VGF&HKL szaklap

Az épületgépészeti szakoktatás hibalistája

2016/10. lapszám | Veresegyházi Béla |  1153 | |

Az épületgépészeti szakoktatás hibalistája

Július-augusztusi számunkban több mint 10 szakképző intézmény vezetői, oktatói fejtették ki véleményüket a szakoktatás helyzetéről, kilátásairól. Most e hozzászólásokat súlyoztuk, összegeztük, és pontokba foglaltuk.

  1. Képzési rendszer
    1. A képzési formák változásai követhetetlenek, és folytonos újjászervezést, alkalmazkodást követelnek.
    2. A komplex szakmai záróvizsgáztatás rendszere csak a legfontosabb munkaműveleteket és a „verseny- és piacképes” gyakorlati ismereteket tartalmazza.
    3. Nem szerencsés, hogy megszűnt a szakképzést lezáró írásbeli vizsga, holott a számolási ismeretek számonkérése itt valósulhatna meg.
    4. A tananyag következetlen felépítése, illetve abból a szakrajz-olvasási témakörök oktatására fordítható óraszám kiszorulása.
    5. Az épületgépész oktatás anyagi lehetőségei a fenntartóváltással és a szakképzési támogatási rendszer átalakításával (ami lényegében megszűnt) jelentősen romlottak.
    6. A tanulók tanulószerződés keretében kikerülnek a legkülönfélébb munkahelyekre, ám nincs olyan vállalkozás, amely a teljes szakmai gyakorlatot biztosítani tudja. A gyakorlati képzés terén gyakran öt-hat vállalkozást is igénybe kell venni, figyelve az adott vállalkozás fő profiljára.
  2. Szakemberkérdés (oktatók)
    1. A szakemberhiány a gyakorlati képzésben egyre égetőbb probléma. (Kényszernyugdíjazás, csekély anyagi megbecsülés, a sikerélmény hiánya, továbbképzés hiánya.)
    2. A megemelkedett óraszámok miatt egyre kevesebb oktatónak egyre több területhez kell értenie a szakképzésen belül. A szaktanár figyelmét három-négy eltérő szakterületre kell fordítania.
    3. Míg a közismereti pedagógusoknál a pedagógus életpálya-modell jól-rosszul működik, ilyen a szakmai tanároknál nem létezik. A szakképzésben tanító tanárok nagy része olyan végzettségű ember, aki az iparban háromszoros, négyszeres bért kaphat, így nem vonzó a tehetséges emberek előtt ez a pálya.
    4. A megfelelő tankönyvek hiánya.
  3. Társadalmi hatások
    1. A végzett szakmunkások számának csökkenése, nem nőtt, sőt inkább csökkent a beiskolázott tanulók száma.
    2. A szakképzés presztízsének alacsony szintje. Ma Magyarországon a kétkezi munkások – szakmunkások – erkölcsi megbecsülése nem megfelelő.
    3. Munkaerőhiány; hiányszakmává válik az épületgépészet.
  4. Diákok
    1. Az épületgépészeti szakmák területére gyakran képességhiányos, írni, olvasni nagyon rosszul tudó, kényszerpályán mozgó diákok kerülnek.
    2. A diákok motivációjának hiánya.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, .
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

OktatásSzakoktatás