VGF&HKL szaklap

Tanulságos történetek

Hőszivattyú ment tönkre az üzemszünet alatt

2017. október 3. | Bokor András |  646 | |

Hőszivattyú ment tönkre az üzemszünet alatt

GEO-tarifáról üzemeltették a vizes hőszivattyút, amelynek a nagy hidegben, egy kétórás üzemszünet alatt, szétfagyott a hőcserélője. Bonyolult kapcsolások, nem megfelelő tájékoztatás, naiv megrendelő és sokmilliós kár vezetett végül a perhez.

Bokor András okleveles gépészmérnök, igazságügyi szakértő rovata

Jó viszony és bizalom

Az építkezés kezdetén mindig jó a viszony a kivitelező és az építtető között. A legjobb, ha ez az állapot a munkálatok végeztével, az átadás-átvétel után is megmarad. A megállapodást követően bízik a vállalkozó abban, hogy kifizetik, a másik fél pedig abban, hogy a pénzéért tisztességes és a mindennapi életben használható műszaki megoldást kap. Jelen esetben egy családi ház hőszivattyúja „adta meg magát” idő előtt.

A laikus lakónak az építkezés során nem volt szakirányú műszaki ellenőre – talán a túlságosan nagy bizalom és a megnyerő kivitelező miatt sem –, pedig bonyolult és igényes családi házban történt a kivitelezés, illetve a beépítésre került hőszivattyú is a csúcsminőséget képviseli a piacon. El kell a közgondolkodásnak jutnia odáig, hogy a műszaki ellenőr megléte nem bizalom vagy a másikba vetett hit kérdése, hanem a jó kivitelezés egyik alapfeltétele. Egy jó kivitelezőnek nem szabad, sőt tilos megsértődnie azon, ha az építtető ellenőriztetni szeretné a munkáját. Mert bizony erre is van példa a mindennapok gyakorlatában, egyes kivitelezők képesek vérig sértődni, ha a megrendelő a beépített műszaki tartalmat meg akarja vizsgáltatni, vagy az építés közben kér szakmai revíziót. Ezen a téren erős szemléletváltásra van szükség, mind a kivitelező, mind pedig az építtető szemszögéből.

Monoblokk hőszivattyúval a télben

A szóban forgó családi ház teljes mértékben megfelel a mai kor elvárásainak, esztétikus, energiatakarékos kivitel, magas komfortfokozattal. Az épület hűtését-fűtését hőszivattyúval biztosítják, korszerű felület- és mennyezetfűtéses, -hűtéses technológiával. A mai hőtechnikai követelményeket jóval meghaladja az épület szerkezete, szigetelése: 30 cm vastag a szigetelőréteg, az üvegfelületek 3 rétegűek. A kellő igényesség szem előtt tartásával választotta ki az épületgépész-kivitelezőt is az építtető. Az ilyen házaknál sajnos gyakran kérik a kivitelezők, hogy bizonyos munkákat számla nélkül fizessen ki az építtető. Ez a tanulságos esetünknél is így történt, azzal a pikantériával, hogy a beruházónak számla nélkül is bruttó árat kellett fizetnie a munka után! Ezzel a vállalkozó – mondhatjuk úgy –, halmozottan jól járt volna, csakhogy a múlt télen a sokévi átlagnál is hidegebb volt, amit a hőszivattyú sínylett meg. Egy monoblokk, nem pedig osztott hőszivattyúról van szó, azaz a kompresszor, a kondenzátor stb. egy berendezésen belül, a szabadban került elhelyezésre. A rendszer hűtőközege víz volt, ugyanis a gép fagyvédelmét nem a fagyállóval töltött hűtőközeg biztosította, hanem a működés sajátosságaiból eredő műszaki megoldás. Sajnos ez nem bizonyult elégnek, a hőcserélő elfagyott.

A hátsó kerítésfal távolsága meghaladja a gépkönyvben előírt 3 métert, valamint jól lázható a rács kialakítása a falban.

A falvastagság kívülről a nyílászáróig 38 cm, a nyílászárótól a belső falig 18 cm.

A vezetékek címkézését amatőr módon „papírfecnikkel” oldották meg. Ezen a szinten ez megengedhetetlen.

A puffertartály előtt jól látszik a rendkívül bonyolult kapcsolás.

A rendszer vezérlő berendezése.

Falból kilépő ismeretlen csővezetékek a „semmibe” csatlakoznak. Akár a mekkmester rovatba is beférne.

Kiegészítő fűtésként szilárd tüzelésű kandallók is üzemeltethetők.

A garancia a beüzemeléstől kezdődik

Az építtető szerette volna garanciálisan megjavíttatni a készüléket, de erre nem volt lehetőség, ugyanis a hőszivattyút nem megfelelően üzemeltették. Ugyan még nem volt kész a ház, de a berendezést már jó ideje üzembe helyezték, hogy a belső munkálatok idejére megfelelő legyen az épület belső hőmérséklete. Ennek megfelelően a lakók még be sem költöztek, de a hőszivattyú garanciája lejárt. A lakó szerette volna, ha a garancia az épület átvételétől indulna, azonban a gyártói feltételek egyértelműen fogalmaznak. A beüzemeléshez a német gyártó ad egy kódot, melyre szükség van a gép elindításához. Amikor a kód kiadásra kerül, onnantól él a garancia, függetlenül attól, hogy az építkezés milyen stádiumban van. Ennek megfelelően a hőszivattyú garanciális javításáról lemondhat a lakó.

Két óra üzemszünet

Sokkal érdekesebb kérdés viszont, hogy mitől fagyhatott el a hőszivattyú. A telepítő vállalkozó számos kifogással élt a készülékkel kapcsolatban. Először is a rossz elhelyezésre hivatkozott, olyan környezetbe telepítették, ahol árnyékolva volt a készülék. Ha a hőszivattyúba –10 °C-os levegő megy be, akkor az –18 °C-os levegőt fúj ki. A kivitelező szerint a gépet egy „gödörbe” helyezték el, utólag pedig zsalukőből egy magas kerítést építettek. Így a kifújt hideg levegő nem tudott megfelelően eltávozni, „megült”, és a készülék ezt szívta be újra. A kivitelező állítja, hogy ennek következménye a hőcserélő szétfagyása. Azonban az elhelyezés a gyártói gépkönyvben előírtaknak mindenben megfelel, hiába hivatkozik erre a kivitelező. Mindezeken felül a betonkerítésbe, a hőszivattyú kifújásának irányában még szellőzésre alkalmas rácsot is elhelyeztek, így növelve a megfelelő működési biztonságot.

Az igazságügyi szakértő azonban rákérdezett a hőszivattyút működtető villamos energia tarifarendszerére. Kiderült, hogy a berendezést GEO-tarifáról üzemeltetik, melynek lényege, hogy télen-nyáron ugyan kedvezményes árat biztosít a szolgáltató, de ezért cserébe naponta kétszer két óra üzemszünetet tartanak. Tehát van olyan időszak, amikor megszűnik a hőszivattyú villamosenergia-ellátása, és védelmi intézkedés nélkül a vizet cirkuláltató készülék elfagy. Meg kellett volna oldani tehát ezekben az időszakokban a készülék fűtését, temperálását. Erre több alternatíva is kínálkozhat: vagy átkapcsol a villamos hálózat ebben az időszakban normál tarifára, vagy gázkazánról történik meg a fűtés – de ebbe a házba nem vezették be a gázt –, vagy a belső tárolókba annyi hőenergiát pufferelnek be, hogy annak a gépbe való visszakeringetésével az át tudja vészelni az üzemszünetet. Egyik sem történt meg.

A készülék tehát kültéri telepítésű, fémburkolatban elhelyezett, és az első hideg éjszakán a kétórás üzemszünet bőven elég volt ahhoz, hogy a hőcserélője szétfagyjon. Mindemellett megjegyezhető, hogy függetlenül a GEO-tarifától, áramszolgáltatói üzemzavarokra mindig kell számítani, bármikor lehet olyan hosszúságú áramkimaradás, hogy a készülék elfagyjon – ezt a helyzetet orvosolni kell! Az épületgépész-tervező feladata egy biztonságos műszaki megoldás kialakítása. Lehet akár akkumulátorról üzemeltetett szünetmentes betáplálás is, ami a keringtetőszivattyút üzemelteti, és egy belső puffertartályból a meleg vizet kijuttatja a hőcserélőhöz, ezzel megakadályozva az elfagyást. Nyilván ez a hőszivattyús üzemben veszteséget jelent, de a költségekkel és megtérüléssel kapcsolatos kalkulációt az épületgépésznek kell elvégeznie. A lényeg a biztonságos és megfelelően olcsó üzemeltetés.T

Glikol vagy folyamatos üzem

A paradigma napkollektoros rendszerek azt az elvet használják fel, hogy nem kell a rendszert fagyállóval feltölteni, mert a puffertárolóból visszafűtik a kollektorokat. A rendszer gyártói, felhasználói szerint így olcsóbb lesz hosszú távon az üzemeltetés. Ugyanis a glikolos folyadékot háromévente cserélni kell, amelynek költsége sokkal több, mint időnként visszafűteni, megfelelő hőmérsékleten tartani a teljes rendszert. Nyilván a költségek függenek az épület kialakításától, szigetelésétől, hőtechnikai adataitól, a hőszivattyú COP-jétől és egyéb technikai paraméterektől. Egy azonban biztos – és ezt a tanulságos történetünk is megerősíti –, hogy nem osztott rendszereknél célszerű lehet a GEO-tarifa helyett a H-tarifát választani, amely a teljes fűtési szezon alatt biztosít kedvezményes villamos energiát napi üzemszünet nélkül. Még mindig jobban megéri hűtésre – fűtési szezonon kívül –a teljes villanytarifát fizetni, mint a fűtési időszakban naponta kétszer két órát visszafűtenünk a hőszivattyút.

A per a legdrágább

Egy építkezés során a jóbaráti viszony akár apróságokon is könnyen felborulhat, és hamar peres üggyé alakulhat át a kivitelezés. A kivitelezők részéről fontos tehát az alaposság, amely nemcsak műszaki szempontból értendő, hanem az elszámolásra is. A bíróságon már nemcsak a vitát kirobbantó üggyel, hanem az egész kivitelezéssel tételesen el kell számolni. Csak a számlákkal dokumentált költségek, a naplóval dokumentált építési részletek lesznek mérvadók. A műszaki ellenőr pedig nagy segítség, melynek költsége elenyésző egy rossz kivitelezés okozta bosszúsághoz és a vele járó pluszköltséghez képest. Ezenkívül a folyamatos dokumentáció, fényképek készítése is védelmet nyújthat, ha kétes helyzetbe kerülünk. Per esetén fizetni kell az ügyvédeket, a szakértőket, a perköltséget, és a végeredmény, hogy kinek a javára ítél a bíróság, mindig kétséges. Mindenképpen nagyobb eséllyel indul az, aki az érveit megfelelően, bizonyítékokkal támasztja alá.

Bokor AndrásHőszivattyú


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem