VGF szaklap

FűtéstechnikaTechnológia

Tények és tévhitek a padlófűtésről

avagy miért intelligens az infra?

2016. november 12. | Kardos Ferenc |  65 507 | |

Tények és tévhitek a padlófűtésről

2016 áprilisában megtisztelő felkérést kaptam a VGF szerkesztőségétől egy fűtőfóliát (is) forgalmazó cég termékének vizsgálatára. A kézhez kapott termék a „Intelligens Fűtőfólia” névre hallgat. A következő feljegyzés arról szól, miért kell 3 hónapos „rákészülés” az 1 órányi vizsgálathoz és az eredmények jegyzőkönyvezéséhez, annak ellenére, hogy a termék „vezetékneve” komoly fejlesztést sejtet.

Már a termék kicsomagolása előtt szívet melengető érzés töltött el, a csábító szlogen olvasásakor: „A nap melege az Ön otthonában”. Elgondolkodtató, hogy a forgalmazó melyik napra gondolhatott, a keddre, vagy esetleg a szerdára? De hát szerdán éppen esett az eső!

A folytatás emelkedő ívet mutat a komolytalanság irányába. A termékismertetőhöz csomagolt – ügyvezetői aláírással megtámogatott – külön lap egy érdekes játékra invitál: „Tegye a kezét a bekapcsolt fólia felszínére, és 10-15 mp-ig tartsa rajta. Érezni fogja, hogy ezen a részen lecsökken a fűtőfilm hőmérséklete” (ide kellene egy mosolygó emotikon). Eddig az idézet (helyesírásilag rendbe téve a szaklap számára).

Tekintettel arra, hogy a fűtőfólia súlya és tömege valóban fóliajellegű, a tapasztalt hőmérsékletváltozás nem okoz akkora meglepetést. Semmi hightech nincsen abban, hogy a levegő hővezetési tulajdonságai nagyságrendekkel gyengébbek a kezünk anyagáéinál, amely 70% vizet tartalmaz, és folyamatos áramlás is van benne a vérkeringésnek köszönhetően. Előzők természetes következménye az, hogy a kezünk alatti fólia le fog hűlni a csak levegővel érintkező felülethez képest. Eddig tehát nem sikerült a magasan képzett fólia intelligenciájáról meggyőződni, de sebaj, majd a mérések választ adnak erre a kérdésre is.

A „ne bántsuk, mindenki tévedhet” nevű forgalmazó a következőt állítja:

„Első, második generációs fűtőfilm hiányosságai

A 2015 előtt gyártott fűtőfóliák esetében nagy figyelmet kellett fordítani a bútorok megfelelő elhelyezésére. Legalább 4-5 cm légrést kellett hagyni a bútorok alja és a padló között, hogy a fűtés során keletkezett energia ne rekedjen meg. Amennyiben ez nem történt meg, a parketta vagy a bútorok élettartama drasztikusan csökkenhetett a túlhevülés miatt. Előre meg kellett határozni a bútorok helyét, hogy számolni lehessen a fűtetlen területtel. Ez a későbbiekben ellehetetlenítette az átrendezést.

Miben jobb a harmadik generációs fűtőfólia?

A harmadik generációs, intelligens fűtőfólia önszabályozó, vagyis a rendszer folyamatosan figyeli, hogy hol alakulnak ki magasabb hőmérsékletű pontok. Sor kerülhet erre például egy nagyobb tárgy vagy bútor elhelyezésekor. A fólia csökkenti a teljesítményt ezeken a részeken, így megelőzhető a túlhevülés, a hőmérséklet optimális marad, gazdaságosabban üzemeltethető.”

Eddig az idézet, és itt jegyezzük meg, hogy egy „unintelligens” vizes padlófűtésnél ezek a problémák nem jelentkeznek, mert automatikusan csökken a hőleadás a szekrény alatt. Ennek okát egy másik cikkben érdemes lenne méltatni.

Maradjunk a jelenlegi feladatnál; lássuk, mennyi az IQ-ja a fóliának.

A fólia csatlakoztatása a forgalmazó által előzetesen rászerelt kábellel történhet; kéteres kábel, földelés nélküli villásdugó. Ebből arra lehet következtetni, hogy kettős szigetelésű a termék, és árnyékolásra sincsen szükség. A padlóra fektetett fólia felületi hőmérséklete az aktív rétegen mérve 49 °C. Az aljzat padlócsempe, hasonló hőtechnikai tulajdonságokkal, mintha betonba lenne ágyazva a fólia. A 0,5×0,5 m-es fólia teljesítményfelvétele 109,3 W. Stimmel, a gyári adat 110 W/méter, vagy mégsem, hiszen ez csak 50 cm a tekercsből! A pulóverrel teljesen letakart felület hőmérséklete 64,8 °C-ra emelkedett, a teljesítményfelvétel 102,4 W. A hőmérsékletemelkedés mértéke 24,4%, míg a teljesítményfelvétel csökkenése mindössze 6,3%.

Ennyi, ez valami rossz vicc? Egyáltalán, mit kezdünk padlófűtésnél 400 wattal négyzetméterenként? Terményszárításra alkalmasnak látszik a termék, ha a fólia nem fog elolvadni, de itt lakásokról volt szó.

Lássuk a következő próbát, mint a mesében

A bútorokkal takart felület szöges ellentéte a vizes felmosás utáni üzem; egy erősen nedves frottírtörölközővel modellezzük az elérendő üzemállapotot. A fólia nem hagyja magát kizökkenteni, a felület hőmérsékletcsökkenése az alaphelyzethez képest 8,2%, 44,9 °C. A teljesítménycsökkenés 4,6%, értéke 114,5 W. Az eredmények a „szóra sem érdemes” kategóriába tartoznak, viszont kiemelt figyelemmel kell övezzük a fólia 400 W/m2 -es fajlagos teljesítményét azért is, mert az egyik piacvezető márka honlapján 80-tól 160 wattig terjed a padlófűtő fóliáknál a négyzetméterenkénti teljesítmény-választhatóság. Vajon mit akarnak 400 wattal?

1. kép: Alapeset, padlóra fektetve, felülről borítás nincsen. 2. kép: Gyapjúpulóverrel modellezzük a bútorok takarását. 3. kép: Vizes törölközővel segítjük az intelligencia kimutatását.

A mérés alatt álló KS 25-ös fólia koreai gyártójának az alábbi ismertetőjét találtuk:

Energy saving Heating film PTC KS 25. Low power consumption, save 25% of energy, extremely safe because there is NO risk of overheating.  Safe and reliable product.  Width: 50 cm, 80 cm and 100 cm. Thickness: 0,338. Power: 220 V/220 W per 1 sqm.

Mivel a mérés közben a felület hőmérséklete meghaladta a gyártó által maximálisan megengedett 60 °C-ot, joggal feltételezhető, hogy Amerikába szánt 110 voltos fóliát árul az intelligens magyar dealer, biztosan ennek volt a „legjobb” ára. Ennek következményei beláthatatlanok lehetnek. Garanciák elvesztése, élettartam köbös csökkenése, padlóburkolatok bontása, nem beszélve az érintésvédelmi vonzatokról. Lehet persze magyarázkodni, például hogy majd kettesével-négyesével sorbakötjük őket. És az eddig eladott, bebetonozott, túlsütögetett fóliákkal vajon mi lesz? A szerkesztőségbe érkezett mintadarabon egy 230-os villásdugó volt előszerelve.

Még egy jó magyarázat lehetne: véletlenül a tükörfűtő fóliát küldtük a VGF-nek! Igen, csakhogy a hőmérsékleti határértéket lényegesen meghaladta a fólia a méréskor. A gyártónak egyébként valóban van egy különleges 400 wattos fóliája, csakhogy azt nem KS 25-nek hívják, annak a neve KS-HT100.

No de haladjunk tovább a mérésekkel. A forgalmazótól származó újabb idézet:

„Az elektromos fűtőkábel hibái

A technológia korántsem nevezhető korszerűnek. A fogyasztása óriási, emiatt a kiépítés költségei alig térülnek meg. A felfűtés rengeteg időt vesz igénybe. A fűtőkábel túlhevíti a padlót. Az ilyen rendszerek jelentős mennyiségű elektroszmogot bocsátanak ki.

