Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Fűtéstechnika

Első forgalomba hozatal és/vagy üzembe helyezés?

2015/10. lapszám | Endrődy Eszter Venczel Márk |  4297 |

Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Első forgalomba hozatal és/vagy üzembe helyezés?

Ez a kérdés sokakat foglalkoztathat ma a 813/2013/EU és 814/2013/EU irányelvek magyarországi bevezetésével kapcsolatban. A kérdés érinti a gyártókat, a kereskedőket, a szerelőket és a lakosságot is. A jelenleg már piacon levő több ezer, augusztus 1. (energiatakarékos szivattyúval kapcsolatos rendelet hatálybalépése), illetve szeptember 26. (az ErP teljes körű hatálybalépése) előtt első alkalommal forgalomba helyezett készülék további sorsát határozza meg a kérdésre adott válasz.

Az EU-s irányelvek értelmezése, a törvények megfogalmazása vagy megváltoztatása nem lehet egy újságcikk feladata. Szerencsére az iparág szereplői, a legnagyobb gyártók, illetve a szakmai szervezetek, mint az MGVE, a MÉGSZ és a MEHI példaértékű összefogással tesznek azért, hogy az iparág és a felhasználók az Ecodesign direktíva eredeti célját, az energiahatékony fűtési rendszerekre való átállást elegendő idő alatt valósíthassák meg. A fentiek okán, a cikk célja nem a részletekbe menő nyelvtani elemzés, hiszen remélhetőleg a megjelenés időpontjára ez a probléma már tisztázódott. A célunk kizárólag azt bemutatni, hogy mi az eredeti angol nyelvű szöveg tartalma. Ebben pedig segítségünkre lesz a direktíva kapcsán közzétett, az irányelvhez tartozó hivatalos magyarázat (faq_en.pdf), ami ezt a kérdést is értelmezi. Ennek rövid magyar nyelvű összefoglalóját szeretnénk itt közétenni, a dőltbetűs részek az eredeti szöveg fordítását tartalmazzák. (Forrás)

„első forgalomba hozatal”

„Article 2 of the Directive defines ′placing on the market′ as making a product available for the first time on the Community market with a view to its distribution or use within the Community, whether for reward or free of charge and irrespective of the selling technique.” „A direktíva 2. cikkelye leírja, a forgalomba helyezés fogalma azt jelenti, hogy a Közösség (Európai Unió) területén először vált elérhetővé a termék, függetlenül attól a ténytől, hogy az ellenszolgáltatásért cserébe vagy nélkül, és tekintet nélkül az értékesítési csatornára, került forgalomba...”

„üzembe helyezés”

While the term ′placing on the market′ seems clear, the term ′putting into service′ has led to confusing interpretations.” „Amíg az első forgalomba helyezés tisztán értelmezhető, az „üzembe helyezés” említése félreértésekre adhat okot.”

Lássuk hát, a kifejtőszakaszban milyen magyarázatot olvashatunk:

„(1) Answer on placing on the market and/or putting into service:
The term ′putting into service′ is used, as the EU legislation also needs to cover products, which are ′physically′ never placed on the market, but installed directly at the end-user′s place. The sentence »be placed on the market and/or put into service«, creates the impression that placing on the market and putting into service are cumulative….”

A direktívának az is feladata, hogy azokra az esetekre is felkészüljön, mikor a termék „fizikailag” sosem kerül első forgalomba helyezésre, de közvetlenül a végfelhasználónál kerül üzembe helyezésre. Például: a fűtőberendezés a végfelhasználónál különböző részegységekből kerül összeszerelésre, anélkül, hogy azt, mint fűtőberendezést az Európai Unión belül forgalomba helyezték volna. Az „első forgalomba hozatal és/vagy üzembe helyezés” megfogalmazás azt a téves benyomást keltheti, hogy a két fogalom összevonható.

Lássuk, akkor hogyan is kell értelmezni:

„The way the concepts should be understood is that ′placing on the market′ (making a product available for the first time on the EU market) and »putting into service« (first use of a product for its intended purpose by an end-user in the EU) refer to two different ′moments′ in the process of bringing a product to the market; compliance for the ′entry′ into the market is required only once based either on the moment when the product is placed on the market or when it is put into service.

Accordingly, the Article 3 of the Ecodesign Directive should be understood as products covered by implementing measures may be placed on the market or put into service, or both, only if they comply with those measures and bear the CE marking in accordance with Article 5.”

