Áttekintő táblázat alapjánVízellátás

Harmadik generációs falsík alatti szerelvények

2016/7-8. lapszám | Piskóty Miklós |  1104 |

Figylem! Ez a cikk 8 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A lakás egyetlen vízvételi helyéhez, a fali kúthoz vezető csövek esztétikai okokból már a vezetékes vízszolgáltatás hőskorában bekerültek a falba. Amint a vizet máshová is elvezették, az egyes csapolók elé tartalék elzárókat kellett beiktatni. Természetesen ezek az egyszerű elzáró szerelvények is a falba kerültek. Ezek a ma is használatos tartalék-elzárók – például csempeszelepek, gombcsapok stb. – képezték a falba szerelt csapok és szelepek, a falba épített szerelvények első generációját.

Korrózió elleni védelmüket nemezszalag-pólyával oldották meg. A fürdőhengerek, majd a vezetékes melegvíz-ellátó rendszerek elterjedésével együtt az új, kellemes és higiénikus tisztálkodási forma, a zuhanyozás egyre népszerűbbé vált. Hamar kiderült, hogy a kádban való zuhanyozás élvezete tovább fokozható, ha azt inkább egy erre a célra kialakított térben végzik. A zuhanyfülkékkel együtt megjelentek a falból kevésbé kiálló zuhanycsapok, de még ezek is értékes helyet raboltak el az amúgy is kicsi fülkéből.

Az igényesebb fürdőszobákban már a múlt században megjelentek a második generációs, falba süllyesztett zuhanycsapok, amelyeknek csak a kezelőelemei nyúltak ki a fal síkjából. Az új szerelvények egyrészt kisebb tömegük miatt, másrészt, mivel csak a látható elemeiket kell polírozni és felületi bevonattal ellátni, olcsóbbak is lehetnének. Ennek ellenére elegáns, tetszetős megjelenésükkel eme szerelvények az exkluzív fürdőszobák díszei maradtak.

---