Kéménytüzek, koromégés
2016/5. lapszám | Lantos Tivadar | 17 057 |
Figylem! Ez a cikk 8 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A MACSOI (kályhás szövetség) konferenciáján sok érdekes, a szilárdtüzeléssel foglalkozó előadás hangzott el, ezek egyik fő vonulatát összegeztük cikkünkben.
Az elmúlt fél, háromnegyed év kéményseprői tapasztalata, hogy a szilárdtüzelés következtében kialakuló spontán kéménytüzek már a fővárosban is megjelentek. Ennek oka lehet a kéményseprő szakma szerint, hogy egy évvel ezelőtt a kéménytisztítás és -ellenőrzés gyakoriságát megváltoztatták a szilárdtüzelések esetén, fél évről egy évre. Pedig ahol vizes fával, tüzelőanyaggal fűtenek (ez az esetek többsége), ott akár egy hónap alatt is eldugulhat a kémény.
Rossz szokásaink
A szilárdtüzelésű berendezések kéményét 20-25 évvel ezelőtt még havonta tisztították. A lakossági tüzeléstechnikai hozzáállás semmit nem változott az utóbbi 30 évben, a legtöbben nem tudják, hogyan kell a kályhákat rendeltetésszerűen használni, így könnyen alakulhatnak ki spontán kéménytüzek. De a kéménytüzekről, mint a kéményseprő-ipari technológia egyik alapvető kellékéről is beszélnünk kell.
A kéményégetési eljárás az utóbbi években visszaszorult. Ennek számos oka van, a budapesti és az országos kéményállomány, ahol a kályhákat használják, egyszerűen olyan állapotban van, hogy nem bírja ki a koromégést, nem viseli el az ezzel járó hőterhelést. A jogszabály igyekezett ezt a problémát áthidalni, létrehoztak egy új kategóriát, ki nem égethető égéstermék-elvezetők néven. Ide tartoznak az olyan kémények, amelyekben már olyan mértékű a szuroklerakódás és olyannyira átitatódott a kéménytest, hogy egy esetleges tűz maradandó károsodást okozna az égéstermék-elvezetőben. A cél az lenne, hogy az ilyen mérvű károsodást a szakemberek meg tudják előzni. A konkrét beavatkozás már másodlagos, melyre vidéken a kéményseprők folyamatosan fel voltak készülve, míg Budapesten talán kevésbé.
A cikk még 10 053 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megveheti és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
