VGF szaklap

Családi ház állókazán-csere

azaz hogy kerül a falikészülék a padlóra

2016. december 10. | Versits Tamás |  377 | |

Családi ház állókazán-csere

A ’90-es évek végén épült önálló családi házban – az akkori elfogadott szokásnak megfelelően – öntöttvas atmoszférikus állókazán került beépítésre használati melegvíztárolóval. A tulajdonos nyugdíjba vonulásával úgy határozott, hogy a fűtési rezsiköltséget mindenképpen szeretné lefaragni, ezért energetikai felújításra határozta el magát, és kondenzációs kazánra szándékozott cserélni a meglévő, hagyományos kazánját.

Az épület nagyon jó állapotban van, a gépészeti rendszer nem kevésbé, így lehetőség nyílott arra, hogy a fő alkotók megtartása mellett csak a hőtermelő cseréjére kelljen fókuszálni.

Az épület paraméterei

Alapterület: pince 100 m2 + földszint 140 m2 + emelet 80 m2 (a pincében alapfűtés, a többi szint lakótér). Teljes fűtött alapterület közel 300 m2, a ház tájolása ÉK–DNY, a külső felmenő falazat 38 cm vázkerámia, műanyag nyílászárók (3 kamrás profil, U = 1,3 W/m2,K).

A korábbi gépészeti rendszer jellemzői: 31 kW-os, kétfokozatú álló öntöttvas kazán, többkörös vezérlés. Vezérlés: padlófűtés (földszint), radiátorok (pince/emelet közösen).

Tömörtelenség, korábbi szerelési hiányosságokból fakadó, illetve elvi hiba nem található a rendszerben, de a huzatmegszakítót vizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy a beépített hőtermelő teljesítménye – ahogy az régi rendszerekénél sokszor előfordul – túlméretezett, még részterhelésen is sok az üzemszünet, ahol a hőmérsékleti viszonyok egy nagyfokú párakicsapódást eredményeznek a folyamatosan „hűtött” felületen.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés