VGF szaklap

Légtechnika

Gépi szellőztetés vagy ablaknyitás?

2018. szeptember 5. | Lantos Tivadar |  2349 | |

Gépi szellőztetés vagy ablaknyitás?

A lakások légellátása, lélegzése a legutolsó dolog, melyre az építtetők zöme gondol. Pedig a komfort egyik jelentős tényezője kellene, hogy legyen, hiszen az ingatlanban élők életminőségét alapvetően befolyásolja a megfelelő friss levegő. Arra vonatkozóan, hogy milyen jelentősége van a jól tervezett gépi szellőztetésnek, saját méréseket végeztünk.

Beteg ház, egészségtelen élet

A rossz levegőjű helyiségekbe lépve néhány perc elteltével kellemetlenül érezzük magunkat. Szaporább lesz a légzésünk, nehezebben vesszük a levegőt, kis idő elteltével fáradtságra, fejfájásra is panaszkodhatunk. Legszívesebben szabadulnánk arról a helyről, annyira rossz mentális állapotba is kerülhetünk. Ez ugyan nem életveszély, de diszkomfort érzést okoz, amely negatívan hat a teljesítőképességünkre, mindennapi munkavégzésünkre, de egy üzleti tárgyalás sikerét is kockáztathatja. Sőt, tovább megyünk, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a beltéri levegő összetevői egymás hatását felerősítve komoly egészségügyi gondokat okoznak, melyet elneveztek Beteg-Ház Szindrómának. A zárt tér levegője tele van ugyanis mikroszkopikus méretű allergén anyagokkal: vírusok, baktériumok, gombák, poratkák, szálló por, pollen, tisztítószerek, bútorlakkok és dezodorok illóanyagai. Ezek az allergén anyagok a természetes hígulási folyamat hiányában, zárt térben koncentrálódnak. Két döbbenetes adatot említsünk meg a felsorolás helyett, hogy miért is lehet felelős a nem megfelelő szellőzés. Évente 4,3 millió ember halálát okozza világszerte a „Beteg-Ház Szindróma”, és ez a szám folyamatosan növekszik. Az 5 éven aluli gyermekeknél bizonyítottan felelős az allergia, asztma kialakulásáért.

Ablaknyitás nem megoldás

A beltéri levegő hígulása nem természetes folyamat, mint a szabadban, ezért csak hatékony berendezésekkel tudjuk azt jótékonyan befolyásolni. A rosszul szellőző, hőszigetelt helyiségekben a levegő nemcsak fullasztó, de nedves is, ami a betegségeket okozó penészgombák, mikroorganizmusok vagy atkák szaporodását különösen elősegíti. Ablakon keresztül nem lehet a szükséges lakásszellőzést biztosítani. Egyrészt túl nagy lehet a szellőztetés mértéke, amely a falak lehűléséhez vezet, és ezáltal megnövekszik a felfűtési idő. Másrészt a költségesen felfűtött levegő a szabadba távozik anélkül, hogy a hőt visszatartaná. Továbbá az ablak környékének a lehűlése szintén penészgomba-képződést eredményezhet.

Télen „szökik a meleg”

Végeztünk néhány mérést annak bizonyítására, hogy a fenti állítást számadatokkal is alátámasszuk. Az első mérésnél a szén-dioxid-koncentráció csökkenését és a lakás lehűlését mértük meg 5 perces szellőztetés esetén. A másik esetben a nyári időszakban végeztünk el egy vizsgálatot, ahol két napon keresztül vizsgáltuk a belső levegő minőségének változását az ablaknyitások tekintetében. Az első esetben megvártuk, míg a CO2-koncentráció viszonylag magas értéket ér el, és megkezdtük a szellőztetést. A helyiség egy 20 négyzetméteres szoba, rajta egyetlen 109×180-as ablakkal. A szellőztetés három percen keresztül zajlott, másodpercenkénti mintavétellel, és az 1. ábrán gyűjtöttük az adatokat egy Zehnder Wöhler CGL 210 asztali mérőműszerrel. Látható, hogy a kezdeti 950 ppm-ről a CO2-koncentráció lineárisan csökken. A szoba hőmérséklete jelentősen lehűl, a kezdeti 25 fokról 18 fokra.

1. ábra: Ablaknyitás hatására a levegő CO2 koncentrációja pár perc alatt helyreáll, miközben a hőmérséklet ΔT=5 °C csökkent. Az ablak zárásakor a szén-dioxid-koncentráció pillanatok alatt a normál határérték közelében van ismét, miközben a hőmérséklet alig nőtt. A fűtés folyamatosan ment a szellőztetés előtt, alatt és után.

Csiki-csuki szellőztetés

A második mérés arra bizonyíték, hogy ablaknyitással igen nehéz szabályozni a belső levegő minőségét, és egy állandó egészséges szinten tartani azt anélkül, hogy folyamatosan nyitva tartanánk a szoba ablakát. A fűrészfogszerű grafikon önmagáért beszél, a koncentráció értékek erősen ugráltak. A mérés időtartama folyamatosan 2 nap, a mintavétel gyakorisága fél óra. Éjszaka a koncentráció az 1000 ppm-es határértéket is meghaladta egy alkalommal. Éjszaka általában mindenki az alvással szeretne foglalkozni, nem pedig a mérőműszer készülék jelzésére felugrani mély álmából, és azonnal ablakot nyitni. (Mi ezt két napon keresztül megtettük, a harmadik napon pedig szabadságot vettünk ki a fáradalmak kipihenésére.) A mérési eredmény a 2. ábrán látható.

2. ábra: Kétnapos mérés. A műszer beállított érték felett jelzett, erre ablakot nyitottunk. Látható, hogy ablaknyitással a belső levegő alig szabályozható.

Gépi szellőzés alkalmazásával a zárt helyiség rendszeres és egyenletes átöblítése érhető el. Ez nagyobb komfortérzethez és magasabb teljesítőképességhez vezet. Megfelelő mennyiségű friss levegő hiányában a szoba CO2-szintje olyan magas lesz, ami már tüneteket okoz: fejfájás, nem pihentető alvás, bágyadtság. Reggel 6 órára egy átlagos helyiségben már 4000 ppm fölé emelkedik a CO2-szintje a hálószobában (a „jó minőségű levegő” határértéke 1000 ppm, ez a Pettenkofer-féle szám).

A jó gépi szellőztetés tervezésigényes

Ezen újság hasábjain is sok szó esett már némely szellőztető rendszer átgondolatlanságáról, nem megfelelő telepítéséről. Egészen szélsőséges esetekről is írtunk, mint tanulságos történet, ahol a tervező, kivitelező – aki egyébként építőmérnöki végzettséggel rendelkezik – azt hitte, hogy tud megfelelő légtechnikai rendszert kialakítani egy többszintes családi ház esetén. Súlyos kudarcot vall, aki bármilyen szinten is lebecsüli a légellátás fontosságát. A korrekt tervezés elengedhetetlen, hogy a megfelelő légmennyiség jusson be a helyiségekbe, és az megfelelően átöblítse a szobákat. A befúvó, elszívó anemosztátok, nyílások korrekt elhelyezése döntő fontosságú, hogy ne alakulhassanak ki „holt” terek. Nem mehetünk el szó nélkül egy rossz beidegződés mellett, amit régebbi és újabb tankönyvekben is leírnak. Nagyobb épületek egyik felén, az álmennyezeten helyezik el a befúvó, másik helyén az elszívó egységeket. A szemlélet azért hibás, mert míg a terem egyik felében tartózkodók (befúvó anemosztátok közelében) friss levegőhöz jutnak, addig a helyiség másik felében tartózkodóknak csak az előbbiek elhasznált levegője jut. Szűcs Róbert légtechnikai szakemberrel jártunk körbe több épületet, és vizsgáltuk meg légtechnikai szempontból. Ő maga nem hisz a felső befúvásos rendszerben, kimondottan alsó befúvásos, felső elszívásos szellőztetőket tervez és épít.

3. ábra: Az energiaveszteségek markánsan mutatkoznak a különböző szellőztetési módozatoknál. Legkedvezőbb a hővisszanyerős szellőztetés.

Jó és rossz megoldás egy helyen

A tartalmas bevezető után nézzük a gyakorlatot. A helyszín egy fóti luxusház, amely tulajdonképpen egy ikerház. A két épületrész átjárható, ami mérésre igazán alkalmassá teszi, hogy a két lakás különböző szellőztetővel van szerelve, míg az egyik oldalon a befúvás alulról, az elszívás felülről történik, addig a másik épületben az elszívás és a befúvás egyaránt felül lett megoldva. A két szellőztetőgép is különböző gyártmányú, valamint a légtechnikai rendszer kialakításában is döntő fontosságú eltérések vannak. Utóbbi lakás másik nagy hibája, hogy a méretekhez képest kevés a befúvó és az elszívó pontok száma. A különbség markánsan érezhető, előbbi lakás levegője jó minőségű, megközelítőleg 600-700 ppm közötti CO2-koncentrációval, amely kellemes életteret biztosít a bentlakók számára. A befúvónyílásokat itt alul, a padlókonvektorba helyezték el. A tulajdonosok külön kérése volt, hogy a házban ne legyen padlófűtés, így döntöttek a padlókonvektorok létesítése mellett. Normál esetben a téglalap alakú befúvónyílások a falon, alul helyezkednek el megfelelő szűrőbetéttel. Nincs minden helyiségben befúvás, a WC-k, fürdőszobák esetén csak elszívás van (a lehető legtávolabbi pontján a helyiségnek), a friss levegő utánpótlása a nyitott ajtókon vagy az ajtók alatti hézagokon történik meg. A légkezelő teljesítménye 450 m3/h, keresztirányú hőcserélővel szerelt. A házhoz beltéri medence is tartozik. Mint ismeretes az uszodatéri légkezelés az egyik legösszetettebb épületgépészeti feladat. Szűcs Róberték az uszoda kialakításánál figyeltek a több befúvási, elszívási pont kialakítására. Gépüket (AP-300) az erre a célra kialakított gépházba helyezték el, a berendezés 6 éve működik hibamentesen. A páratartalom itt 55 százalékos volt, a CO2-koncentráció sem emelkedett 700 ppm fölé, amely rendkívül jó értéknek mondható.

4. kép: Elszívónyílás a mellékhelyiségben.

5. kép: Az alsó befúvásos, felső elszívásos szellőztetővel szerelt lakás légkezelő berendezése.

6. kép: A szellőztető rendszert különböző hasznos kiegészítőkkel lehet felszerelni. Ilyen a párásító, az illatosító, vagy éppen az antiallergénszűrő box.

7. kép: Az uszodai tér szellőztetésére szolgáló berendezés, amely 6 éve kifogástalanul látja el feladatát.

Nem lélegzik az épület!

A másik házrészben egy nagy hazai gyártó, forgalmazó mini légkezelője lett beépítve felső befúvással, felső elszívással. A házban érezhető a kissé kellemetlen szag, az állott levegő bűze első érzetre is megállapítható, a légcsere nem tökéletes, a levegő száraznak mondható. A szellőzőpontok száma szemmel láthatóan is csekély a lakótér méreteihez képest. Ezenkívül a befúvó pontok mind a hálószobában, mind a gyerekszobában közvetlenül az ágyra vannak irányítva, amely intenzívebb szellőztetés esetén meglehetősen kellemetlen. Ebben a lakásban ugyan beltéri úszómedence nincs, azonban az alagsorban kialakítottak egy wellness helyiséget jakuzzival és különböző szaunákkal. A teljes helyiségben egyetlenegy elszívási pontot alakítottak ki, Szűcs Róbert szerint legalább négy-öt ilyen pont kialakítására lenne szükség egy ekkora méretű helyiségnél. A megfelelő légellátás megoldására a kivitelező a „ki kell nyitni az ablakot” mottót választotta, amely a fenti bekezdést alapul véve is elgondolkodtató. Az alagsorban egyébként még egy közösségi terem is található, amely 30-40 ember befogadására alkalmas, mindössze két befúvási pont található itt 75-ös légcsatornával. (Szűcs Róbert szerint a 75-ös légcsatorna nem képes biztosítani a megfelelő mennyiségű levegőt egy légtechnikai rendszerben kellemetlen zajok nélkül!) A kondicionálóteremben is mindössze egy befúvási pont árválkodik, az elszívásról pedig nemes egyszerűséggel nem gondoskodtak. A sportolni vágyók tehát a megfelelő minőségű levegőhöz nem jutnak hozzá.

8. kép: A 30 személy befogadására alkalmas közösségi helyiségnél is csak ez a befúvó nyílás árválkodik, 75-ös légcsatornával.

Az igazság pillanata

A bejárás után megmértük a szén-dioxid-koncentrációt. Az épületrészt nem lakják, ezért csak az általunk kilélegzett levegővel számlálhatunk. Azonban két fő néhány perces bent tartózkodása után is meredeken emelkedett, és érte el az 1000 ppm-es határértéket a CO2-koncentrációja. A pincében található még a légtechnikai rendszer horganyzott lemezből készült osztója, amit befalaztak. Nem kell nagy jósnak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk, pár év elteltével a csatorna kilyukad, amit jobb esetben valaki fel is fedez, és nagy bontási munkálatokkal kijavítja a hibát.

Mint kiderült, az épületrészben nem a légtechnika az egyetlen hiba. A kivitelezésben számtalan pontatlanság, rossz megoldás lelhető fel, jelenleg bírósági per van folyamatban a tulajdonos és az építő között. A kivitelezési díj jelentős részének kifizetését visszatartja a beruházó. Konklúzióként megfogalmazódhat bennünk, hogy a gépi szellőztetés is csak akkor lehet megfelelő, ha az kellően átgondolt, megtervezett és szakszerűen kivitelezett. Korszerű épületekben az ablaknyitás nem a legmegfelelőbb módja a szellőztetésnek.

Egészség