VGF szaklap

KlímatechnikaLégtechnika

Klímával fűteni?

2017. április 3. | Balajti Zsolt energetikai auditor |  179 | |

Klímával fűteni?

Egyre több fórumon, egyre szélesebb körben bukkan fel a klímával fűtés gondolata, és elégedett felhasználói tapasztalatokról is egyre többet hallani. Cikkünkben a klímával fűtés kérdését igyekszünk körbejárni.

Mi a hőszivattyú?

Némi alapvetés. A hőszivattyúk olyan hűtőberendezések, amelyek egy folyékony állapotú közeg elpárologtatásával egy hőcserélőn keresztül hőt vonnak el egy forrásból, majd az elpárolgott közeget összesűrítve továbbítják egy másik hőcserélőbe, ahol a magas hőmérsékletű és nyomású közeg a hőjét leadva újra cseppfolyós állapotba tud kerülni. Ez a folyamat játszódik le a hűtőszekrényekben is, ott a beltérben elhelyezett hőcserélőben az elpárolgás az élelmiszert hűti, a „kültérben” (a hűtőszekrény hátoldalán) lévő hőcserélő („rács”) pedig a környezetet (praktikusan: a konyhát) fűti.

Feltehetőleg sokan tudják, de azért nem árt megjegyezni: a hőszivattyúk elnevezésénél a szóösszetételben az első tag a hő forrását jelenti, a második pedig azt a közeget, amelynek a hűtő-körfolyamat a hőt leadja. Ennek megfelelően a levegő-levegő hőszivattyú a kültéri, környezeti levegőből vonja el az elpárolgáshoz szükséges hőt, majd a kondenzációhoz a beltérben elhelyezett egység a helyiség levegőjét használja. Ez a hőszivattyú tehát egy a hétköznapi nyelvben csak „klímának” nevezett berendezést jelent, amely nyáron a folyamat megfordításával léghűtést végez.

A levegő-levegő rendszerű hőszivattyúkra több mint három éve igényelhető GEO tarifa. Viszont a GEO tarifa klímaberendezésekkel történő igénybevételéhez teljesülnie kell az alábbi feltételeknek:

  • Ha a berendezés névleges fűtőteljesítménye 2 és 6 kW között van, úgy a szezonális COP értéknek el kell érnie a 4,1-es értéket.
  • Ha a névleges fűtőteljesítmény 6 és 12 kW között van, úgy a szezonális COP értéknek el kell érnie a 3,8-es értéket.
  • 12 kW névleges fűtőteljesítmény felett elegendő dokumentálni, hogy egy Eurovent norma által igazolt módon mért pillanatnyi mérési eredmény alapján a berendezésre vonatkozó COP érték a kültéri +2 °C és beltéri +20 °C léghőmérsékleten eléri a hármas értéket.
  • Illetve a berendezés(ek)et külön mért, vezérelt elosztó hálózatra állandó jelleggel rögzített módon, nem dugaszolhatóan kell csatlakoztatni.

Itt lényeges tisztázni az SCOP érték fogalmát. Az SCOP érték (bevezetésre 2013. január elsején került, felváltva a korábban csak a pillanatnyi mutatószámra vonatkozó COP értéket) a berendezés teljes fűtési idényre vonatkoztatott energetikai mutatója. Kiszámítása: a referencia fűtési hőigény és a kiszolgálásához a berendezés által elfogyasztott villamos energia hányadosa adja az eredményt. Na, igen ám, de hogyan lehet ez egy egzakt mutatószám? Mitől lenne az SCOP érték ugyanannyi itthon, mint Svédországban vagy Portugáliában? Nos, erre az EU nagyvonalúan, egy huszáros vágással „besorolta” az Unió területét három „éghajlati mezőbe”.

A besorolás alapján tehát most már meg tudjuk állapítani, hogy az adott berendezés a mi éghajlatunkon mennyire hatékony a versenytársaihoz viszonyítva. Ennyi elméleti bevezető után vizsgáljuk meg: vajon megéri-e klímával fűteni?

