Változik az épületek energetikai tanúsítása
2016/3. lapszám | Lantos Tivadar | 1992 |
Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
2016. január 1-től jelentős mértékben módosultak az energetikai tanúsításra vonatkozó követelmények, jogszabályok. Ennek köszönhetően az épületre vonatkozó besorolás, a számítás módja is változott. A változások számos kérdést, problémát vetítenek a szakma elé, melyeket dr. Csoknyai Tamás, a BME docense ismertetett a VGF szaklappal.
Közel nulla energiaszintű épületek
Múlt év szeptemberében született meg a jogszabálymódosítás, amely egyrészt megváltoztatja a TNM rendeletet, másrészt átalakítja a 176/2008-as kormányrendeletet. Kis mértékben módosultak az energetikai tanúsítványokhoz kapcsolódó számítási szabályok, és nagymértékben a tanúsítás, az épület-, lakásbesorolás módja. A jogszabály több lépcsőben lépteti életben módosításokat. Ám ha az építtető uniós pályázati forrásokat vesz igénybe, akkor már az ún. „költségoptimum” követelményrendszernek kell teljesülnie, ellentétben egy normál beruházás megvalósításával, ahol van némi türelmi idő. Normál beruházásoknál a költségoptimum követelmények 2018-tól lépnek életbe, az épületek energetikáját tekintve a közel nulla követelmény 2019-től, illetve 2021-től kerül bevezetésre.
Az új jogszabályi módosításnak köszönhetően a közel nulla követelmény pontosításra került. Ez a távoli jövőnek tűnik ugyan, de már most oda kell figyelni! Ha valaki ma benyújt egy építési engedélyt, akkor az 5 évig érvényes, így ha az építkezés elhúzódik, már szembe kell néznie a 2021-es szabályozás új rendelkezéseivel, és közel nullás energiaszintű házat kell terveznie, különben nem fog használatbavételi engedélyt kapni.
Mit fog jelenteni ez a követelmény az épületekre vonatkozóan a gyakorlatban? A jogszabály azt mondja, hogy a közel nulla energiaszintű követelmény lakóépületekre 100 kWh/m² év fajlagos primer energiafelhasználás alatt teljesül, valamint 25 százalék megújuló energiaforrásokból kell, hogy származzon. Az oktatási és irodaépületekre is fix értékeket határoztak meg. Ez jelentős változás a korábbiakhoz képest, ahol a felület és a térfogat arányában változott a követelmény.
A cikk még 11 133 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megveheti és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
