VGF&HKL szaklap

Felsőfokon a fűtőérték

2016. május 5. | Versits Tamás |  2914 | |

Felsőfokon a fűtőérték

Az Európai Unió energiahatékonysági rendeleteiben egy új fogalommal találkozhattunk, ami nem más, mint a szezonális hatásfok (ηs). Ennek a hőtermelő berendezések energiahatékonysági osztályba sorolását meghatározó mérőszámnak a kiszámítása kapcsán új alapokra helyezték az egyetemes hatásfokszámítást is.

Eddigi tanulmányaink során a kalorikus gépeknél, ahol valamilyen tüzelőanyag elégetésével, azaz kémiai úton előállított hőenergiáról beszéltünk, az alkalmazott tüzelőanyag fűtőértékét vagy más néven alsó fűtőértékét (Ha) vettük bázisnak. Erre a bázisra számítottuk a bevitt és a hasznos energia hányadosaként értelmezett hatásfokot is. Az energiahatékonysági rendeletek létrehozatalakor a Bizottság úgy döntött, hogy tisztán kémiai úton előállított hőenergia esetén – ilyen a kondenzációs hőtermelő berendezés is – a számított hatásfok értéke nem lehet magasabb, mint 100%. A 100% feletti hatásfokértékek csak olyan hőtermelő berendezések esetén értelmezhetők, ahol a hasznosítható hőenergia valamilyen regeneratív energiahányadot is tartalmaz, mint például a hőszivattyúknál. Ebből következik, hogy a hatásfokszámítás új alapja az égéshő vagy más néven felső fűtőérték (Hf) lett.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés