Hol terem a kőolaj és a földgáz?
Fejezetek a gázszolgáltatás történetéből XXIII.
2017/1-2. lapszám | Dobai Gábor | 1677 |
Bizonyára hosszú idő fog még eltelni, mire a jövő embere kimondhatja majd elfogulatlan ítéletét abban a korántsem egyszerű kérdésben, amelynek középpontjában a másfél évszázada a politikai és gazdasági vetélkedés tárgyául szolgáló ásványi kincsek legértékesebbike áll, melyre számos szerző mutat rá, mint Eris almájára, s amelynek neve: petróleum vagy kőolaj.
Honnan jön hát az a csodálatos anyag, amely alaposan gyanúsítható felbujtással és bűnrészességgel a kereken egy évszázaddal ezelőtt három világrészre kiterjedő öldöklésben és a világ újrafelosztásában, s amely Földünk kérgének nem csak legértékesebb, hanem nyugodtan mondhatjuk ma is, legrejtélyesebb terméke is egyben, s honnan jön ikertestvére, a földgáz, amely számunkra éppen olyan fontos?
A kőolaj és a földgáz keletkezésének 260 éve Lomonoszov által megfogalmazott, ma is uralkodó elmélete szerint az ásványi szénhidrogének a történelem előtti időkben élt élőlények szerves maradványaiból, évmilliók alatt keletkeztek. Ez így él a köztudatban, és kevesen tudják, hogy a kőolaj és földgáz eredetét illetően más elképzelés is létezik, melyben legalább annyi a ráció, ha nem több.
A szénhidrogének szervetlen (anorganikus) keletkezésére vonatkozó első hipotézist Georgius Agricola javasolta a XVI. században, majd különböző kiegészítésekkel csatlakozott e nézethez néhány ismert XIX. századi tudós, mint például Alexander Humboldt, Dimitrij Mengyelejev vagy Marcellin Berthelot. A néhai Szovjetunióban folytak kutatások az anorganikus hipotézis igazolására, de ezek a kutatási anyagok nemigen jutottak a Szovjetunió határain kívülre, mert csak orosz nyelven publikálták őket. Nyugaton Thomas Gold osztrák-brit-amerikai asztrofizikus élesztette föl ezt a teóriát az 1950-es években.
A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.
Ha van előfizetése, itt tud bejelentkezni.
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!
