Szakmakörnyezet

Kötelező a felelősségbiztosítás!

2018/1-2. lapszám | Czire Attila |  9308 |

Figylem! Ez a cikk 8 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Egyik kedves olvasónk vetette fel a kérdést, hogy kár esetén milyen arányban oszlik meg egy adott beruházás szereplői (szakemberei) között a pénzügyi felelősség. Előfordulhat ugyanis, hogy a tervezési hiba miatt keletkező kár nagyságrendekkel meghaladja a tervezési díjat, de ha például ezt a hibát sem a műszaki ellenőr, sem a kivitelező nem vette észre és/vagy nem jelezte a tervezőnek, akkor nem túl szerencsés kizárólag az ő pénzügyi felelősségét megállapítani.

Az mindenesetre egyértelmű, hogy mind tervezői, mind kivitelezői vonatkozásban beszélhetünk szakmai (és pénzügyi) felelősségről, és az is biztos – ahogy olvasónk is leszögezi végkövetkeztetésként –, hogy a felelősség kérdését megnyugtatóan a felelősségbiztosítás tudja rendezni, a következményekről nem is beszélve.

Miért kell a felelősségbiztosítás?

Egyrészt azért, mert kötelező, de alapvetően minden felelősségbiztosításnak az a célja, hogy felkészüljünk az előre nem látható körülményekre, károkozásokra. Az építőipari kivitelezés közben a tervező, kivitelező akaratlanul is olyan károkat okozhat, melyek rendezése akár egész pályafutását tönkreteheti. Az ügyfelek ugyanis joggal lépnek fel kártérítési igénnyel, ha igazolható, hogy tervezési hiba vagy a kivitelező hibás munkavégzése okozott kárt a felépített ingatlanban. A károkozásért a tervező, kivitelező anyagilag is felelős, és a bíróság által megítélt kártérítések olyan terhet róhatnak rájuk, melyet önerőből nem képesek kifizetni.

Az ügyfeleknek is és a vállalkozónak is nagyobb biztonságot jelent, ha a tervező és a kivitelező biztosítással is rendelkezik a munka közben okozott károk rendezésére.

BiztosításCégügyek

---