„A koncepció helyes értelmezése, hogy az ′első forgalomba hozatal′ (első értékesítés az EU-ban) és az ′üzembe helyezés′ (a termék első használata az EU-ban a végfelhasználó által) két különböző időpontja a termék piacra kerülésének; a piacra kerüléshez csak egyszer szükséges a direktívának való megfelelés, vagy az ′első forgalomba hozatal′ vagy az ′üzembe helyezés′ során. (…) Csak ha a termék nem került első forgalomba hozatalra, akkor szükséges, hogy az üzembe helyezés során megfeleljen.”​

És a lezáráshoz még egy fontos mondat szintén ebből a bekezdésből:

„Furthermore, the EU legislation is not retroactive. Products legally placed on the market can stay on the market (i.e. in the distribution chain) and still be sold even if the legislation changes in the meantime; products legally placed on the market can be sold to the end-user and can also be put into service even if the legislation has changed in the meantime.”

„Az EU szabályozása nem retroaktív, azaz nem visszamenőleges. Azon termékek , melyek legálisan első forgalomba hozatalra kerültek, a piacon maradhatnak (értsd: az értékesítési láncban), és továbbértékesíthetők akkor is, ha a szabályozás időközben megváltozott; a legálisan első forgalomba hozatalra került készülékek eladhatók a végfelhasználónak, és üzembe helyezhetők akkor is, ha a szabályozás időközben megváltozott.”

A fentiek alapján egyértelműen láthatjuk, hogy a jogalkotó célja a szabály betartatása mellett az is volt, hogy az iparágnak és a vásárlóknak megfelelő idő álljon rendelkezésre az átállásra.

Természetesen az adott ország törvényi előírásainak megfelelően szigoríthatja az eredeti rendelkezést, ezért történhet meg az, hogy az egyes tagállamoknál eltérhet a ténylegesen hatályba lépő rendelet.

Mikor lesz valami?

Hol tartunk most ErP-ügyben? A szakma konszenzusra jutott idén májusban, miszerint a nyílt égésterű készülékek 2 év türelmi időt kapnak, amit látszólag a kormányzat is szívesen fogadott. Ehhez képest augusztus végén olyan rendelettervezet látott napvilágot, amely szerint december 31-gyel lezárul a nem kondenzációs gázkazánok története. Sőt, a Főgáz például a rendeletet (tervezetet) a legszigorúbb formájában értelmezi, azaz hogy szeptember 26-tól nem vesz át nyílt égésterű készüléket. Tehát addig a tervezetben részletezett, 2-3 hónapos folyamatnak le kell játszódnia – így természetes, hogy már nem fogad be terveket. Amit ajánlottak szeptember 26-ig, az az egyszerűsített csere – az 3 nap alatt megvan, és a kivitelező adminisztrációs kötelezettsége (szerelési nyilatkozat) feléjük nem azonnali.

Még bonyolultabb a helyzet azokkal, akik például idén adtak be tervet a szolgáltatóhoz, és azt be is fogadták. A Főgáz álláspontja itt is egyértelmű: hiába 2 év a befogadás hatálya, az ErP, mint a magyar jogrendbe beágyazott törvény, erősebb, mint a GET alapján kiadott engedély, így ezek a tervek sem valósíthatók meg szeptember 26. után. Ez megint sok gondot fog okozni, mert bár erre a tényre (döntésére) a Főgáz június 1-jei közleményében felhívta a figyelmet, de egyrészt ez nem biztos, hogy minden érintetthez eljutott, másrészt sokan lehetnek olyanok, akik már megvásárolták a nyílt égésterű készüléket, de a megvalósítást nem tudják megoldani a határnapig. Ami fontos volt a szakmának, az a döntés, amit szeptember 1-re ígértek, de lapzártánkig sem született meg. Így vagy úgy, de bizonyosság kellene. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a kormányzat hezitál, mert megingatta szándékát a rengeteg módosító javaslat.

A Világgazdaság és a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika Szaklap szervezésében létrejött, ErP témájú konferencián (Nagy Energiaforduló konferencia) hivatalosan is bejelentette Marczinkó Zoltán István, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, hogy a 65/2011. (IV. 15.) Kormányrendelet új módosítása hatályba lép, melyben a hagyományos, nem kondenzációs gázkészülékek használatbavételére türelmi időt szabnak ki Magyarországon. Az épületgépész szakmai konzultációk, az MGVE, a gázkészülékgyártók és -kereskedők, a szakmai szervezetek és a VGF szaklap több mint féléves lobbitevékenysége után a minisztérium meghallgatva a szakmai indokokat, egy észszerű, racionális döntést hozott. Ez alapján 2016. július 1-jéig még használatba lehet venni a hagyományos gázkészülékeket, tehát 10 hónap maradt a készülékvásárlásra, tervezésre, engedélyeztetésre, kivitelezésre és beüzemelésre. Várhatóan a rendeletmódosítás alapján a gázszolgáltatók is felülvizsgálják korábbi nyilatkozatukat, és meghosszabbítja a nem kondenzációs készülékek tervezési, beépítési időszakát. Ám 99%-os valószínűséggel kijelenthető, hogy 2-3 hónappal a július 31-ei határnap előtt már nem fogadnak be új terveket, erre vigyázzunk.

ErP