési munkáknál is hasznos lehet egy nyomatékkulcs-készlet. Jó mechanikai védelmet nyújtó, tetszetős műanyag hordtáskában szállítják.

Hűtőközeg-palack

Különböző méretű és anyagú palackok kaphatók 1–65 kg töltőtömegig. Az egy- és kétkilós palackok Schrader-szelepes csatlakozással, míg a nagyobbak elzárószelepes, ¼"-os SAE csatlakozóval vannak felszerelve. Általában kétszelepesek, te hát gőz- és folyadékállapotú közegek kinyerésére is alkalmasak. Alumínium, illetve acélpalackok alkalmasak R410a tárolására is.

Beszúrófogó

Hermetikus rendszereken – ablakklímák, háztartási hűtőberendezések – nem alkalmaznak mérőpontokat, Schrader-szelepeket. Ha e készülékeken kell dolgoznunk, nincs lehetőségünk kalorikus méréseket végezni. A beszúrófogó segítségével megszúrjuk a töltőcsonkot. A beszúrótű egy kónuszos kialakítású csonk, amit a fogó rugóereje beleszorít a szondalyukba, ezáltal gáztömören rá tudunk csatlakozni a vizsgálandó rendszerre, le tudjuk fejteni a hűtőközeget, tudunk nyomatni, vákuumolni, tölteni. A rendszer lezárásánál két lehetőségünk van. Beépíthetünk a töltő csonkra egy Schrader-szelepet – egyszerűbb, jobb megoldás –, vagy egy elnyomófogó segítségével elnyomjuk, majd leforrasztjuk a töltőcsonkot. Ez azért macerás, mert akkor egy esetleges következő beavatkozásnál meg kell ismételni az egész procedúrát.

Töltőcső

Különböző hosszúságú töltőcsövek, mind a hagyományos, mind az R410a-ra használható csatlakozással. A piros cső nyomóoldalra, a kék szívóoldalra, a sárga vákuumra, nyomatásra, töltésre. Külön lehet vásárolni a töltőcsőbe való teflontömítéseket, illetve a Schrader-szelep kinyomóbütyköt. Időnként célszerű ellenőrizni töltőcsöveink gáztömörségét – főként a préselt csatlakozóknál –, mert esetleg meglepetés érhet bennünket a tömörségvizsgálatnál.

Manométer-garnitúra

A telepítések és a javítások nélkülözhetetlen segédeszköze a manométer-garnitúra. Mutatja a rendszer két oldalán uralkodó nyomásokat, illetve az azokhoz tartozó hőmérsékleteket az alkalmazott hűtőközeg függvényében. Sajnos ennek a tulajdonságának révén be van korlátozva a hűtőközeg-típusok mennyisége is, hiszen a körszámlap területe véges. Ennek okán általában három-, max. négyféle hűtőközeggel lehet dolgozni egy manométer-garnitúrával. A 3. képen látható eszköz értelmezi az R22-t, az R407c-t és az R410a-t, tehát ez az eszköz a klímaberendezés-szerelő, -telepítő kollégák részére lehet hasznos. Azonban aki autóklímával vagy kereskedelmi hűtőberendezésekkel is foglalkozik, annak vagy vennie kell egy másik manométer-garnitúrát, amely tartalmazza az R134a-t, az R404a-t stb., vagy meg kell vásárolnia a 2. képen látható digitális manométer-garnitúrát, amely 40-féle hűtőközeg-nyomáshoz tartozó hőmérséklet összefüggéseit ismeri. A műszer pontossága is lényegesen jobb a hagyományos analóg feszmérőkénél, hiszen század bar pontossággal olvashatók le az értékek.

2. kép (balra): digitális manométergarnitúra, amely 40-féle hűtőközeg nyomáshoz tartozó hőmérsékletösszefüggéseit ismeri. A 3. képen (jobbra) látható manométer-garnitúra értelmezi az R22-t, az R407c-t és az R410a-t.

