Figylem! Ez a cikk 7 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A szokatlanul hideg tél okozta élmények még sokunk emlékezetében élénken élnek, mi viszont kellő előrelátással már a forró nyár okozta hőség elviselhetőbbé tételére ajánlunk korszerű megoldásokat.
Az épület helységeinek nyári hűtése egyre inkább előtérbe kerülő igény a beruházók, tervezők, kivitelezők és a helyiségekben lakók, dolgozók részéről. Erre a feladatra eddig is léteztek megoldások, mint például a mindenki által jól ismert hűtő klímaberendezések, fan-coil-ok, VRV rendszerek. A következő néhány gondolattal mi a felülethűtést, ezen belül is a mennyezethűtést ajánljuk figyelmükbe.
Az első kézenfekvő kérdés az lehet, hogy miért érdemes a fan-coilok, VRV rendszerek helyett mennyezethűtéssel megoldanunk hűtési feladatunkat. Az egyik legfontosabb érv a mennyezethűtési megoldás mellett az üzemeltetési költségek jelentős csökkentése a fent említett rendszerekhez képest. Ennek mértéke tovább fokozható, amennyiben kombináljuk mennyezethűtésünket geotermikus és szolár rendszerekkel. Ausztriában nem csak irodaházak, lakóépületek, hanem raktáráruházak, gyártócsarnokok hűtésére is előszeretettel alkalmazzák ezt a megoldást a nagyon kedvező üzemeltetési költségek okán.
A másik fő érv e hűtőrendszerek mellett, hogy egyenletes hőeloszlást biztosítanak helységeinkben, miközben hőérzetünk optimális lesz. Elmarad a helyiségekben a kellemetlen huzat érzése, nem lesznek olyan részek, ahol emiatt komfortérzetünk csökken. A huzat egészségügyi problémákat is okozhat, amit mindannyian megtapasztaltunk már a nyári forróságból klimatizált helységekbe lépve. A mennyezethűtések zaj nélküli működése szintén jelentős előny, amit nem csak koncerttermekben, stúdiókban értékelnek. Az állandó zúgás egy lakótérben, irodában, de még egy kórházban is rendkívül zavaró lehet.
Még egy előny: mennyezethűtésünk a téli hónapokban a fan-coil-os vagy a VRV rendszerekhez hasonlóan felületfűtési rendszerként is működtethető.
A felülethűtésre alapvetően két területet szoktak ajánlani a szakemberek; az egyik a falhűtés/fűtés, a másik a mennyezethűtés. A falfelületet felhasználó megoldásnál a fal használhatósága korlátozott. Egy lakásban vagy irodában az átrendezés, a bútorok új helyre kerülése okozhat teljesítménycsökkenést és így jelentős problémát. A falhűtés/fűtés veszélyei közül ne felejtsük ki a későbbi megfúrások gyakoriságát. Egy nemrég épült szegedi kulturális célú épületben az üzemeltetés vezetőjének három évébe került, mire mindenkiben tudatosította, hogy ha bizonyos falakra képeket, polcokat szeretne rögzíteni, előtte gondosan mérje be a csövek elhelyezkedését. Mindenki képzeletére bízom, hogy ezt hány káreset előzte meg. Ezért ajánljuk inkább a mennyezetet alkalmasabb területként a felülethűtés elhelyezésére.
A mennyezethűtő rendszerek gyártói nem helyettesíthetik az épületgépész tervezőt, csak segíthetik, egyszerűsíthetik a munkáját. A hűtendő helyiségek hűtési hőigényét mindig az épületgépész tervező számolja ki, figyelembe véve a helyiség hőszigetelését, szerkezetét, nyílászáróit, a nyílászárók árnyékolási lehetőségeit, a benne tartózkodó személyek számát, tevékenységüket, az ott működő hőtermelő berendezéseket (pl. számítógépek, lámpatestek). A megkapott hűtési és fűtési hőigények, illetve a pontos födémtervek után tud a mennyezethűtő rendszert gyártó cég a kiosztási tervekkel, anyaglegyűjtéssel, árajánlattal segíteni a tervezőnek, kivitelezőnek. A pontos födémtervek tartalmazzák a világítótestek, födémáttörések, légtechnikai nyílások pontos elhelyezkedését, ami nélkül felesleges a mennyezethűtés rendszerének ajánlatát elkészíteni. Egy előzetes költségkalkuláció a pontos hűtési hőigény és az alaprajz figyelembevételével is elkészíthető, ahol a rendelkezésre álló felület 65%-ával számolnak, mint későbbi hűtőfelülettel. A pontos költségeket a födémtervek után lehet teljes precizitással meghatározni.
A mennyezethűtési rendszereket megkülönböztethetjük a fektetés módja szerint; ezek a nedves és száraz eljárással készültek. A nedves eljárás során a 8-16 mm-es csöveket több rétegben vakoljuk be. A kapilláriscsöves mennyezethűtési eljárás is a nedves rendszerek közé sorolható. A száraz eljárások közül a következőkben a magyar piacon két újdonságnak számítót mutatunk be. Egyik sem a hazánkban több helyen már alkalmazott, gipszkartonba ágyazott hűtőrendszer.
Az ipari csarnokok, raktáráruházak, raktárak, de akár repülőtéri épületek mennyezethűtésére kitűnően alkalmas az a látszó megoldás, ami horganyzott acélhálóra előreszerelt modulokból áll. Az acélhálókra gyárilag tízes osztással 16-os ötrétegű csövet installálnak, amit a kivitelezőnek a betonfödémre kell rögzítenie, négyzetméterenként három ponton. A kiépített gerincvezetékre kell a hűtőmodulok csőkígyóját bekötni. A standard modul 2,7×2,2 m méretű, de a helyiség födémkialakítása szerint egyedi modulokat is készít a gyártó. A hűtési teljesítménye ennek a rendszernek 15/18 °C-os hőfoklépcsővel és 26 °C levegőhőmérséklettel számolva 50 W/m².
Látszó mennyezethűtés
A másik figyelmükbe ajánlott felülethűtési rendszer is 16-os ötrétegű csővel dolgozik, de itt azt egy alumínium profilsínbe helyezték el, amely nagyobb felületen adja át a hűtési energiát a hozzá illeszkedő álmennyezetnek. Itt az álmennyezet fém tartószerkezetéhez rögzítik (bepattintják) az elkészült alumínium sínmodulokat, amiben a csövek már benne vannak. A hűtőmodulok gerincvezetékre való bekötéséhez egy speciális biztonsági gyorscsatlakozót javasolnak, amivel elmaradhat a fej feletti, hihetetlenül kényelmetlen préselés, és a kötések 100%-os biztonságúak. A fém álmennyezet-vázon a hűtőmodulok eltolhatók, így a rendszer rendkívül rugalmasan mozgatható, telepíthető. Nem jelenthet problémát egy födémtervről lemaradó világítótest beépítése a szerelés során.
Hűtőmodulok hangelnyelő álmennyezethez
Más rendszerekkel ellentétben, nem teli acéllemez hátoldalába építették be a csöveket, hanem sávosan alkalmaztak alumíniumot. Az alumínium hővezető képessége négyszer jobb az acélénál, így az átadó felület csökkenése nem járt teljesítményvesztéssel. Az álmennyezettel való sávos találkozás miatt, olyan közösségi terekben, ahol hangelnyelő, akusztikai álmennyezetet (előre perforált lyukakkal) alkalmaznak, a mennyezethűtés is alkalmazható. A két funkció egyszerre működik, mert a hangelnyelő lyukak egy része nincs eltakarva a mennyezethűtés hőátadó fémlemezével. Ennek szerepe van például a kulturális létesítményekben, de olyan modern irodaházakban is, ahol nagy, egyterű irodákat alakítanak ki a dolgozóknak, akusztikus álmennyezettel.
A gipszkartonba beágyazott rendszerekhez képest is számtalan előnyt regisztrálhatunk. A legfontosabb ezek közül, hogy az épületgépész szerelőnek nem kell szárazépítészeti feladatokat magára vállalnia, a két szakma megfelelően szétválasztható. Semmi esetre sem tehető felelőssé a gépész cég, ha a kartonillesztéseknél repedések tapasztalhatók, és a csövek véletlenszerű megfúrása se az ő problémája (pótmunkában javítja). Ennél a rendszernél a modulok mozgathatók, így nagy rugalmassággal helyezhetők fel, míg a gipszkartonba ágyazott rendszer fix méretű, nem darabolható, nem kivágható. A gipszkartonba ágyazott rendszerek méretválasztéka miatt a födém nem fedhető le olyan mértékben hűtési rendszerrel, mint a most bemutatott új lehetőségnél. Az új rendszer könnyebben és kedvezőbben szállítható, szállítás és tárolás során kevésbé sérülékeny. Hűtési teljesítménye 15/18 °C-os hőfoklépcsővel és 26 °C levegőhőmérséklettel számolva 78 W/m².
A mennyezethűtések esetében fontos már a tervezés időszakában a harmatpont-érzékelők és szabályozók alkalmazása. Arra is fordítsunk elég figyelmet, hogy a gyártók teljesítményadatai egy tőlük független, külső bevizsgáló cég eredményeivel alátámaszthatók legyenek, mert a nagy teljesítmény-leadás néha csak papíron valósul meg.