Nézzünk egy példát!

Tételezzük fel, hogy ingatlanunkat most építjük meg, azaz a kor szellemében az érvényben lévő épületenergetikai elvárások alapján kerülnek a határoló szerkezeti rétegrendek kialakításra. Legyen az ingatlan nettó 100 m2 alapterületű, a méretezési állapotban mért hővesztesége pedig legyen 5 kW.

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő: nehéz szerkezetű példaház

  • Az épület(rész) fajlagos primerenergia-fogyasztása: 118,5 kWh/m2a
  • Követelményérték (viszonyítási alap): 100,0 kWh/m2a
  • Az épület(rész) energetikai jellemzője a követelményértékre vonatkoztatva: 118,5%
  • Energetikai minőség szerinti besorolás: CC (Korszerű)

Tételezzük fel, hogy az ingatlant alapesetben földgázüzemű kondenzációs kazánnal fűtjük, és az egész ingatlanban padlófűtéssel számolunk, 35/28 °C-os fűtési hőfoklépcsővel. Egy ilyen ingatlannál az alábbi számított értékek adódnak.

Becsült éves fogyasztás energiahordozók szerint:

Energiahordozó típusa E [MWh/a] e [–] Eprim [MWh/a] eCO2 [g/kWh] ECO2 [t/a] H F [/a]
Elektromos áram 0,45 2,50 1,13 365 0,16 0,5 MWh
Földgáz 10,75 1,00 10,73 203 2,18 36 000 kJ/m³ 1072,6 m³
      11,86   2,34    

Nézzük meg azt az esetet, ha ugyanezen ingatlanban elkezdjük használni fűtési célra a klímaberendezéseket. Kiindulásként rögzítsük, hogy a fűtési hőszükséglet 60%-át a klímaberendezésekkel is tudjuk fedezni, de egyéb időszakokban továbbra is a gázkazánra támaszkodunk. Az ingatlan energetikai besorolása egyből jobb lesz.

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő: nehéz szerkezetű példaház

  • Az épület(rész) fajlagos primerenergia-fogyasztása: 94,7 kWh/m2a
  • Követelményérték (viszonyítási alap): 100,0 kWh/m2a
  • Az épület(rész) energetikai jellemzője a követelményértékre vonatkoztatva: 94,7%
  • Energetikai minőség szerinti besorolás:
  • BB (Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő)

A fogyasztási értékek javulnak (a Winwatt szoftverben nincs lehetőség „GEO” tarifa beállítására, de „H” tarifára igen, ez a primerenergia-igény számításkor nem releváns). Becsült éves fogyasztás energiahordozók szerint:

Energiahordozó típusa [MWh/a] [–] Eprim [MWh/a] eCO2 [g/kWh] ECO2 [t/a] H F [/a]
Elektromos áram 0,40 2,50 1,01 365 0,15 0,4 MWh
Földgáz 6,73 1,00 6,73 203 1,37 36 000 kJ/m³ 672,6 m³
H hőszivattyús elektromos áram 0,97 1,80 1,74 365 0,35 1,0 MWh
      9,74   1,87    

Nézzük meg egy táblázatban összefoglalva a változásokat!

  Földgáz igény Földgáz költség* Elektromos energia igény Elektromos energia költség** GEO elektromos energia igény GEO elektromos energia költség*** Összköltség
Kiinduló állapot 10,73 MWh 109 974 Ft 0,45 MWh 16 308 Ft 0 0 126 282 Ft
Hőszivattyús állapot 6,73 MWh 68 977 Ft 0,4 MWh 14 496 Ft 0,97 MWh 23 610 Ft 107 083 Ft
Változás –4 MWh –40 997 Ft –0,05 MWh 1812 Ft +0,97 MWh +23 610 Ft –19 199 Ft

* Főgáz 3/h gázmérővel rendelkező lakossági felhasználók (bruttó 2847 Ft/GJ)
** ELMŰ A1 kedvezményes díjszabással (bruttó 36,24 Ft/kWh)
*** ELMŰ B GEO díjszabással (bruttó 24,34 Ft/kWh)

Mit láthatunk ebből a táblázatból? Mindamellett, hogy a nyári időszakban kedvezőbb áron tudunk hűtést csinálni az ingatlanban, még további cirka 19 000 Ft nyereséget tudunk a „klímás” fűtéssel realizálni, ami az összköltség kb. 15%-a.

Természetesen a cikk írójának nem ment el az esze; nem állítja, hogy bátran bele lehet vágni a korábbi, hagyományos fűtések teljes kiváltásába. Egy ingatlan fűtési rendszerének erkölcsi avulása 15-25 év. Az egységesülő uniós villamosenergia-piac a közelmúltban jelentősen lenyomta a villamos energia költségét. Jelenleg mindenhol fölös kapacitásokkal rendelkeznek, így a GEO tarifa vételezhetőségi körének kiterjesztése a szolgáltatónak tulajdonképpen valahol kényszerűség is. Ma még ez a helyzet, viszont a válságból való kilábalás és az energiaigények növekedése által megugró kereslet esetleg generálhat olyan helyzetet, amikor a szolgáltató is elgondolkodhat majd azon, hogy adjon-e egész évben olcsón áramot a lakossági kisfelhasználóknak, vagy esetleg eladja a portékáját piaci körülmények között, esetleg nagyobb tételben és jobb áron.

Konklúziók

  • Épületfűtési céllal klímaberendezést alkalmazni a jelenlegi energiahordozó-árak mellett gazdaságos.
  • Amennyiben eleve szükségeltetik az ingatlanban gépi hűtés, úgy a GEO tarifa igénylésének elhagyásával elesünk egy kiváló lehetőségtől a spórolásra.
  • Ha nem alapozzuk a teljes fűtési igényünket levegő-levegő típusú hőszivattyúra, hanem egy alternatív fűtési módozatként választjuk a klímaberendezéssel történő fűtést, akkor mindamellett, hogy spórolunk, még az ellátásbiztonságunkat is növelni tudtuk egy esetleges primer fűtési energiahordozó kimaradása esetére.
  • Az összesített energetikai jellemző meghatározásánál az újonnan bevezetett SCOP érték megmutatja, mennyire jó az adott berendezés. Mivel a szolgáltató eleve magas (A+ energetikai osztálynak megfelelő) energetikai besorolással rendelkező termékekre adja csak a tarifát, így a primerenergia-felhasználáson jelentősen tudunk javítani.
  • Az újonnan épülő ingatlanok hőtechnikai mutatóinak várható javulásával egyre inkább előtérbe fognak kerülni a levegő-levegő hőszivattyús berendezések.
  • A GEO tarifának sajnos megvan az a hátránya, hogy időszakos. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szolgáltató a napi 24 órából csak 20 órában köteles szolgáltatni. A szolgáltatás naponta maximum kétszer, egybefüggően két óra időtartamra szüneteltethető, a két szünet között pedig minimum két óra időtartamra vissza kell adni a szolgáltatást. Az ilyen áramkimaradásokat, amelyek ráadásul nem esetiek, hanem napi többszöri rendszerességgel lépnek fel, nem biztos, hogy minden, eleve érzékeny automatikával szerelt berendezés képes zokszó nélkül viselni.
  • A GEO tarifa split klíma berendezésekre való kiterjesztése nem minden szempontból kedvező. A nyári időszakban egy átlagos felhasználó nem feltétlenül kapcsolja be a split klímáját, mert benne van az a beidegződés, hogy a hűtés költséges. Amennyiben a berendezés eleve olcsó árammal van ellátva, feltételezhetően magasabb üzemidővel lehet majd ezen berendezések esetében számolni, ugyanis a spórolás esélye nemcsak fűtésre, hanem így hűtésre is megadatik. A magasabb üzemidő pedig nagyobb környezeti terhelést is jelent, hiszen a felhasznált villamos energiát a termelési pontokon biztosítani kell. Ez több üzemidőt és nagyobb környezetszennyezést jelent.

KlímaKöltségek