Ne hagyja figyelmen kívül

Az intelligens fűtőfólia a megfelelő hullámhossz használatával felfűti a padlót és a falat, amelyek aztán egyenletes meleget sugároznak magukból. Elkerülhető a levegő kiszárítása, a szállópor keletkezése, a penész kialakulása és a padló túlfűtése.”

Idézet vége, nehéz mosolygás nélkül olvasni ezt a „cukrász-érvelést”. A szöveg írója talán mesemondó lehetett korábban – nem szükséges a tényekkel foglalkoznia, csak összezavarnák. A sok megfoghatatlan állítás mellett az elektroszmog szerencsére mérhető, így felkértük Almásy Zsolt épületbiológus szakértőt (a 4. képen a jobb oldalon), támogassa tudásával és műszereivel a vizsgálatot.

A műszer méréshatára 1999 V/m, a felületi érték ezt meghaladó; a műszer „kiakadt”. A fóliától 5 cm-re a térerő már mérhető, 1835 V/m, amely átlagos szemlélő számára semmit sem mond. Mit észlel ebből a szervezetünk, okozhat-e problémát, mekkorák a megengedett határértékek, ha vannak? Németországban az SBM-2008 épületbiológiai ajánlás hálóhelyeken az 1 V/m-nél kisebb értéket tartja anomáliamentesnek, az 50 V/m értéket már extrém magasnak értékelik. Magyarországon a lakossági felső határérték 5000 V/m.

Mi lehet az oka az 5000-szeres különbségnek? Két dolog valószínűsíthető; vagy a magyarok szervezete ennyivel ellenállóbb a németekénél, vagy le vagyunk maradva az egészségmegőrzés eme területén is. Kolléganőnk bátran rálépett a fűtőfóliára fektetett csempékre. Testfeszültsége 50,5 V. Az SBM-2008 ajánlása maximum 50 mV, azaz 0,05 V. Magyar előírás ismereteink szerint nincsen. Ki merné azt állítani, hogy ez nem lényeges, annak tudatában, hogy szervezetünk sejtjei 60 mV-os feszültséggel kommunikálnak egymással?

A fólia felett kialakuló mágneses erőtérrel sem jobb a helyzet. Egy csomag csempe tetején mérve az érték 1835 nT (nano Tesla). Almásy Zsolt jelezte, hogy ehhez hasonló értékek mérhetők nagyfeszültségű távvezeték alatt. Az SBM-2008 ajánlása szerint 20 nT alatt nincsen kockázat, 500 nT felett extrém anomália van környezetünkben.

A DIN/VDE 0848 megengedőbb, a lakossági érték alsó határa 400 000 nT, míg a VHO/IARC szerint a 300-400 nT feletti érték „potenciálisan rákkeltő”. (Forrás: http://epuletbiologus.blogspot.hu/2010/10/epuletbiologiai-hatarertekek.html)

4. kép: Padlóburkoló lapokat helyezünk a fóliára a valóságot közelítő mérés érdekében. 5. kép: Elektromostérerő-mérés a csempéken. 6. kép: Kolléganőnk testfeszültsége a földponthoz képest. 7. kép: Elektromágneses térerő a fólia + 6 csempe magasságban.

Térjünk vissza intelligens fóliaforgalmazónk állítására, miszerint elektroszmog szempontjából rendben van az új, 3. generációs fólia. Mindaddig, amíg egy másik villamos szörnyeteggel hasonlítjuk össze, talán igen. De ha a nulla kibocsátású vizes padlófűtéshez hasonlítjuk?

Most már rövidítve idézek, mert külön könyvet lehetne kigyűjteni a forgalmazó 59 oldalas füzetéből:

  • „a vizes padlófűtés felkavarja a port,
  • a vizes padlófűtés allergén reakciókat vált ki, míg a fóliás javítja a levegő minőségét,
  • az infrás padlófűtés csaknem 70%-kal magasabb hatásfokú, mint a gázfűtés,
  • az infrafűtés és a fűtőfóliák azért jobbak minden más fűtésnél, mert nem hőt sugároznak, hanem energiát,
  • a fűtőfóliák egy biogén hullámhosszt bocsátanak ki,
  • a vizes padlófűtésnél értelemszerűen a legmelegebb a padló közelében van, és a mennyezet felé haladva egyre alacsonyabb a hőmérséklet,
  • az infrahullám hatótávolsága 6-7 méter,
  • napkollektoros rendszert érdemes létesíteni fűtési célból,
  • a falakat lehetetlen hatékonyan felmelegíteni meleg vizes rendszerekkel. Amennyiben ez megoldható lenne, egyetlen házban sem keletkezne nedvesség. A padlófűtéstől eltekintve a hangsúly a levegő felmelegítésén van,
  • a fűtőfilmünk lényegében mindenben megelőzi a meleg vizes rendszereket. Működtetése pontosabb, rövidebb idő alatt felfűti a helyiséget, gazdaságosabb, és az általa biztosított meleg is magasabb minőségű”.

Felháborító és gyomorforgató ez az ömlengés, amely minden mást legyaláz. Egyetlen megjegyzés sem jelenik az alábbi – talán fontos – tételekből:

  • Olyan nagyon olcsó árammal infrázni, hogy szinte pontosan háromszor lesz drágább (HÁROMSZOR), mint egy korszerű gázkazánnal fűteni. Ki kell írnom számokkal: ha egy A kategória körüli, 100 m2-es házat gázkazánnal 100 000 Ft-ért lehet kifűteni évente, akkor infrával, okos vagy buta fóliával, hőtároló kályhával, olajradiátorokkal, 100 wattos Edison-izzókkal éppen 300 000 Ft-ba fog kerülni. Tessék választani bátran elektromos fűtést, akinek erre van szüksége.
  • A felületek alá vagy fölé épített elektromos eszközökkel sosem lehet majd hűteni, míg a vizes rendszerű padló- vagy födém-hőleadók erre alkalmasak. Próbáljuk meg rávenni az intelligens fóliát, hogy hűtsön már…
  • Arról sem szól a fáma, hogy a vizes padlófűtés is lehetne központi elektromos táplálású, ha valaki erre vágyik, egy tároló fűtőbetéttel, és mehet időjárásfüggő vezérléssel, nem kell 13 szobatermosztát betenni.
  • Állandó fűtési teljesítménnyel – minden elektromos infrának nevezett padlófűtés ilyen – nem lehet csökkenteni a kikapcsolás utáni hőmérséklet-túllendülés jelenségét. Erre szolgál a vizes padlófűtéseknél általánosan használt időjárásfüggő előremenő szabályozás. Elméletileg ez modellezhető lenne villamos fűtésnél is, ha be mernék árazni a gyártók. Gyávaság okán tehát ilyen megoldás sajnos nem létezik, így marad az infrapadlók tetemes túllendülése, különösen ott, ahol intelligens 400 wattos fajtát építenek be négyzetméterenként X áron.
  • Háromfázisú „ipari áram” nélkül megvalósíthatatlan az infrás-fóliás fűtésrendszer, ennek nyilvánvalóan lesznek költségei.
  • Néhány forgalmazó ajánlja, milyen jó az, hogy csúcskizárt áramra is lehet csatlakoztatni. Igen, tároló nélkül, nappali és csúcskizárt közt átkapcsolgatva! Az áramszolgáltatók százezres büntetéssel fogják méltatni a jó ötletet.
  • Az infrás fűtési fogyasztás napelemes kiváltása akkora tetőfelületet igényel, amely családi házaknál szinte soha nem áll rendelkezésre (nem fog elférni a tetőn!).
  • Ha hőszivattyúhoz hasonlítjuk, akkor a hőszivattyúval 4-szer (azaz NÉGYSZER) kisebb méretű napelemes rendszerrel érhetjük el a nulla fogyasztást. Mellesleg lesz ajándékba hűtés az épületben.
  • Meleg vizet is kellene termelni egy családi házban, erről nincsen szó az ömlengő anyagokban, gáz hiányában ez is 3-szor drágább (HÁROMSZOR) villamos energiával.
  • Ha és amennyiben hőszivattyút épít be valaki a házába, akkor a meleg víz nullára hozatala napelemekkel 3-szor (HÁROMSZOR) kevesebb napelemet igényel, mint villanybojlernél.
  • Igen érdekes módon, ha zéróenergia-házat szeretne valaki, akkor a hőszivattyú ára bőven kifutja a napelemes felületen elért megtakarítással, sőt még marad is némi pénz, a hűtési szolgáltatás pedig ajándék a hőszivattyúknál.
  • Szintén érdekes módon a melegvíz-előállításról nem esik szó más forgalmazóknál sem, ott nehezebb hantázni a nem létező biosugárzásokról.

Nagyon gyakran hallani a következő sületlenséget: A vizes padlófűtés nem való hálószobába, mert sugároz (hogy mit, azt nem szokták tudni megmondani), vagy azért nem jó, mert lebegteti a port.

Az 1. ábrán egy korábbi mérésünk látható egy padlófűtéses szobában, ahol a födém a fűtetlen padláshoz kapcsolódik. A mérés függőlegesen, 30 centiméterenként történt. A legalsó pont maga a fűtött padló, a legfelső a fűtetlen födém. Érdekes megfigyelni, hogy a födém hőmérséklete éppen megegyezik az alatta lévő levegőrétegével, annak ellenére, hogy hűlő felületről van szó, tehát hidegebbnek kellene lennie, mint az alatta lévő levegőrétegeknek. Ez akkor lenne igaz, ha a feláramló levegő fűtené a födémet, de nem, itt sugárzó fűtés zajlik teljes egészében, vagyis a padló napként „süti” a mennyezet felületét.

1. ábra: Egy korábbi mérésünk egy padlófűtéses szobában, ahol a födém a fűtetlen padláshoz kapcsolódik. A mérés
függőlegesen, 30 centiméterenként történt. Legalsó pont maga a fűtött padló, legfelső pont a fűtetlen födém.

Az egyetlen fűtési mód a padlófűtés, ahol ennyire egyenletes a függőleges hőeloszlás. Az „infrafüggők” megnyugtatására: teljesen mindegy, hogy mi melegíti a padlót alulról, lehetne a pokol tüze is, felülről nem állapítható meg. Egy esetben persze megállapítható; ha magas a mért elektroszmog értéke, akkor elektromos (infra) fűtőkábel került beépítésre árnyékolás nélkül!

Ezek után vissza lehet kérdezni bátran: Ugyan már, mitől lebegne a por?

A városi legendák másik forrása a Wikipédia, ahol múlt századi paraméterekkel megtűzdelve az alábbi beporosodott dokumentum olvasható:

„A tisztán padlófűtéssel kivitelezett rendszer azonban ritka, és nem is célszerű, mivel

  • az ide vonatkozó szabványok a padló felületi hőmérsékletét lakóhelyiségekben 29, az úgynevezett peremzónában 36 (tb=20 °C), fürdőszobában 33 °C-ban (tb=24 °C) maximalizálják: ilyen hőmérsékletekkel a rendelkezésre álló felülettel a teljes hőszükséglet legtöbbször nem biztosítható,
  • kizárólag padlófűtés alkalmazása esetében a padló közelében nagyobb koncentrációjú port tartalmazó légréteg alakul ki, amely különösen hálószobában vagy gyermekszobában nem kívánatos,
  • átmeneti időjárási időszakban (reggel hűvös, délután meleg) a nagy hőtehetetlenség miatt rossz kialakításnál túlfűtés jelentkezhet,
  • szintén a nagy hőtehetetlenség miatt nehezebb a felfűtés is,
  • a padlófűtés hatását leginkább kerámia- vagy kőburkolat alkalmazása esetén tudja kifejteni, melegpadló igénye esetén a szigetelő hatás miatt nem ideális megoldás lenne.

A fenti megfontolásokból célszerű a padlófűtést hagyományos radiátoros fűtéssel kombinálva alkalmazni.

Kialakítása

A fűtési rendszerek tervezését a külső és belső térelhatároló szerkezetek hőtechnikai adataiból a mértékadó téli fűtési hőszükséglet számításával kell kezdeni. Előzetes becslés vagy ellenőrzés céljára használható a tapasztalati „hőkarakterisztika” módszer: ez alapján a fűtött légtér mértékadó, egységnyi (fajlagos) hőszükséglete 30-70 W/m3 érték közé esik. A hőszükséglet legalább 30-40%-át javasolt konvektorlemezes, radiátoros fűtéssel fedezni.”