Nitrogénreduktor

A megszerelt rendszerek gáztömörség-ellenőrzéséhez elengedhetetlen a nitrogénes nyomáspróba. Célszerű az 50 bar-os reduktort megvenni, mert azzal az R410-es rendszereketis tudjuk nyomáspróbázni, tekintve, hogy ezen rendszerekben a nyomás fűtési üzemmódban elérheti, illetve meghaladhatja a 40 bar-t. A nitrogént használhatjuk még rendszerszárításra, valamint keményforrasztást is csak nitrogénáram alatt lehet végezni a reveképződés megakadályozása végett. Természetesen ilyen kor nem nagy nyomással áramoltatjuk a nitrogént.

Nitrogénpalack

Kizárólag kétcsíkos szárított nitrogént vásároljunk, melynek harmatpontja –50 °C alatt van. Ne próbálkozzunk más forrásból beszerzett, nem száraz nitrogénnel, mert elfertőzzük vele a hűtőrendszert. A nedvesség főleg a 400-as sorozatú hűtőközeg–észterolaj közegpárral üzemelő rendszereknél okoz komoly gondot, mert az észterolaj mohón szívja magába a nedvességet, amit később csak igen nagy nehézségek árán lehet eltávolítani a rendszerből. Műhelyekbe, nagy munkákhoz kapható 8 m³-es palack, de kijáró szerelők, kis rendszereket telepítők részére célszerűbb a könnyű, mobil kispalack. A palackok a műhelyben a 8 m³-es palackról tölthetők, vagy egyszerűen cserélhetők.

Vákuumszivattyúk

Az RL-2, RL-4 és az RL-8 as típusú szivattyúk kétlépcsősek, tehát 15 mikron vákuum elérésére képesek. A legutolsó dizájnt és technológiát képviselik, és kimondottan hűtőtechnikai felhasználásra építették őket. Nagy méretű, könnyen elérhető olajtöltőnyílással rendelkeznek. Beépített nézőüveg az olajszint egyszerű ellenőrzéséhez, szintén beépített gázballaszt-szelep. A felhasznált anyagoknak köszönhetően tömegük igen kicsi. Szállító teljesítményük 35 l/perc, 65 l/perc és 150 l/perc. Ajánlott 20 üzemóránként az olajcsere, illetve ha az olajnéző üvegen keresz tül az olajat szennyezettnek találjuk, azonnal cseréljük ki, mert a szennyezett olajtól a szivattyú meghibásodhat, és a szükséges végvákuumot sem fogja elérni. Célszerű a berendezéshez a Refco DV sorozatú olaja it használni, ezek általában szakkereskedésekben kaphatók. Ne kísérletezzünk nem a szivattyúhoz való olaj használatával.

Finom vákuummérők (Torr-mérők)

A vákuumolás elengedhetetlen kiegészítő berendezései. E műszerek nélkül a vákuumtesztnél nem tudjuk megállapítani, hogy a berendezésünk tart ja-e a vákuumot, esetleg beszív, vagy nedvesség, esetleg maradék hűtőközeg van-e elnyelődve egy már üzemelt rendszer olajában. Van olyan vákuummérő, amely biztonsági lefúvatószeleppel is el van látva, ami, ha esetleg a műszer pozitív nyomást kapna, – talán – megvédi a műszert a tönkremeneteltől. Van olyan manométer, amely egy másodlagos mutatóval van ellátva, amelynek a vákuumtesztnél van jelentősége. A másodlagos – piros – mutatót beállítjuk a vákuumolás végén a fekete mutató fölé, és így könnyen ellenőrizhetjük, hogy a fekete mutató elmozdult-e vagy nem. A finom vákuumérők is elérhetők elektronikus verzióban is. Az elektronikus műszerek sokkal pontosabbak és könnyebben leolvashatók, mint analóg társaik, azon kívül a vákuum értékét többféle mértékegységben is kiolvashat juk. Nem utolsó sorban kiküszöbölik az analóg vákuummérők azon rossz tulajdonságát, hogy nyomás hatására azonnal tönkre mennek. Jelzem, a digitális manométer-garnitúrák alkalmasak a vákuumértékek pontos, több mértékegységben való kijelzésére, tehát aki ilyen manométer-garnitúrával rendelkezik, annak nincs szüksége finom vákuummérőre.

Töltőmérleg

A töltőmérleg egy új képviselője a pontos hűtőközegbetöltés szerszámainak. Kis teljesítményű kapillárcsöves berendezéseknél, de újabban a nagy teljesítményű adagolószelepes, de folyadékgyűjtőt nélkülöző berendezéseknél is nagyon fontos a hűtőközeg – néha grammra – pontos betöltése. Hűtőközeg-lefejtéskor is pontosan tudnunk kell, hogy mennyi közeget távolítottunk el a berendezésből. Könnyen olvasható, nagy méretű LCD kijelző tájékoztat bennünket az adatokról, melynek méréshatára 100 kg-ig terjed, tehát a nagy – 65 kg-os – palackot is rátehetjük. A kijelző max. felbontása 2 g – azt hiszem, ez a legszigorúbb követelményeknek is megfelel. Tápellátás: 4 db AAA long life elem, amely 30 órás folyamatos működést tesz lehetővé. Könnyű szállítást és mechanikai védelmet jelentő hordtáskával együtt szállítják. A mérési eredményeket kg-ban, fontban és unciában is képes kiírni, tehát angolszász berendezések esetén nem kell átszámító táblázattal bajlódnunk.

Töltő-vákuumoló állomás

A töltő-vákuumoló állomás ideális megoldás műhelyekbe, laboratóriumokba, ahol nem változó, hanem helyhez kötött munkavégzés történik, és általában csak egyféle hűtőközeggel dolgoznak. Sajnos az R410a eleve ki van zárva ebből a körből; ehhez a közeghez nem gyártanak töltőhengert, csak az elektronikus mérleg használható hozzá. A töltőhenger mechanikai sérülékenysége miatt nem igazán javasolt szervizautóba, változó munkahelyekre. A másik probléma a töltőhengerrel, hogy általában 1-2-fajta hűtőközeghez használható, és hűtőközeg-váltáskor a maradék közeget mindig vissza kell fejteni a palackba, és le kell vákuumolni a töltőhengert az újratöltés előtt. Alacsony hőmérsékleten történő tárolás esetén a hengerben annyira lecsökkenhet a nyomás, hogy az a nyomásskála értelmezési tartományán kívül eshet. Ez esetben vagy fel kell vinni időben a töltőhengert meleg helyre, vagy vásárolnunk kell egy kimondottan a hengerhez kifejlesztett, 220 V-os fűtőbetétet.

Töltőcsőre csatlakoztatható elzárószelep

Nagyon hasznos kis segédeszközök. Kapható ¼” SAE-Y, tehát hagyományos hűtőközegekhez és ½” UNF, tehát R410a-hoz való változatis. A hűtőközeg-lefejtés elképzelhetetlen e szelepek nélkül. Különböző színekben elér hetők. Golyós szelepek, melyek belső menetes oldala Schrader-szelep kinyomó tüskével is rendelkezik.

Gyorscsatlakozó

Szintén nagyon hasznos kis segédeszköz az 5. képen látható gyorscsatlakozó. Aki tekert már fel töltőcsövet egy Schrader-szelepes csatlakozóra, az nagyon jól tudja, hogy a kinyomó tüske még az előtt megnyomja a szeleptűt, mielőtt a csatlakozó tömítene. Innentől fogva minden egyes szelepre csatlakozás hűtőközeg-veszteséggel és a fagyásos sérülés veszélyével jár. A képen látható gyorscsatlakozó ezeket a veszélyeket küszöböli ki, különleges felépítése folytán. Elérhető hagyományos hűtőközegekhez ¼” SAE, és ½” SAE csatlakozóval az R410a-hoz.

5. kép: a gyorscsatlakozó azt a veszélyt szünteti meg, hogy a kinyomó tüske még azelőtt megnyomja a szeleptűt, mielőtt a csatlakozó tömítene.

Autóklíma-csatlakozó

A járműklímás kollégák nélkülözhetetlen eszköze a kuplungos, szelepes gyorscsatlakozó. Régen az R12-es autóklímák hagyományos ¼” SAE csatlakozókkal rendelkeztek, tehát a töltőcsöveinkkel simán rá lehetett csatlakozni a szervizcsonkokra, egy – az előbbiekben tárgyalt – csatlakozó szeleppel. Azonban az R134A-val üzemelő berendezések bevezetésekor lecserélték a csatlakozókat a gyártók, hogy még véletlenül se lehessen a hagyományos csatlakozókat használni. Jelzem, most is ugyanez a helyzet a HFO 1234y hűtőközeg bevezetésével. Ehhez a közeghez is új csatlakozókat kell beszerezni, természetesen.

Szivárgáskereső

Az üzemelő berendezéseinken – töltetmennyiségtől függően – időnként szivárgásvizsgálatot kell tartanunk. Erre a célra régen szappanhabos–ecsetes, esetleg halogénkeresős szivárgáskeresési megoldást tudtunk alkalmaz ni. A szappanhabos módszer csak nitrogénes nyomáspróba esetén volt használható, a halogénkereső pedig csak a klórozott hűtőközegekkel működött. A 6. képen látható, e-Mos technológiával működő szivárgáskereső az összes ma használatos hűtőközeghez használható, érzékenysége 3 gramm/év. Az érzékelő külön cserélhető néhány ezer forintos költséggel.

6. kép: e-Mos technológiával működő szivárgáskereső. Az összes ma használatos hűtőközeghez használható, érzékenysége 3 gramm/év.

UV-s szivárgáskereső

Járműklímás kollégák részére ajánlott az UV szivárgáskereső készlet. A hűtőkörbe be kell tölteni a töltetnek megfelelő mennyiségű UV reagenst. A berendezés működésekor az UV reagens körbeáramlik a rendszerben, és a szivárgási pontban kilép a rendszerből. Egy UV lámpa és UV szemüveg használatával még a nehezen hozzáférhető helyeken is ki lehet mutatni a szivárgást. A bőrönd minden eszközt tartalmaz, amire a szivárgáskereséshez szükség van.

Hűtőközeg-lefejtő készülék

Működő hűtőberendezéseink az idő múlásával meghibásodhatnak, tönkre mehetnek. Azonban miután szabályozott anyagot tartalmaznak, szétbontásuk előtt ezt az anyagot biztonságosan el kell távolítani a készülékekből. Erre a célra alkalmazzuk a hűtőközeg-lefejtő készülékeket. A Refco Plus 8 típusú készülék is alkalmas az összes hűtőközegtípus – beleértve az R410a – lefejtésére. ½ ló erős olajmentes kompresszorral van szerelve, amely nem igényel karbantartást. Beépített öntisztítá silehetőség a különböző típusú közegeklefejtése esetére. Beépített szívóoldali szűrővel van ellátva, amely könnyen tisztítható, cserélhető. Felhasználóbarát berendezés. Tápfeszültség 230 V, 1f, 50 Hz. Lefejtési teljesítmények: gőzállapotban 28 kg/óra, folyadékállapotban 59 kg/óra, push-pull üzemmódban 265 kg/óra. Tömege 12 kg.

Hűtőrendszermosó berendezés (a kalorikus kör mosására)

Mikor lehet szükségünk a mosóberendezés alkalmazására? Kompresszor-leégés után feltétlenül, hiszen a teljes rendszer tele szaladhatott égéstermékkel. Vagy például falba épített csövezés esetében, ha mondjuk a régi, R22-vel üzemelő berendezés helyett szeretnénk felszerelni R410-es készüléket. A csövek cseréjére nincs lehetőségünk falbontás nélkül, viszont azok valószínűleg tele vannak ásványolajjal. Jó lenne, ha az új készülék észterolaja nem keveredne a régi készülék esetleg már megbomlott, szennyezett ásványolajával. Ilyen esetekben csak a régi csőrendszer teljes átmosásával tudjuk elejét venni az olajak keveredésének. A szett egy nyomásálló, szétszedhető búvárcsöves palackból, elzárószelepből, biztonsági lefúvatószelepből, tömlőkből és egy kézzel szabályozható injektorfejből áll. Az injektorfej végén van egy kónuszos gumitömítés, ami lehetővé teszi, hogy bármilyen átmérőjű csőre gáztömören csatlakoztatni lehessen az injektorfejet. A készletnek nem tartozéka a nitrogénpalack a reduktorral, de gondolom, minden szakember rendelkezik vele. A búvárcsöves palack leszedhető fejjel rendelkezik, a fej leszedése után lehet beleönteni a mosóanyagot. A fej visszaszerelése után a nitrogénreduktorról lejövő tömlőt rákötjük az elzárószelepre (flow = áramlási irány). A szeleppel szemben helyezkedik el a folyadékkilépő csonk, amire a másik tömlőt köthetjük, aminek a másik végére csatlakoztathatjuk az injektorfejet. A két csatlakozó cső között helyezkedik el a biztonsági lefúvatószelep. Erre azért van szükség, hogy ha netán túlnyomatnánk a palackot, ne legyen baleset. Az injektorfejre szerelt kónuszos gumitömítésnek köszönhetően az eszközzel különböző átmérő jű csövekre is biztonsággal rácsatlakozhatunk, a szivárgás veszélye nélkül. A kézi szeleppel finoman szabályozhatjuk a bejuttatott mosófolyadék mennyiségét.

Digitális mérőműszerek

Digitális lakatfogó

Nagyon hasznos, okos kis műszer. Lakatfogóként – ampermérőként – használható egyen- és váltakozó áramú rendszerekben. Minden üzemmódban – eltekintve az amperméréstől – automata méréshatár-váltóval rendelkezik. Ohmmérőként is alkalmazható, szigetelési ellenállás mérésére és vezetékfolytonosság ellenőrzésére is használható. Frekvenciát és fáziskitöltési tényezőt is lehet vele mérni. Végül, de nem utolsó sorban üzemi és indító kondenzátorok kapacitásának mérésére is használhatjuk, csak ne felejtsük el a motortekercs vezetékeinek legalább egyikét lecsatlakoztatni a kondenzátor kapcsairól, ellenkező esetben rezgőkört fogunk mérni, aminek ugye nincs kapacitása. Árammérésnél figyeljünk oda, hogy ne a komplett kábelt mérjük, hanem csak egy vezetéket, a fázist vagy a nullát. Ha a komplett kábelt mérjük, akkor az bifiláris tekercsként fog viselkedni – nem lesz mágneses tere, innentől fogva a lakatfogó nem fog működni.

Halt-08 típusú kombinált hőmérő

Páratartalom-, légsebesség- és fénymérő berendezés. Méréshatárok: páratartalom: 10–95%, légsebesség: 0,4–30 m/sec, km/h, MPH. Megvilágítás: 0–20 000 lux. Hőmérséklet: –40 °C-tól +250 °C-ig, –40 F-től +482 F-ig. Energiaellátás: 9 V-os elem. Légcsatornákban áramló és az anemosztátokból kiáramló levegő sebességének, hőmérsékletének és páratartalmának mérésére szolgál. A kis műszer nélkül igen nehéz lenne pontosan beszabályozni a légtechnikai rendszere inket. A hab a tortán az, hogy még a terek megvilágításának mérésére is használható, egy beépített fényérzékelő szenzor segítségével.

SL-128 hangnyomásszintmérő

Szakmánkban egyre jobban előtérbe kerül a zajterhelés figyelemmel kísérése. E műszer segítségével ellenőrizni tudjuk berendezéseink hangnyomászszint jét, illetve megtudjuk nyugtatni megrendelőnket – vagy a hitetlenkedő szomszédot – berendezésünk minőségéről. Méréshatár: 30 és 130 dB kö zött 4 tartományban. Felbontás: 0,1 dB. Frekvenciatartomány: 31,5 Hz-től 8000 Hz-ig.

Szerszámok


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem