VGF szaklap

Szivattyúkra vonatkozó EU rendeletek hatása a gyakorlatban

2016. március 14. | Lantos Tivadar |  928 | |

Szivattyúkra vonatkozó EU rendeletek hatása a gyakorlatban

Az ErP (Energy related Product) irányelv szivattyúkra vonatkozó rendeletét korábbi cikkünkben már megvizsgáltuk. Ennek folytatásaként nézzük meg részletesebben, hogy az EU rendeleteknek milyen hatása van a gyakorlatban. Erdei Istvánnal beszélgettünk a témával kapcsolatban.

Az üzemeltetési költség a legnagyobb

A szivattyútechnikában az ErP irányelvvel összefüggő rendeleteknek nagy hatása volt a termékfejlesztések, a piaci reakciók, az innovációs trendek tekintetében. Sajnos a különböző szakkiadványokban is összekeverik az ErP (korábban EuP) irányelv és rendelet kifejezéseket. Az ErP a készülékek tekintetében irányelveket határoz meg, nem tartalmaz konkrétumot, megszabja a jogi kereteket, a koncepciókat, hogy milyen elvek alapján kell a különböző termékcsoportok esetén megalkotni a szabályrendszert. Az ezzel összefüggő törvényerejű rendeletekkel valósul meg a tényleges szabályozás. A szivattyútechnológiában három rendeletet kell figyelembe venni; a 640/2009/EK rendeletet a villanymotorokra, a 641/2009/EK rendeletet a nedves tengelyű keringtetőkre, valamint az 547/2012/EK rendeletet az általános célú vízszivattyúkra vonatkozólag. Ez utóbbi meghatároz minimum hidraulikai hatásfok-követelményeket a szivattyúkra, amit a MEI index reprezentál. Ha egy szivattyú nem teljesíti a rendelet szerinti határértéket, nem forgalmazható. Az index-értéket a szivattyúk adattábláján is fel kell tüntetni. Ennek elsődleges célja az olcsó, rossz hatásfokú, „távol-keleti gagyi” kiszűrése volt.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

ErPSzivattyú