A fenti állításokkal ellentétben ma egy passzívház 20 °C-os belső hőmérsékletének eléréséhez 21 °C-os padlóhőmérséklet elegendő. De ne menjünk ilyen messzire, a köznyelvben A+ néven ismert épületminőség esetében is 24-25 °C a legmelegebb padlóhőmérséklet a tartózkodási célú helyiségekben, a fürdőben 26-27. Ez is csak ritkán, –13 °C-os külső hőmérsékletnél.

Ezek miatt azután hogyan tudna lebegni szegény por, lásd az előző ábrán!

Az épületeket már régen nem számolják légköbméterenként, ez már a múlt csökevénye. Nem beszélve arról, hogy egy hőszivattyús rendszernél érdekes ötlet lenne vegyesen radiátorokat és felületi hőleadókat tervezni. Wikipédia lévén nem tudni, ki az alkotó, de ébresztő, ideje volna frissíteni, lemaradtunk 40 évvel!

Még egy sületlenség említést érdemel, hogy a vizes padlófűtés vízérsugárzást okoz! Régóta tudjuk, hogy ahol a vízkereső pálca sok vizet mutat, ott valamiből valóban sok lehet, de az nem a víz. A megcáfolhatatlan kísérlet a Youtube-on fellelhető (https://www.youtube.com/watch?v=RT7ptmXAbl0).

Almásy Zsolt úrral egyeztetve megállapíthatjuk, hogy amely radiesztéta ilyet állít a vizes padlófűtésről, az nyugodtan visszaadhatja a pálcáját… nem tudjuk, kinek.

Végezetül

Minden tiszteletem azoké az elektromos fűtés-forgalmazóké, akik nem hazudnak. Álljon itt egy értékesítő jó példának, egy idézettel a honlapjáról (http://olcsoinfrafutes.hu/):

„Közel 4 éve foglalkozunk már az infra fűtőfilm-rendszer forgalmazásával, termékeivel, kiépítésével. Ezen időszak tapasztalatait megosztom önökkel, tudván azt, hogy vevőket fogok veszteni, mert nem azt fogja hallani, amit vevőként szeretne, vagy más eladóktól hall, de a hosszútávú, bizalmon alapuló üzlet megvalósításához elengedhetetlen a valós paraméterek  ismerete.

Jelen lakossági fogyasztói áram- és gázárak  mellett főfűtés esetén legjobb esetben is, jó tervezés és kivitelezés mellett csak egy átlagos, központi fűtéses radiátoros gázkazán éves fűtésköltségét lehet elérni az infra fűtőfilm-fűtéssel. Kihangsúlyozom, főfűtés esetén. Több forgalmazó 30-40%-os megtakarítással hirdeti a fűtőfilmet. Ez esetben azt tudom mondani: vagy nem ért hozzá; vagy nagyon el akarja adni a termékét; vagy tudatosan nem mond igazat. És eltelik az első fűtésszezon, és jön a magyarázkodás az eladó oldaláról”.

Köszönjük, tisztelt infrafűtés forgalmazó kolléga, te tisztességes ember és szakember vagy!

Utószó

Elnézést kérek minden kedves Olvasótól, ha túlságosan pikírtnek találták a hangvételt. Ennek nyomós oka van: túlságosan sok időmet veszik igénybe évek óta a hasonló vakítások, például ionkazán, kavitációs kazán, EWS, indukciós kazán, légkazán és a többiek. A becsapott embereken utólag már nem lehet segíteni, tekintsék ezt most egy preventív írásnak. Köszönöm megértésüket.

Kiegészítés

2019. április 10.

Az intelligens fűtőfólia (www.futofolia.hu) reagálása a cikkben feltüntetett adatokra.

Megdöbbenve olvasom mindig azokat az indulatos, szakemberhez nem méltó kirohanásokat, amelyet a „régi szakik” és a „piaci kofák” stílusában írnak meg fűtéssel foglalkozó szakértők, hogy így nagyobb hatást érjenek el, és hangosabban védhessék azt a technológiát, amelyhez ők értenek, amelyből ők élnek. Valahol érthető is...

Sajnálatos, mert amúgy hallgat(hatna) és felnéz(hetne) rájuk a piac. Ha megfelelő stílussal és intelligens vitapartnerként tálalná elméletét, talán hihetőbb is lenne az átlag – nem szakmai – olvasó számára, aki csak kapkodja a fejét, hogy miért tört ki az álháború.

Az intelligens vitára nyitottak vagyunk és szívesen válaszolunk, ha nem megy át egy bizonyos negatív határon a stílus. Most is csak azért teszünk kivételt, mert a célunk fontosabb, mint a harc: „modernizálni a társadalom fűtési szokásait, hogy  egészségesen és gazdaságosan tudjanak fűteni.”

Ha mindenki ezt az elvet – azaz a végfelhasználó érdekét – veszi figyelembe, akkor megy ez a vita kulturált keretek között is szerintem.  

De lássuk az válaszokat, érveket a felvetésekre:

  1. Korrekt mérés = korrekt tájékoztatás
    A 3 hónapos teszthez és független méréshez senki nem kért tőlünk fűtőfóliát, beépítési helyszínt, így nem tudjuk mi alapján történt a vizsgálat, erről semmilyen jegyzőkönyvet nem láttunk. Javaslom, hogy ismételjük meg a mérést korrekt körülmények és a mi szakértőink bevonásával, hogy korrekt eszmecsere után egy hiteles információt kaphasson az érdeklődő!
  2. Mitől intelligens a fűtőfólia
    Nem, nincs IQ-ja a fűtőfóliának, csak hogy megnyugtassuk a kételkedőket. Az intelligens fűtőfólia a termék önszabályozó tulajdonságára utal, amivel a piacon rendelkező más infra fűtőfilm vagy fólia nem rendelkezik. Nem a szakértő varázskeze és a levegő hőmérséklete miatt csökken a fólia hőmérséklete, hanem az intelligens tulajdonsága miatt, ez egyszerű ellenállásméréssel ellenőrizhető is, hogy tényekkel dolgozzunk.
    A fenti képen 2 különböző fűtőfólia látszik. A jobb oldali az intelligens fűtőfólia, ahol a szigetelő anyag ráhelyezését követően a termék „visszavette” a teljesítményt, így elkerülte a lehetséges balesetet ezzel.
  3. Tisztázzuk: A marketing anyag nem szerződés, a minta darab nem a beépítésre kerülő fűtőfólia
    A cikk szerzője által beszerzett minta darab, csak egy minta, ami kereskedelmi forgalomba nem kerül, nem felel meg a telepítési folyamatoknak. Nem telepítünk villásdugóval fűtési rendszert. A marketing célra szánt, demonstrációt szolgáló terméket pedig teljesértékű fűtőfóliaként bemérni megtévesztő és inkorrekt. Ha egy „vetélytárs” lejáratása a cél, úgy sikerrel végezhet rajta méréseket bárki, hogy általánosító adatokat adjon kevésbé hozzáértő olvasóknak, de azt gondolom egyenesebb út az 1. pontban felajánlott közös és teljes rendszer bemérésének útja.
  4. Az első számítások
    A szakértő számítása az első szorzásnál nem stimmel. A hozzá eljutott mintafólia 0,5×0,5 m, az negyed m², teljesítménye 110 W. Ez rendben is van, viszont ebből egy m² 440 W. Nem tudom, honnan jött a 110 W/m² gyári adat, ez nem fedi a valóságot.
  5. Nem is kell szakértőnek lenni, hogy belássuk:
    a gyapjú pulóveres teszt nem helyettesít 4-5 cm beton réteget egy padlófűtés esetén, és egy ráhelyezett ülőgarnitúrát.
  6. Gyári adatok és a való világbeli felhasználás
    A cikk folytatódik a gyári adatok részletezésével, ahol feltüntették a maximális hőmérsékletet normál körülmények között (45-50 ºC ). Itt megjegyzem, hogy extrém esetben tudunk akár 100 fokot is elállítani, ha 2 db 10 cm hungarocell közé tesszük be az infrafűtést, és maximális teljesítménnyel üzemeltetjük. Viszont normális körülmények között miért is szigetelnénk lakásunkban a fűtést 2 irányba? Előírásainknak megfelelően sehova sem lehet fóliát telepíteni padló/mennyezet érzékelő nélkül. Pontosan azért, hogy az előírt határhőmérsékletet biztosítani tudjuk.
  7. A teljesítményről...
    Magyarországon jelen pillanatban a következő teljesítménnyel lehet telepíteni termékünket, figyelembe véve az épület energia veszteségét:
    28 W/m², 55 W/m², 60 W/ m² , 110 W/m² , 220 W/m² és végül 400 W/m².
    Fontos minden esetben ismerni az épület energia veszteségét, és ennek megfelelően kialakítani a szükséges fűtési energiát. Itt említeném meg, hogy a rendszerünk helységenként vezérelhető, és külön a levegő, külön a padló hőmérséklete.
  8. Mérési eredmények az eredeti intelligens fűtőfólia esetén
    A cikkben mért mérési eredmények nem az általuk előírt telepítési módon történt, így ezen eredmények nem felelnek meg a valós felhasználási környezetnek. A fűtési rendszer telepítését minden esetben szakember végzi, ezért csak a terméket cégünk külön nem is értékesíti.
    Javasoljuk olvasóinknak, hogy sose vegyen telepítés nélkül az olcsóbb beszerzés reményében hamisítványt vagy hasonlónak titulált terméket!
    Az Infra Fűtőfólia minden esetben, kizárólag földeléssel ellátva kerül kivitelezésre. Telepítést követően az elektroszmog pedig 20 cm felett nem mérhető, alatta pedig minden Magyarországon érvényben lévő határértéknek megfelel, nem úgy mint sok más elektromos fogyasztó a lakásban, mint pl. egy bébiőr a gyerek ágya mellett, a mobiltelefon, vagy akár a mikrohullámú sütők nagyrésze.
  9. Beruházás és fogyasztás
    Igen, elismerjük hogy egy modern gázkazánnal olcsóbban lehet fűteni, mint az infrafűtéssel, viszont mi történik, ha mondjuk beruházáskor napelemmel együtt telepítünk? Még így is olcsóbb  vagy maximum ugyan annyi a beruházási költség a gázhoz képest, egy hőszivattyús beruházási költségéről nem is beszélve, és innentől kezdve 0 azaz nulla a fűtésköltség.
    Természetesen nem mindenkinek van lehetősége napelemmel kombinálni ezt a rendszert. Nézzünk erre is egy példát. Egy most épülő 100 m² alapterületű jó szigetelésű ingatlan esetében, ahol 25 W/m² az energia veszteség óránként, 2520 kW/ó a várható éves fogyasztás, és 30 A szükséges a rendszer működtetéséhez. Jól látszik, hogy az ehhez szükséges napelem se foglal sok helyet a tetőn.
    A fűtési rendszerek teljes beruházási költségét figyelembe véve, egymással szembe állítva, van olyan fűtési rendszer, ami hiába nagyon kedvező üzemeltetési költségű (karbantartási költséget, és a nagyobb alapterület szükséglet költségét figyelmen kívül hagyva). az aranytalanul magas kezdeti költség soha vagy nagyon sok év eltelével térülne csak meg (addigra viszont esélyes a készülékcsere).

Minden tiszteletem azoké, akik ennyi mindent elolvasnak, hogy közel teljes képet kapjanak. A fűtési rendszerünk kiválasztása valóban megéri az időt és a megkívánja a korrekt tájékoztatást. Kérjen hiteles forrásból segítséget, és mindig vizsgálja meg a szakértő indítékát, mielőtt rábízza az életét – egy gyenge minőségű, olcsó és veszélyes fűtőfólia utánzat esetén – vagy a pénztárcáját egy technológiára. Biztos vagyok benne, hogy vannak helyzetek, amikor ideálisabb más fűtési megoldást választani. Egy dologban viszont biztos vagyok: szakembereink a számítások elvégzése után azt is meg fogják az érdeklődőnek mondani – ha van jobb más megoldás – hiszen nem eggyel több fűtőfólia eladása a küldetésünk, hanem amit fentebb említettem szlogenünkként az idézőjelek között.

Elektromos fűtésPadlófűtés


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem