Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

A veszély forrása: a gyűjtőkémény

2016/1-2. lapszám | Lantos Tivadar Bokor András |  4821 |

A veszély forrása: a gyűjtőkémény

A termofor gyűjtőkémények építését már a ′80-as években betiltották, ám addig az időpontig is több ezer ilyen típusú égéstermék-elvezetőt állítottak szolgálatba, az utókorra hagyományozván a gondok kezelését. Alábbi tanulságos történetünkből kiderül, hogy a gyűjtőkéményeket használó lakók életveszélyben vannak. Csavar a sztoriban, hogy hiába megfelelő egy készüléknél a kémény huzathatása, attól még a többi lakó készüléke okozhat füstgáz-visszaáramlást.

Bokor András okleveles gépészmérnök, igazságügyi szakértő rovata

Nem nyugodott bele

Tanulságos történetünk egy a hatvanas években épült társasházban játszódik. Sajnos abban az időben nagy „divat” volt a termofor, azaz a gyűjtőkémény, az egymás fölötti lakásokon áthaladó égéstermék-elvezető, melyben lakásonként szakaszosan működő gázfogyasztó készüléket/készülékeket csatlakoztattak (például átfolyós fali vízmelegítőt és/vagy fali fűtőt).

A folytonos működésű lakásfűtő berendezések (cirkó, gázégős cserépkályha) gyűjtőkéménybe kötése tilos. Az ilyen típusú égéstermék-elvezetőkben áramlási rendellenességek, rendszertelenségek keletkeznek, annak köszönhetően, hogy a társasház melyik szintjén hol, melyik készüléket üzemeltetik, és melyiket nem. Négyszintes társasházunk esetén 256 különböző üzemállapot lehetséges, melyekhez mind külön áramlási viszonyok tartoznak. Nem véletlen, hogy új gyűjtőkémények építését a ′80-as években betiltották, ennek ellenére még ma is több tízezer füstölög a társasházak tetején ezekből a veszedelmes füstelvezetőkből. Felújításuk drága, de az erre kiírt pályázati támogatásokat sem nagyon használják ki a lakóközösségek – mintha nem is vennének tudomást arról, hogy életveszélyben vannak.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, .
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

Bokor AndrásGyűjtőkéményKémény